Azonnal idegesen állok fel,ahogy az ajtó nyitódását hallom,majd gyors léptekkel a nappali felé sietek,hogy a megérkezőket kifaggassam. Először Namjoon,Jin,majd végül Taehyung jelenik meg a nyílászáró mögött. Összeráncolt szemöldökkel nézem mindhármuk fáradt és nyúzott arcát. Lassan levetik magukat az ülőalkalmatosságokra,sóhajtanak,majd mindhárman hátradőlnek. Én mindezt szó nélkül,feszengve,értetlenül nézem végig,de az aggódás és a kíváncsiság felülkerekedik rajtam.
-Mondjátok már! Mi történt?-egyedül az én hangom hallatszik a szobában,mindenki más csendben,elhúzott ajkakkal mered maga elé
-Szólaljon már meg valaki!-mondom hangosabban. Végül Taehyung szólal meg először kerülve tekintetem
-Bemostam neki
Eltátott ajkakkal fürkészem barátom arcát,akinek minden vonása a fáradságot tükrözi. Nem hittem volna hogy legjobb barátom képes megütni valakit. Ő olyan kedves,gyermek szívű srác,akiről soha senki nem gondolná,hogy bárkire is képes volna kezet emelni. Mi történhetett?
-Jeong Guk sajnálja amit veled tett-szólal meg Jin-Nem volt magánál és már bánja. Meg kéne beszélnetek-mondja kedvesen csillogó szemekkel
-Még mit nem-horkant fel valaki mögöttem,majd hátra nézve a szőkét pillantom meg. -Képes volnál rá?-szegezi nekem a kérdést
Én csak elszomorodva lehajtom a fejem,majd hanyagul megvonom a vállam-tudatva a körülöttem lévőkkel,nem tudom. Fogalmam sincs mit kéne tennem. Félek tőle,undorom van már csak attól is ha csak arra gondolok, megcsókolna!
-Fogalmam sincs mit akarok!
-Pedig jó lenne ha átgondolnád!-szólal meg újra Jin- Neked és neki sem jó ez az állapot!
-Szerintem meg egy ok a szakításra!-csattan fel Tae- Vagy már az is lehet hogy együtt se vannak. Jimin?-néz rám kérdőn- Együtt vagytok még?
-É..Én- fogalmam sincs mit mondhatnék
-Ne légy hülye! Hisz majdnem megerőszakolt!-kiálltja el magát,amitől kicsit össze rezzenek
-Szerintem meg itt abba kéne hagyni ezt a beszélgetést!-szólal fel megint mögöttem lévő- Elég neki az emlék,nem kell még a barátaitól is hallania!- hálásan pillantok hátra a szőkére,akinek apró mosoly jelenik meg ajkai szélén.
-Oké,akkor inkább mennyünk haza!-szólal meg legjobb barátom -Nam,hazavinnél minket ha megkérlek rá?
-Persze-áll fel azonnal az említett- Yoongi,téged is haza dobjalak?
-Azt megköszönném!-teszi le a kávés bögréjét az üvegasztalra.
A bejárati ajtó előtt lévő fogasról levette kabátját és felvette cipőjét. Én is hasonlóképp teszek,a kanapé támlájáról kezembe kapom az anyagot,majd magamra veszem és a szőkéhez hasonlóan magamra veszem a cipőmet. Ezt ugyanúgy legjobb barátom,majd sofőrünk is megteszi. Taehyung és én egy öleléssel búcsúzunk el SeokJintől,Nam egy érzelmes csókkal köszön el szerelmétől,végül a szőkeség pedig int egy halvány mosollyal-gondolom nem túl ölelgetős típus...
A hazafelé vezető út felénél tarthatunk,mikor úgy érzem elfog az álmosság. Tae kikönyörögte hogy elöl ülhessen az anyósülésen,ezért a szőkével mi ketten a hátsó ülésre kényszerültünk . Ezzel persze semmi gond,hisz nagyon kényelmes,mindössze csak annyi a problémám,hogy amint épp bealudnék,folyton lecsúszik fejem a fejtámláról. Már kezd nem csak idegesítő,de görcsös érzés is lenni. Fájó nyakam masszírozni kezdem sóhajtozva,majd egy puha kéz csuklómra fog. Magam mellé nézek,egyenesen szőkére,akinek arcvonásait,csak az utca fényeinek köszönhetően láthatok. Kikapcsolva övét egyenesen mellém ül olyannyira,hogy combunk össze ér. Még mindig lágyan csuklómat fogva vékony ujjaival,majd combjára helyezi el nem eresztve. Én csak hatalmas szemekkel nézem minden mozdulatát,majd másik kezével fejemre fog és lassan vállára hajtja. Hevesen dobogó szívvel,visszatartott levegővel meredek magam elé,mozdulatlanul. Megmerevedtem. Most,mégis mi történik?
