11. rész~Léleknyomor

2.4K 202 34
                                    




               

Éreztem ahogy egy könnycsepp legördült az arcomon és azt követte még száz másik. Lezártam a telefont és mellkasomra ejtettem. Akkor vettem észre, hogy a fekete pulcsi még mindig a kezemben volt. Mérgemben nem tudtam mit tenni ezért szó szerint elbasztam a ruhadarabot. Sajnos a karja leverte a polcomon lévő szerencsehozó porcelán elefántomat. Ezt még apám hozta Thaiföldről.

-Kisfiam mi a faszt csinálsz?- Üvölt fel apukám. Nem válaszoltam mert kedvem se és erőm se volt hozzá. Elindultam a fürdőbe hogy lezuhanyozzak, vagy vízbe fojtsam magam. Ezt még eldöntöm. Becsaptam magam mögött az ajtót. Szüleim megint kiabáltak valamit de nem értettem. Gyorsan lemostam magam lime illatú tusfürdőmmel. Becsavartam magam a törülközőmbe és lélek nyomorként visszavonultam szobámba. Belebújtam zsiráfos pizsamámba és álomba sírtam magam.

Jó éjszakát Taehyung egyedül fogsz megdögleni.

Reggel sajgó fejjel ébredtem.  Hát igen ilyen az, ha az ember éjfélig bőg. A fürdőben belenéztem a tükörbe. Bár ne tettem volna. Vörösek voltak a szemeim és fel is voltak duzzadva. Körülötte karikák voltak és elég táskás is volt. Úgy néztem ki, mint aki beszívott. Jaj, csak Mark észre ne vegye.

Letrappoltam a lépcsőn és felvettem a cipőmet.

-Tae drágám nem eszel?- Kérdezte anyám aggódva.

-Nem.- Komolyan olyan vagyok mint egy lélektelen.

-Kicsim minden rendben?- Fogta meg vállam és végig simított karomon.

-Ja. Majd jövök délután.- Ha nem ugrok vonat alá.- Csáo.

-Szia.

Elszenvedtem magam a suliig.

-Jesszus Tae úgy nézel ki mint egy vérbeli drogos!!- Akadt ki Mark ahogy meglátott.- Mi a baj?!- Rá se néztem és már indultam is a mosdóba.- Kim Taehyung ne tegyél úgy mintha nem hallanál.- Jött utánam. Már zártam volna be a WC fülke ajtaját ha kedves legjobb barátom nem fogja meg és nyitja ki. Leültem a földre és pólómat kezdtem el piszkálni.- Na mondjad mi a baj!- Elővettem telefonomat hogy megmutassam neki a képet. – Fhu Tae baszki ha most elkezdesz telefonozni én esküszöm hogy megütlek.- Odanyújtottam neki a készüléket. – Oh baszdmeg. Ez mekkora egy gyökér.

-Ja látod mondtam neked, hogy csak arra kellek neki. Nem jött neki össze tök sokszor és most elhagyott. Kidobott mint egy szemetet.

-Mi történt tegnap edzés után?

-Csókolóztunk, bevadult, ledöntött a padra én beparáztam aztán ő lassított egy kicsit és bejött a takarító aztán hazakísért. Ennyi.

-Öhm hát nem tudom mi történhetett, hogy ezt tette veled.

-Előbb mondtam. Utál és megunt. És most már én is őt.

-Szétverem a fejét.

-Nem kell.- Mondatom végén becsengettek így Markkal bementünk a terembe és ledobtam magam a székre. Órán nem igazán tudtam figyelni és majdnem el is aludtam. Már félálomban voltam mikor megszólalt a csengő. Nem keltem fel a padról.

-Na jó ezt nem bírom tovább nézni.- Fogta meg meg Mark a kezem és felrántott a székről. Kihúzott a teremből és levitt egészen a hátsó ajtóig. Kinyitotta és kitolt rajta.

-Naa Mark ne már! Nem vagy normális. Igazolatlant fogunk kapni.

-Tae kitűnő tanuló vagy egy hiányzás nem számít.

-Nekem nem. De neked igen.

-Te vagy a legjobb barátom és most éppen úgy nézel ki mint egy rakat szar. Nem érdekel az igazolatlan.- Mondta halál nyugodtan és magával húzott. Elsétáltunk a parkba és beültünk a cukrászdába shake-et inni. Kicsit már jobb kedvem volt mikor rezgett a telefonom.

