15. rész ~Dong Yul-nál

2.1K 162 24
                                    

Taehyung pov:

Indultunk haza Markkal. Egy utcába lakunk ő az utca végén én meg a sarkon. Mondtam neki, hogy írok, ha már ott vagyok Kooknál. Drukkolt, hogy ne legyenek otthon a szüleim, míg én összepakolok. Én is szurkoltam, mert nem akartam megint balhét. Benyitottam a házba egyből láttam, hogy anyám fürdőben teszi be a mosást. Megijedtem, hogy apám is itthon van így gyorsan benéztem a nappaliba, hogy ott van e. Mikor feldolgoztam, hogy nincs ott senki megnyugodtam, mert akkor nem tartózkodik a házba. Mivel vagy a napaliba nézi a tévét és sört iszik, vagy pedig a wc-n van. De anyám volt a fürdőbe így biztosra tudtam, hogy nincs itthon.

-Jaj te itt vagy meg ijesztettél. -fordul meg anyám, mikor felfogta, hogy én vagyok egyből oda rohant hozzám és szoros ölelésbe font.

-Csak összepakolok, egy pár hétre elköltözök. -mondtam neki ridegen és eltoltam magamtól majd indultam a szobámba. Nagyon szeretem az édes anyámat, de nem hiszem, hogy nem tudott volna megvédeni apámtól, hanem csak végig nézte, ahogy kidobott a lakásból.

-Jó persze kicsim csak siess, nehogy meglásson apád. -mondja aggódva. Na, szép nem is marasztal. Gyorsan bepakoltam pár holmit a fogkefém mellé még pont befért Kenny a plüss koalám is. Futva rohantam le a lépcsőn mikor ajtónyitódást és apám hangját hallottam meg.

-Nézd mit vettem annak a buzi kölöknek! -köpi anyámnak a szavakat, amitől hánynom kell. Azt terveztem, hogy szó nélkül elmegyek mellette. De sajnos nem jött össze.

-Oh hát ha itt vagy akkor légy szíves fogadd szeretettel. -Mondta apám, hangjában pedig érezni lehetett az undort. Odaadott a kezembe egy rózsaszín szoknyát és egy koronát. Én meg kérdően nézek rá.

-Ugye de most csak szívatsz? -nevettem kínosan. Ez most komoly?

-Mivan nem tetszik? Kicseréljük más színre? -kérdezte lekezelően. Szavai belülről égettek és kiesett a kezemből az „ajándékom".

-Nem képzeld, kurvára nem tetszik, nem alázhatsz meg kedvedre! -üvöltöm neki idegesen.

-Miért mi a baj Hercegnőm? -kérdezte affektálva majd közelebb jött és végig simított az arcomon. -Ne érj hozzám a mocskos kezeddel. -löktem el a kezét.

-Te meg ne pofázz vissza. -ordította már ő is.

-És ez mi? -Fordította el a fejem, hogy rá lásson a Jungkook által kiszívott nyakamra.

-Semmi. -húztam fel a pulcsit, hogy ne látszódjon.

-Olyan undorítóak vagytok, hányok tőletek. - még mindig üvöltött majd mondata végén egy kisebb pofonban részesített.

-Semmi közöd sincs ahhoz, hogy mi mit csinálunk és elmegyek és nem kell többet látnod. -mondtam rivallva.

-Ahhoz a ratyihoz mész? -kérdezte

-És ha igen? Mit fogsz tenni? Megint megütsz? -erre nem válaszolt így én fölkaptam a cuccom és indultam volna, ki de ő megragadta a karom visszarántott és lendítette az öklét. Becsukott szemmel vártam az ütést.

-Meg ne próbálja! -hallottam egy ismerős hangot mire kinyitottam a szemem és láttam, hogy Jungkook áll az apám mögött és lefogja a kezét. Apám meglepetten hátra nézett. Még mielőtt bármit is mondhatott volna Jungkook felvette a cuccomat és kézen fogva húzott ki a házból. Idegesen beült a kocsiba és indultunk "lakásunkhoz".

-Éhes vagy? - kérdezte kinyitva a hűtőt.