-Aludj-mondja,majd kissé rekedtes hangja lágyan simogatja dobhártyámat.
Miért van olyan érzésem mint Jeong Guk-val annak idején? Nem válthat ki hasonló érzéseket belőlem,nem szabad!
A sok gondolkodás-és a lágy cirógatás,ami kézfejemet éri a szőkének köszönhetően-lassan elernyedtek izmaim,és újra átvette testem uralmát a fáradság.
***
Nevem halk ismételgetésére és bökdösésekre ébredek. Mikor aludtam el?
Lassan kinyitom a szemem és szőke fürtöket,valamint gyönyörű kontaktlencsés szempárt látok meg először. Azonnal felülök,ahogy magamhoz térek és realizálódik bennem hogy ki is mászott ilyen közel az arcomhoz.
-Én kiszállok-mondja,majd úgy kacsint,hogy azt csak én lássam. -Sziasztok-A kilincsre fogva kiszáll és egy helyben állva megvárja míg elhajtunk.
Az ablaküvegen keresztül végig egymás szemébe néztünk,míg végül a kocsi elhajtott velem együtt. Előre meredtem,magam elé,nem gondolkodtam,nem mozogtam mindaddig,amíg Taehyung nem szólt hogy megérkeztünk.
Mi volt ez az érzés? Teljesen megfeletkezdtem saját magamról és egész út alatt csak őt láttam magam előtt,ahogy a kocsi mellett áll,mélyen a szemembe néz és apró,szinte láthatatlan ajakgörbülete felfelé ível. Szívem nyugtalan volt és képtelen voltam lenyugtatni.
Mikor megérkeztünk mindketten megköszöntük a fuvart és Tae házába vonultunk. Levetettük magunkról a kabátot és a cipőt,majd egyenesen a konyha felé vettük az irányt. Nem volt gusztusom semmit se enni,úgy éreztem amit leküldenék,szinte azon nyomban visszaköszönne,épp ezért csak egy pohár vizet ittam.
-Ha szeretnél,aludhatsz a szobámban,szólal meg két falat között legjobb barátom.
-És ha..Veled aludnék?-kérdeztem félve
Régen sokat aludtunk együtt,akkor még Jeong Guk is megértőbb volt. Nem éltünk együtt és ugyan annyi időt tudtam szakítani a barátaimra mint rá.Nem volt ilyen féltékeny és óvó. Akkor sokkal jobb volt minden...
Tae végül bólintott,majd az utolsó falatot is lenyelve tányérját a mosogatóba helyezte és a hálószobája felé vettük az irányt. Némán követtem őt,majd mikor beértünk lekaptam magamról a zoknit és a nadrágot,majd befészkeltem magam Tae puha ágyába. Barátom egy selyempizsiben tért vissza és vigyorogva mellém feküdt. Én háttal feküdtem neki,míg ő felém fordulva átkarolt.
Jól esett hogy végre,ha csak egy kis ideig is,de újra olyan lehet néhány dolog,mint régen. A barátaim mellettem állnak,segítenek és vigyáznak rám. Ez hiányzott az életemből,most pedig Jeong Guk és az éneklés!
Annyeong! Szerintetek helyre jöhet még Jeong Guk és Jimin kapcsolata vagy Yoongi lesz Jimin új párja? Kíváncsi vagyok a véleményetekre,kérlek írjátok meg comment-ben! Ha tetszett vote-oljatok- szavazzatok (csillag). Nincs átolvasva,szólva ha hiba van benne,azért sorry! Köszöntem a figyelmet!
ESTÁS LEYENDO
One Night Affair
RomanceLehet egy szerelmi háromszögből jól kijönni? Ez a fanfiction Yoongi,Jimin és Jeong Guk történetét meséli el. Park Jimin több mint 2éve boldog párkapcsolatban él Jeong Guk-al,de egy bulinak és a túl sok alkoholnak-na meg Yoongi testének-köszönhetően...