So öhm... Ez az első könyvünk, reméljük egészen olvasható.
A történetben a szereplők életkora és személyisége nem egyezik a valósággal. (Milyen hivatalosan írtam 😂)
Tae elindul táncra és mikor meglátja az új tánctanárát elakad a lélegzete...🔥
2 em...
-Várod hogy találkozzunk az osztállyal?-Kérdeztem barátomat akit 10 éves koromban ismertem meg, mert ő volt az új diák és egy szerencsétlen volt, akit mindenki piszkált, de én menővé tettem. Nem vagyok egoista heló. Egyébként nagyon bírom a srácot, egyik legfontosabb ember az életemben.
-Nem. El lettem volna még a nyári szünettel egy darabig.- Nézett rám álmosan. Így reggel fél hétkor megértem.- Te?
-Én kicsit.
Az út további része csendben telt. Belépve a terembe kiabálás fogadott, és nekem repült valami. Azt hiszem egy alufólia labda. Na mindegy, már megszoktam. Markot egyből elhívták beszélgetni, én meg ottmaradtam egyedül. Mint mindig. Ja igen csak az általánosban voltam menő, középiskolában már nem annyira, most meg egyáltalán nem. Mark a társaság központja, amit nem bánok mert ő boldog és ennek nagyon örülök. Beültem egy padba mert Mark mellé már beült egy lány. Firkálgattam és nem nagyon figyeltem a többiekre.
-Szia, bocsi foglalt ez a hely?- felnéztem és egy szürkés, ezüstös hajú alacsony fiút láttam meg magam előtt.
-Nem. Nyugodtan ülj le.- Mosolyogtam rá.
-Köszönöm.- ült le a székre és lerakta táskáját a pad mellé.-Tudod nem nagyon ismerek innen senkit, mert új vagyok, de gondolom ezt észrevetted. Amúgy Park Jimin a nevem-Nyújtotta felém kezét amit megráztam.
-Én meg Kim TaeHyung, de hívj csak Tae-nak vagy V-nek.
-Rendben. Hogy-hogy egyedül ülsz?
-Hát látod azt a szőke hajú magas fiút?
-Igen
-Ő Mark a legjobb barátom csak őt nagyon sokan szeretik és ezért iskolában nem nagyon van időnk beszélni.
-Aha értem.-Bólintott. Jiminnel egész órán beszélgettünk és kiderült, hogy nagyon sok közös van bennünk és az is, hogy ő is ugyanoda fog táncra járni ahova mi, ezért megbeszéltük, hogy délután összefutunk és együtt megyünk edzésre. Nap végén Markkal együtt mentünk haza.
-TaeTae?
-Igen?
-Neked tetszik most valaki?- Nézett rám perverzen.
-Nem. Miért?
-És az a fiú aki melletted ült?
-Maaark ő csak a padtársam és beszélgettem vele órán. Különben is. Nem vagyok meleg.
-Akkor miért pirulsz?
-Nem is piruloook.- Baszki tényleg pirulok. De nem lehetek meleg. Tuti nem vagyok meleg.
-Te tudod. És mi a neve?
-Kinek?
-Hát A Fiúnak - hangsúlyozta úgy mint egy film címet.
-Ő nem A Fiú. Csak egy fiú, akit Jiminnek hívnak. És egyébként délután jön velünk edzésre, mert mostantól ő is fog járni.
-Oksa.
-Neked hogy telt a napod?-Tereltem el a témát Jiminről.
-Unalmas volt. Elegem van már abból, hogy mindig, mindenki körülöttem van és nem lehetek egyedül, vagy esetleg azzal, akivel szeretnék, aki amúgy a legjobb barátom. És az te vagy.
-Miért nem mondod meg nekik, hogy velem akarsz lenni?
-Nem akarom őket megbántani.
-Ja jó.- Ez most kicsit rosszul esett. Olyan, mintha nem vállalná fel, hogy én vagyok a legjobb barátja.
-Jaj várj most ezzel meg téged bántottalak meg igaz?
-Nem. Mindegy.- Erőltettem mosolyt az arcomra.
-Holnaptól veled leszek.
-Na akkor tánc előtt tali a parkban és ne felejtsd el, hogy Jimin is jön.
-Oké. Sziaaa!
Mikor hazaértem bekapcsoltam a gépemet és zenét hallgattam. Gyorsan elrepült az idő, ezért egy kicsit késésben voltam, szóval sietnem kellett. Összedobáltam az edző cuccomat és futottam a térre. Jimin már ott várt ránk a megbeszélt helyen. Mark szokásához híven késett egy 10 percet ezért rohantunk az iskolába, ahol a táncot tartották. Féltünk hogy mi lesz az új tanár reakciója arra, hogy már az első órán késünk.
-Öltözz már Maaaark.-Sietettem legjobb barátomat, aki nagyjából egy elütött teknős tempójával megegyezően öltözött.
-Jól van már. Mikor beléptünk a terembe lehajtott fejjel köszöntünk.
-Jó napot. Elnézést a késésért.-Mikor felnéztem olyan látvány fogadott amire nem számítottam...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
