Könyvtár [YOONSEOK] /BEFEJEZETT/

[24]

- Egyszer majd bemutatsz a szüleidnek? -kérdeztem a kasszánál állva, kezemben a ruhadarabokkal. 
- Egyszer, ha sikerül rávennem magam -biccentett kelletlenül egyet. 

- Miért? Olyan szörnyűek? -tettem le a pultra a cuccokat. 
- Ők nem tettekkel, hanem szavakkal bántanak, és úgy kergetnek az őrületbe -mondta és kifizette ruháimat. 
- Nem szereted őket, igaz? -fogtam meg barátom kezét, és úgy indultunk el ki, a kocsihoz. 
- Nem. Gyűlölöm őket -válaszolta komolyan. Némán sétáltunk a kocsihoz, ahova be is ültünk, és egy darabig csöndben meredtünk magunk elé, vagyis én inkább ki az ablakon. Végül oda hajoltam hozzá, és egy csókot adtam szájára, mikor kezét arcomra csúsztatta. - Beülünk valahova sütizni? 

- Ühüm -bólintottam egy halvány mosollyal, és vissza ültem ülésemre. - Ha mosolygok akkor az fel tudja dobni a kedved? 

- Igen -mosolyodott el féloldalasan, mire én is egy mosoly szerűséget festettem arcomra. - Sokkal jobb -puszilta meg pofimat, és beindította az autót. 

- Már fáj az arcom a mosolygástól -mondtam mikor a sütim előtt ültem. 
- Pedig alig mosolyogtál. Mikor nem rád néztem, nem is csináltad -nevetett Hoseok. 

- Az lehet -sóhajtottam és leeresztettem ajkaimat. - Nem bírok mosolyogni.
- Pedig nagyon szép vagy vele -mondta Hope, miközben süteményét fogyasztotta. 
- Ez nem igaz -mondtam, és én is enni kezdtem. 

- Nem várom el, hogy elhidd. Már az is nagy előre haladás, hogy legalább sütit eszel magadtól -mosolyodott el nyugodtan. - Majd ügyelek arra is, hogy rendes kaját is egyél, utána pedig hogy az önbizalmad több legyen -tervezett előre Hobi, mint mindig. 
- Inkább azon ügyködj, hogy edd meg a sütid -szóltam neki nevetve, mivel én már be is tömtem számba az édességet. 
- Oké. Te meg gondolkozz, hogy mégis milyen házat szeretnél -mondta, és ismét enni kezdett. 

- Ketten fogunk dönteni, szóval nem tervezek el semmit. A lényeg, hogy ha lehet akkor legyen nagy, de ne egy egész villa -mondtam egyszerűen, számat törölgetve.

- Szóval egy nagy ház. Kertes, vagy panel? -kérdezte kíváncsian, és megette sütije utolsó darabját. 
- Panel -vágtam rá kapásból. 

- Szeretem, hogy ugyanolyan az ízlésünk -mosolyodott el, és megsimogatta arcomat. 

- Álmos vagyok -motyogtam otthon, mikor bedőltem ágyunkba. 

- Nem akarom, hogy aludj -mászott felém barátom, és fejem mellett támaszkodott meg. 
- Miért? -néztem rá, miközben Ő megsimította arcomat, és kezét levitte államhoz, ahol mutató, s hüvelykujja közé fogta államat. 

- Mert velem is kell foglalkoznod -mondta ajkaimmal szemezve, amikre kaptam is egy puszit. 

- Aludjunk ketten -ajánlottam fel, mire elmosolyodott és megforgatta szemeit. 

- Én másra gondoltam -vezette le kezét egyenesen derekamra. 

- Mire? -kérdeztem pirulva. 

- Hát...-nyújtotta el a szót, és egy vigyort festett arcára. 

- Nekem most nincs kedvem hozzá -néztem rá zavartan. 

- Mi? -nézett rám összezavarodva Hoseok. - Én arra gondoltam csinálhatnánk valami vacsit, utána pedig filmezhetnénk. Te mire gondoltál?