Szavaidba Szeretve (BEFEJEZETT)

26.rész

December 22.

A másnap már sokkal jobban telt. Reggel egy bő kibékítő reggelivel lepett meg, utána fel kellett öltöznöm és azonnal indultunk. Hogy hová azt én sem tudtam.

A kocsival kb. 20 percet mehettünk, mikor lelállította a motort a park mellett. Kezembe nyomott egy papírt, amit szétnyitottam, és olvastam a szavakat.

"Emlékszel még arra a padra a parkban ahol egymásba ütköztünk futás közben? Nézd meg mi van az aljára ragasztva!"

Shawnra pillantottam aki a szélvédőn át nézte az utat egy visszafolytott mosollyal.

-Gyerünk - kapcsoltam ki az övem. Shawn ugyanígy tett, és összekulcsolt kézzel indultunk a park felé.

Egy boríték volt a pad alá ragasztva, abban egy papír, amin csak két szó állt, mögötte három pontocska.

"Szeretni téged...

Shawn csak mosolyogva visszavezetett a kocsihoz. Következő állomás egy könyvtár volt.

Kezembe nyomta a következő papírt.

"Menj ahhoz a kupachoz ahol a legújabb krimik vannak, és a legtetején levő könynek a 100. oldaláig lapozz!"

Ott is volt egy boríték. Ezt hogy tudta megcsinálni?

"...annyi, mint..."

Ezutáni állomás az a híd volt, ahova Shawnnal a könyvtár után délután sétáltunk.

Ott is a kezembe rakta a szokásos borítékot.

"Úgy tartottalak itt, mint egy porcelánt. Van a korlát alján végig bevágás. A közepén keresgélj!"

Végig tapogattam, és megéreztem a darab papírt. Kirángattam, és szemem már falta is a szavakat.

"...lélegezni, hát..."

Szeretni téget annyi, mint lélegezni, hát... Ennyi már megvan a mondtadból, és érzem hogy már nem sok állomás lesz.

A következő a bevásárló központ volt. Istenem - nevettem magamban.

A borítékba rejtett lapon most ez állt:

"Az első közös bevásárlásunk.. Hol mentem legjobban az idegeidre?"

Ez egyértelmű volt. Természetesen akkor, amikor a muffinpor miatt hisztizett.

Ahogy odaértünk nem láttam semmit. Körbenéztem de sehol egy boríték, papírdarab. Aztán Shawn megunta, megfogta vállam, kihúzott a sorból, és szemben a polcok oldalával állított meg.

A két sor tetején egy hatalmas tábla helyezkedett el.

"...hogy is..."

Ajj még mindig nincs vége? Már annyira kíváncsi vagyok Shawn mondandójára.

Próbáltam párszor megcsókolni egy-egy "helyszín" után, de ő csak eltolt, és pimaszul mosolygott.

A kocsiban csak egy sima lapot adott. Megfordítottam, és elolvastam.

"Igyunk egy kávét!" - erre csak elnevettem magam. Ez tuti az utolsó állomás, érzem.

A kávézóban csak iszogattuk csendben a fekete löttyöt. Próbáltam nyugodt lenni, de Shawn vigyorgása annyira idegesített.

Hirtelen felállt, és bement a pult mögé. Kivett onnan egy gitárt, majd egy széket tettek neki a pult elé, ahol helyet foglalt. Elkezdte pengetni a gitárt. Olyan ismerős volt a dallam.