Csábításból Jeles-Teen Ideal

12.rész-Pletykák

Aznap mindenki a tanárnő és az én balesetemről dumált a suliban. Nem szeretem amikor mindenki pletykál de ennek nem szenteltem nagyobb figyelmet. Volt nagyobb bajom is. Mikor hazafelé mentem valaki követett. Az egyik nagybátyánk aki mindig figyel ránk Jhors egy rendőr ezért sokszor akarnak minket túsznak, mert tudják hogy fontosak vagyunk Jhorsnak, éppen emiatt kezdtem gyorsabban szedni a lábam. Nem igaz hogy mindig ilyen helyzetekbe kerülök! Még jobban siettem és pont megláttam Natanielt.
-Nat!-szoltam oda neki és átfutottam az úttesten mintha nem vettem volna észre hogy követnek majd átkaroltam Nataniel hozzám közelebb eső karját hogy úgy nézzen ki mintha járnánk és hogyha ide mer jönni a fekete kapucnis ember akkor meg tudjon védeni.
-Mi ütött beléd?-akadt meg Nataniel és éreztem ahogy a szive gyorsabban ver.
-Figyeld...látod azt az embert? Tégy ugy mintha egyűtt lennénk és elmegy...azt hiszem!-motyogtam, mert ugy gondoltam hogyha azt hiszi hogy Nat a barátom akkor fé majd hogy megveri.
-Rendben Kara de mi van ha Cas vagy valaki meglát?-megmagyarázom majd nekik...mindenki tudja hogy Jhors a nagybátyám rendőr és hogy sokszor keresnek tuszokat ez esetben a családomat!-mondtam határozottan, Nataniel pedig átkarolt és ugy mentünk tovább és természetesen ugy lett ahogy elterveztem mert a kapucnis nem követett.
-Köszi!-mosolyogtam rá.
-Hogy hogy nem Castiellel mentél ma haza? Amugy szívesen!-kérdezte.
-Mindenhol kerestem de nem találtam...-gondolkoztam el.
-Értem...nos szia Kara nekem mennem kell!-köszönt el mire én is elmotyogtam egy sziát és bamantem a házunkba.
Nem kellett sok és rezegninkezdett a telefonom vagy is valaki hívott.
-Szia Castiel!-köszöntem amint leolvastam hogy ki hív és felvettem.
-Kara...csalódtam benned!!-szólt idegesen a telefonba Castiel.
-Tessék?-kérdeztem ingerülten, mit csináltam?!?
-Komoly Nataniel jobb nálam?!?-kiabált.
-Nem, mért lenne jobb?!?-akadtam ki.
-Mert vele mentél haza és mert ugy néztek ki azon a képen, amit kaptam, mint egy pár...jobb volt vele mi?!?-üvöltözött tovább a kagyloba.
-Jó ez fejezd be!-mondtam kimérten.
-ELÉG VOLT!!-üvöltött és hallotttam hpgy valamit a földre baszott amitől össze is rezzentem, őszintén most elösször féltem tőle...
-De Castiel halgass végig...-de félbeszakított.
-Végeztem veled!! Szakítottunk!! Mostantól ne keress!!! Mehetsz Natikadhoz!!!-mondta ingerülten majd mielött bármit is szolhattam volna rámvágta a kagylót. Zokogva zuhantam össze a földre ott ahol áltam a nappali közepén és csak sírtam és sírtam. Lysander zökkentett ki a sírásból amikor haza jött és meglátott egyből hozzám rohant.
-Hé...mi a baj, ne sírj hallod!-szorított magához de én ettöl csak még jobban rákezdtem.
-Kara!-szolongatott Lys.
-Szakított velem...!-szipogtam.
-Castiel...? Mégis mért?-faggatott én pedig elmeséltem neki mindent.
-Ez nem a te hibád!-szolt Noah akiről nem is tudtam hogy itt van de mint kiderült végighalgatott mindent a hátam mögött.
-Castiel szeret és ha meghalgat biztos vagyok benne hogy ő fog könyörögni a bocsánatodért.
-Nem akarom hogy könyörögjön, nem akarom hogy külön legyünk...de ha nem halgatott meg biztos nem szeret!-zokogtam és még jobban Lysander karjaiba bújtam.
-Mi a fasz van?-jött le Chase is akit nem igazán szívleltem nem akartam hogy tudjon a dolgokról inkább felrohantam a szobámba és bezárkóztam.