A werewolf's daughter //BEFEJEZETT//

7.fejezet

Másnap reggel beszélgetés hangjára ébredtem. Ránéztem a nyárára kikapcsolt vekkeremre. Reggel 8 óra. Apán kívül mégis ki nem tud sokáig aludni?

Na, ha már ébren vagyok akkor felöltözök, és lemegyek reggelizni. Kivételesen nem estem le majdnem a lépcsőn, mert nem akartam zajt csapni.

Kíváncsi voltam, hogy ki lehet a vendég. Pechemre megreccsent a legalsó lépcsőfok, mire a beszélgetés abba maradt. Bekukkantottam a konyhába. Meglepetésemre Sirius ült ott, és apával beszélgettek.

- Öhm, jó reggelt. - mosolyogtam.

- Annie, hogy vagy? - kérdezte Sirius.

- Jól.

- Igen. Oly annyira, hogy tegnap előtt már abban reménykedett, hogy Piton elront egy bájitalt, és valami maradandó sérülése lesz...

- Áh, az már megvan. Ugyanis az esze már diákkorunkban is hiányzott.

Itt muszáj volt elnevetnem magam.

- Istenem, még a nevetésed is olyan mint Melodyé.

- Ő is Griffendéles volt?

- Remus nem mesélte?

- Hát, igaz, hogy azért nem mondta el, hogy mi történt anyával, mert ő kérte, de ki tudja hogy mit nem mondott még el. - nevettem.

- Köszi, Annie... - nevetett apa.

- Egyébként igen. Melody is a Griffendélbe került.

- Harry küldött neked baglyot?

- Igen. A muglik kissé megijedtek, annak ellenére, hogy már a híradójukban is bemondták, hogy ártatlan vagyok, és, hogy félreértés történt.

- És hogy hogy ilyen korai órában itt találunk?

- Korán? - nevetett. - Negyed kilenc.

- Akkor te még nem ismered a keresztlányod. Nagyon jó az alvókája. - nevetett apa.

- Akkor ezt az anyjától örökölte. Te hétvégén is reggel hatkor fent voltál.

- De akkor tényleg. Hogy hogy benéztél? - csodálkozott apa.

- Ki akartam használni, hogy hoppanálhatok, meg minden, ezért benéztem.

- Jó újra szabadnak lenni. Igaz? - kérdeztem.

- Az. És legalább Pettigrew se zavar többé senkit. Egyébként, amikor kénytelen voltam visszamenni a Grimmauld térre, anyám egykori szobájában ott volt az elítélt hippogriff. Pedig a házon is Fidelius-bűbáj van.

- Öhm... Csikócsőrt én engedtem, el miután, már a minisztériumi emberek látták. Estleg az állatok így is látják?

- Lehet. De te voltál, Annie? Tudod mi lett volna, ha kiderül?

- Ugyan Holdsáp, Annie jól tette. Hiszen Hagrid nem szenved.

- Ez igaz. De azért jövőre nem szeretnék rosszat hallani felőled.

- Ugyan Remus. Hadd szórakozzon egy kicsit.

- Sirius, ne biztasd hülyeségekre.

- Apa. Megígérem, hogy nem kerülök bajba, hiszen majd használjuk a térképet. Plusz a láthatatlanná tévő köpenyt.

- Jaj te. - nevetett apa, majd elém tolt egy tányérnyi pirítóst.

- Annie. Hallom mész a Világkupára. Várod már? - kérdezte Sirius.

- Igen. Bár eredetileg nem biztos, hogy menni akartam. Apa vett rá.

- Hiszen ki kell kapcsolódnod egy kicsit. Nem sajnálhatod egész nyáron, hogy valószínűleg nem lesz normális tanárotok jövőre.

- Annie. Hallgass apukádra. Sokszor volt már igaza. És ha valaki elmehet a Világkupára, az nagy dolog. Élvezni fogod.