-Ki az?!- Kérdezte Mark agresszívan.

-Jungkook.- Mondtam szenvedve. Éreztem, hogy megint könnyek gyűlnek a szemembe.

-Na nehogy megint elkezdj bőgni mert esküszöm arra nyomorult életemre, hogy itthagylak.

-Nem sírok.

-Reméltem is.

Megnéztem az üzenetet:

Oppa: Szia életem! Ma külön óra és most nem mondom le.

-Na jó most lett elegem! Add ide!- Kapta ki kezemből a telefont barátom.

TaeTae bby: Na ne életezz itt nekem mert pofán verlek mihelyst találkozunk. Bár amúgy is. Hogy lehetsz ekkora fasz?! Mondtam hogy ha megbántod nem állok jót magamért.

Oppa: Jaj már megint együtt vagytok Tae-al. De örülök. Ugyan fogalmam sincs mi bajod van. Na legyetek boldogak. Csá.

TaeTae bby: Te meg legyél boldog azzal a ribanccal. Nem tudom miért kellett ezt az egészet pont Tae-al csinálnod.

Oppa: Mark mi van? Milyen ribanc?

TaeTae bby: Jaj ne játszd már az agyad!Pontosan tudod miről beszélek.

Oppa: Nem fogalmam sincs miről beszélsz. Én csak Tae-t szeretem.

TaeTae bby: Jaj maradjál már. Legálabb most ne hazudj. Eddig úgyis azt csináltad.

-Jó Mark hagyd. Csak felidegesíted magad.- Vettem el kezéből telefonomat.

-Már mindegy.

Hazamentünk és ledobtam magam a kanapéra. Anyuék ma későn jönnek mert elmennek vacsorázni. Mark felhajtotta a lábam és mellém ült.

-Figyelj több száz másik fiú van még akivel járhatnál. És az ezerszer jobban fog szeretni mint ez a szerencsétlen és nem fog megcsalni. Ha meg mégsem akkor eskü én jövök össze veled.- Lökdöste lábamat.

-Fhuj, nem kell.- Rúgtam meg gyengén.

-Héééj! Nézz már rám milyen jó pasi vagyok!

-Van barátnőd ember.

-Te fontosabb vagy.

-Ahw. Na de visszatérve Jungkookra. Egy utolsó szemét, aki megcsal egy ribanccal pedig elvileg meleg, és még ki is meri rakni aztán meg letagadja. Ha idejön nem foglak megállítani hogy megverd.- Ekkor megcsörrent Mark telója.

-Pill.- Mondta és felvette a telefont.- Hello. Na, mondjad. Ahhhha, én is valami ilyesmire gondoltam, mert olyan fura volt ez az egész. Jó megpróbálom. Szioo.- Ennyit hallottam ki beszélgetésükből.

-Ki volt az?

-Namjoon. Ja és figyelj Tae...- Nem tudta végig mondani mert csengettek.

-Várj, mindjárt csak kinyitom.- Felkeltem az ágyról és mielőtt kinyitottam volna az ajtót kinéztem a kukucskálón mivel már volt rá példa, hogy apáca lányok jöttek szórólapokkal, hogy menjünk egyházba. Most jobban örültem volna nekik ugyanis Jungkook állt az ajtóban. Kinyitottam.

-Tűnj el innen! Nem vagyok rád kíváncsi.- Rácsaptam az ajtót és leguggoltam a fal elé.

-Tae, kérlek, várj! Had magyarázzam meg.- Hallottam ahogy kintről kiabál.

-Nem, menj el a házunk elől!

-Tae. Szeretlek és nem az történt amit te gondolsz. Csak had meséljem el.- Ütött gyengén az ajtóba.

-Nem. Vagyok. Rád. Kíváncsi. Menj. El.- Mondtam neki szótagolva.

-Biztos ezt szeretnéd?- Kérdezte remegő hangon.

-Igen. Teljes szívemből.- Mondtam agresszívan.

-Taeee kinek ordibálsz?- Jött ki a fürdőből Mark.- Na mindegy. A kép akkor került ki az instagramra mikor én indultam haza vagyis Kook veled volt bent a teremben. Jungkook tényleg járt azzal a lánnyal, de már egy hónapja szakított vele és én is szarul érzem magam de tényleg szeret. Kibaszottul  szeret. Érted?- Ekkor a szar is megállt bennem. Rögtön kinyitottam az ajtót. De már nem volt ott senki...

A Tánctanárom /Vkook/BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora