Csábításból Jeles-Teen Ideal

22.rész-Mert minden korszak elmúlik!

Ha azt mondanám minden jobb volt miután kisírtam magam Noahnak, akkor hatalmasat hazudnák. Noah felajánlotta hogy elvisz a suliig de én nem éltem vele. Lassan elindultam és a második órámra beértem.
Kipakoltam az adott felszeresést aztán még gyorsan elindultam a mosdóba. Nem akartam érezni a tekinteteket.
Megnyugodtam amikor beértem, bementem az egyik fülkébe és lecsusztam a földre. Aztán jött a ráadás. Ugyan Kara ha nem vagy eléggé magad alatt adunk rá okot hogy mégjobban a padlón legyél!!
-Elegem van abbol a ribancból!-hallottam meg Lola hangját. Kiből van elege.
-Jah...mindig Castielen csüng! Egyik pillanatban színes ruhákban jár a másikban pedig nyávog! Azt hiszi menő?-nevetett fel Heidy egy badatag.
-Tuti nem százas! Ám ami a legrosszabb hogy a legjobb barátnője voltam!-undorodott Lola. Itt már biztos voltam benne hogy én vagyok a téma. Kezemet a számra szorítva próbáltam elnyomni egy sírógörcsöt és hálát adtam az égnek amikor elmentek anélkül hogy észrevettek volna. Utat engedtem a könnyeimnek és az sem zavart amikor a csengő megszólalt. Nem érdekelt már hogy második órára legalább bent legyek.

Castiel szemszöge:

Nem kellett volna azt mondanom neki reggel hogy nem oldom meg a próblémáit. Amugy is maga alatt volt. Egyre töbször láttam rajta mostanában hogy valami nem oké és ez aggasztott. Most is csak bejött a terembe kipakolt és ment is ki. Hiába csöngettek be és értek be már Loláék is ő sehol nem volt.
-Hé!-szóltam oda a fekete hajú Lolának.
-Mit szeretnél Casti?-fordult meg.
-Nem láttad Karat?-kérdeztem aggódva.
-Nem tudom...a mosdóban tuti nincs!-jött zavarba.
-Mi bajod?-méregettem. Jobban ismertem ezt a lányt mint Kara. Tudtam hogy azt mondja a legjobb barátnője most mégis valamit tett.
-Semmi...-vágta rá. Most már biztos hogy hazudott.
-Figyelj! Tudom hogy Kara mosdóba ment mert nem akart itt lenni velünk ha te nem láttad ott ben akkor is ott volt! Mi az oka hogy nem jött ki?!-csattantam fel. A lány arca hófehér lett.
-Én...én beszéltem odabenn róla.-motyogta. Közben megérkezett Mr. Freeze de leszartam.
-Mi az hogy beszéltél róla?-taglaltam.
-Kibeszéltem oké? Így jó? Kimondtam! De semmi közöd ehez!-csattant fel a lány is.
-Hogy ne volna! A bandavezéred csaját basztatni nem okos dolog!-csavartam egy fürtjét undorodva az ujjaim közé.-Ribanc!-köptem oda majd feláltam.
-Castiel maga hova indult az órám közepén?!-kezdett bele az a nyomorék Freez.
-Fogja be! Kimegyek!-köptem oda és elindultam azután a bolodn után.

-A tököm kivan veled ugye tudod!-nyitottam be minden előszó nélkül a lánymosdóba. Kit érdekelnek a szabályok?
-Nem órán kéne lenned?-szipogott az egyik fülkéből.
-Nyisd ki és told ki azt a formás segged!-vertem rá az ajtóra mire ő megtette amit mondtam és elém ált piros ,kisírt szemmekkel.
-Gyere te bolond hazaviszlek!-szorítottam magamhoz a törékeny kis lányt aki újra sírni kezdett. Nem tudom mit mondtak azok az idióták de meglesz még az ára ennek!
-De a suli?-motyogta rázkódó vállakal-A cucaim?
-Én nem jövök ide vissza az biztos szóval egy szó: Noah!-utaltam arra hogy majd a testvére utánunk hozza a tanszereinket.
-Jó...-adta be a derekát mire megfogtam a kezét és magammal húztam az autómig amit nem rég szereztem.