Szavaidba Szeretve (BEFEJEZETT)

42.rész

-Mire gondolsz? - motyogtam, miközben mégjobban hozzá bújtam.

-Rád. Nem is tudok másra - szorított magához. -És te?

-A koncertre, olyan csodálatos volt.

-Igen, de te ennél többet is érdemelsz, sokkal többet.

-Ne túlozz Shawn!

-Egyáltalán nem túlzok, drágám.

-Mesélt Jake egy lányról, aki követ téged.

-Azt nem mondanám hogy követ, csak mindig ott van ahol én... Jézusom, követ! - tettette a kétségbeesést.

-Jól van, vicceld el! - ültem fel az ágyon.

-Ne haragudj - húzott vissza, mire sóhajtottam egyet, és újra odabújtam. -Nem vagy éhes?

-Nem.

-És fáradt?

-Nem - néztem fel rá, mire ő csak vigyorgott. -Mi jár a fejedben? - nevettem.

-Csak az hogy a városnézés miatt egy kicsit fáradtak voltunk, ma viszont én egyáltalán nem vagyok az, hiába hogy 3 órája volt a koncert.

-És?

-És remélem te sem vagy - fordult velem szembe, és combomat felhúzta derekára. 

-Uhm miért is? - kuncogtam, mire egy mozdulattal felém került.

-Csak mert már... - csókolta meg nyakam, mire egy nagyot sóhajtottam. -...hihetetlenül - simogatta oldalam, közben egyre forróbb csókokkal hintette be nyakam, és kulccsontom. -... kívánlak - fejezte be mondatát, és ajkaimnak esett vadul. Azonnal visszacsókoltam, közben kezemet végig szántottam haján, és tarkóját simogattam, mire egyre jobban nyomódott hozzám...

-Nos - vettem gyorsan a levegőt, mikor elvált tőlem.-Egy kicsit álmos vagyok - mondtam halkan, és már vártam előre a reakcióját.

-Na ne szórakozz - nevetett, majd miután kibújtatott pólómból, rátapasztotta ajkait enyémekre újra.

Nagyon vágytam ezekre a forró, szenvedélyes, édes csókokra. Ahogy kezét tarkómra csúsztatta hogy ő tudjon irányítani, ezzel még nagyobb vágyat keltve bennem, hiányzott már. Vagy az, ahogy oldalamba markolt az élvezettől, közben beleharapott számba egy kicsit.

Beletúrtam selymes hajába, közben fülébe sóhajtoztam, nyögtem, ami éppen kijött a számból. Nevét mondogattam néha halkan, néha hangosabban, amit tudom hogy nagyon imádott... Volt egy olyan pillanat hogy egy hangot sem adtam ki, mert féltem hogy talán két szobával arrébb is meghallották volna, ahol úgy tudom hogy Josiah szállt meg. Így inkább körmömet belemélyesztettem Shawn hátába mélyen, hogy el tudjam folytani a bizonyára nagy nyögésem, de erre ő nyögött fel.

Hazudnék ha azt mondanám hogy én egyáltalán nem vágytam Shawn csókjára, érintésére, testére. Minden egyes este azt akartam hogy szeretkezzünk, de ez sehogysem valósulhatott meg, hisz' ő akkor éppen nagyon messze volt tőlem. Miközben  vacsoráztam, fürödtem vagy éppen romantikus filmet néztem, folyton csak magamat hülyéztem le, hogy miért is nem mentem vele pár napra.

Most viszont úgy érzem Shawn maximálisan bepótolta azt a pár hónapot. Elégedetten vigyorogva csókolt meg, majd lemászott rólam, és mellkasára húzott. Én még egyelőre megszólalni sem tudtam, túl hirtelen jött nekem ez...

-Jól vagy kicsim? - kérdezte kissé aggódva. 

-Khm - kerestem hangom. -Ez csak most...

-Mi drágám?