One Night Affair

9. 16+

Figyelem! Ez a rész némi erőszakot tartalmaz!

Jin hyung boldogan mesél arról az 5 éves kislányról,akit az árva házban ismertek meg. A kislány egyáltalán nem lepődött meg,sőt,örült mikor megtudta hogy ha minden jól megy két apukája lesz. Aranyos pufi pofija és hosszú fekete haja van-Jin hyung elmondása szerint. Nagyon boldognak tűnik és ismerve élettársát,mindent el is követ ennek érdekében! Szóba került az étterme is,amit még csak pár hónapja nyitott meg,mégis már fel kellett vennie maga egy séfet,hogy ha ő nincs bent tartsa a frontot,esetleg segítsen be ha nagy a hajtás. Már most rengeteg ember felfedezte a helyet és már törzsvendégei is vannak,az egyik például Tae egyik munkatársa.

Hirtelen nyíl ki az ajtó-amit a nappaliból tökéletesen látni lehet-erre hyung-val egyszerre kapjuk oda fejünket. Nam sétált be rajta egy kis ajándéktáskát lógatva kezében. Jin hyung elmosolyodik és megvárva még szerelme elé ér,rövid csókot váltanak. Össze szorul szívem a látványra,ezért inkább kölcsön kapott nadrágom anyagát kezdem el vizsgálgatni ujjaimmal.

-Jimin,nem gondoltam volna hogy már itt leszel-NamJoon hangját hallva a már egymás mellett ülő tét férfira vezetem tekintetem. Jin maga mellé helyezi a kis táskát,de azért megleste mit kapott-ez megmosolyogtat.

-Azt üzented délután öt körül jöjjek,fél hat lesz-nézem meg kezemen lévő arany órát,amit még Kook-tól kaptam

-Ohh,így elszalad volna az idő?-néz párjára mosolyogva,majd megöleli-Ne haragudjatok,fontos dolgom volt. Nem akartalak megváratni téged,Jimin-néz szemembe

-Nem várattál meg. Jin hyung addig mesélt nekem a kislányról az árvaházban,meg persze az étterméről. Örülök hogy jól mennek a dolgaitok-mondom tiszta szívből,bár azért irigykedem.

-Köszönjük!-mondja a legidősebb,majd párja combját megsimogatva feláll-Csinálok valami finomat-majd el is sétál

RM és közém csend áll be. Egyikük se hajlandó megszólalni. Nekem fájdalmas erről beszélni és őszintén,a seggemen jön ki Jeong Guk és az én kapcsolatom szennyesének kiteregetése. Nem értem hirtelen miért mindenki engem vesz körül és kíváncsi az életemre. Frusztráló

-Beszéltél tegnap óta Guk-val?-válaszul megráztam a fejem és fentebb húztam a lábaim az üllőalkalmatosságon,amin ültem és átkaroltam a lábaim.

-Na és te?

-Nem-sóhajtott-De tegnap mikor haza vittem,a kocsiban végig dühöngött,alig bírtam leállítani. Eléggé kiakadt

-Tudom

-Beszélnetek kéne

-Nem akarok!-makacskodtam

-Pedig muszáj lesz! Mi lesz ezen túl veletek?

-Fogalmam sincs!-nyögtem kínomban.-Nem akarok erről beszélni

-Pedig meg kell,és valaki olyannal,aki kertelés nélkül megmondja a véleményét!

-Vagyis veled-nézek szemébe

-Így is mondhatjuk,igen-helyesel mosolyogva-De most komolyan. Vele akarsz még lenni?-kicsit elgondolkodom,majd válaszolok

-Igen is,meg nem is-ingatom fejem jobbra-balra,mint egy gyerek

-Fejtsd ki kérlek!-dől hátra a kanapén

-Jaj Nam!-fújom ki tüdőmből a levegőt-Miért kell százszor elmondanom?-vállat von-Mindennél jobban szeretem,de ugyanakkor félek is.

-Attól hogy megüt?-vonja fel szemöldökét

-Részben. Tudod hogy egyenesen gyűlölök hazudni,erre akaratlanul is csak az hagyja el a szám,ha rákérdez. Nem érzem már magam se férfinak se embernek-vallom be