-Aham. Melegszendvicset! - néztem rá gyermeki mosollyal ami neki is mosolyt csalt az arcára.

-Oké van itthon sajt szalámi vagy...

-Szalámival természetesen. -vágtam a szavába.

-Jól van.

Neki is láttunk a sütésnek majd miután meg is ettük  felmentem a törölközőmért és a pizsimért és indultam a fürdőbe, Jungkook meg utánam jött halál nyugodtan. Be zárja az ajtót majd elkezdene vetkőzni de megállítottam.

-Hát te meg? - kérdeztem tőle csodálkozva.

-Hát jöttem zuhanyozni. - vont vállat.

-És te nem látod, hogy én is éppen ide jöttem?

- Hát de pont azért jöttem. -tárta szét a karját. Mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

-Oh nem nem nem. - tolom ki az ajtón mire ő csak nevetett aztán ott hagyott.

Utánam Jungkook ment be fürdeni én addig bekapcsoltam a tvt. Mikor már majd bealudtam kisétál fürdőből egy szál törölközővel.

-Nem akartál volna felöltözni?

-Miért netán baj?

- Hát igen, eléggé baj, nem kéne itt mutogatnod magad. -mondtam neki felháborodva.

- Jah gondolom. Azért vagy ennyire elpirulva, mert nem tetszik. -mondta szemét forgatva. E mondata után még jobban elpirultam és eltakartam az arcom a párnával. Egyszer csak elvette a párnát és akkor észleltem hogy fölöttem tornyosul majd hevesen megcsókolt. Erre a tettére elmosolyodtam, de természetesen egyből viszonoztam. Mikor kicsit beleharapott alsó ajkamba eltoltam magamtól.
-Jól van Jungkook, öltözz fel.-Veregettem meg vállát.
-Naaa, most miért?-Biggyesztette le száját szomorúan.
-Mert most nincs kedvem az ilyenekhez.
-Ahj, jó.-Mondta lemondóan majd leszállt rólam és már épp készült levenni magáról a törölközőt.
-Jézus, ne!-Kiáltottam fel majd gyorsan fejemre húztam a takarót.
-Most mi van?-Nevetett.
-Nem akarom látni.-De igazából nagyon is akartam, de akkor megjönne a kedvem... Öhm igen, de ezt neki nem kell tudnia.
-Ááh értem... Na aludjunk, mert holnap találkozunk Shin DongYul hyung-gal (írói megjegyzés: Taeék volt tánctanára ha valakinek nem esett volna le.) és ez fontos.
-Rendben. Jó éjt nyuszim.-Pusziltam meg orrát majd lefeküdtem.
-Neked is szerelmem.-Mondta majd hátulról átkarolt.
••••••••••••••••••••••••••••
-Taeee!-Hallottam meg, hogy Jungkook suttog a fülembe.-Kelni kell picim.
-Nyeee.-Húztam fejemre a takarót.-Nem akarok.-Dünnyögtem fáradt hangon.
-Tudom babám, de muszáj. Csináltam reggelit.
-Ezaz!-Pattantam fel egyből.
-Sejtettem, hogy erre felkelsz.

Jungkook pov.:

Miután elvittem Tae-t suliba már indultam is DongYul-hoz megbeszélni, hogy ki legyen az előadás főszereplője. Egy fél órás út után már ott is voltam. Szerencsére a GPS segített, mert valószínűleg anélkül nem találtam volna oda.
-Jó napot Hyung.-Hajoltam meg előtte.
-Szervusz Jungkook.-Köszöntött boldogan. Miközben megmutattam neki a videót megittunk egy kávét, majd elmondta a véleményét.
-Rendben. Mindenki nagyon ügyes, de aki ezt a legjobban táncolja az egyértelműen Jimin. Kérlek majd mondd el neki hogy tudjon készülni. Most pedig be szeretném neked mutatni a lányomat aki a párod lesz a darabban. Remélem jól ki fogtok jönni egymással.
-Én is.-Nevettem.
És abban a pillanatban megjelent ő, akire az álmaimban sem számítottam volna...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

<3 :3 Reméljük tetszett! <3 :3

A Tánctanárom /Vkook/BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora