Úgy ahogy voltam, smink nélkül, kócosan, rövidnadrágban és trikóban trappoltam le a lépcsőn. Ekkor megláttam a személyt, akit a hátam közepére se kívántam volna.
-Te meg mit keresel itt? - sziszegtem
-Az igazolványod - nevetett fel, mire ki kaptam a kezéből - ott volt a Sweeti bárba. Mit kerestél ott? - nevetett fel
-De én nem is voltam ott - néztem rá furán - de te mit kerestél ott?
-Én csak ittam, tudod a bárokban általában nem teázás folyik - mosolygott
-Nemár, tényleg? - tettettem meglepődést - amúgy köszi, nos ha nincs más, már pedig nincs - ajánlom - akkor szi.. - csuktam volna be az ajtót, de a lábával kitámasztotta
-Múltkor elhívtalak kávézni, de nemet mondtál. Remélem változott a véleményed - mosolygott kedvesen
-Uh, várj.. Nem, egyáltalán nem változott - vágtam rá az ajtót. Indultam volna fel a lépcsőn, de rátehénkedett a csengőre. Idegesen lépkedtem vissza majd nyitottam ki az ajtót - mit akarsz?
-Meginni egy cuki lánnyal egy kávét - vigyorgott
-Oh - lepődtem meg
-De sajnos nem ér rá - ezen nem annyira lepődtem meg
-Kezdtem azt hinni, hogy férfi vagy - veregettem vállba
-Így beérem a legszebb és legszexibb lánnyal is, ezesetben veled - kacsintott
-Rángatózik a szemed, szőke herceg? - forgattam a szemeimet
-Nem annyira, mint a tiéd, leülök beszélek anyukáddal míg te emberi kinézetet varázsolsz magadnak - lépett be úgy a házba mint ha ez olyan természetes lenne. Visszapillantott rám, ezzel meglátva felháborodott tekintetemet - egyébként nekem így is tetszesz, csak gondolom a köznépnek nem annyira tetszene
Idegesen lépkedtem fel a szobámba és vettem fel szuper gyorsasággal egy előszaggatott farmert és egy kockás inget. Conversemet felhúzva gyorsan fogat mostam és a telefonomat felkapva szaladtam le a lépcsőn.
-Szöszi ne udvarolj anyámnak és a húgomnak, inkább gyere mert nem érek rá egész nap - szögeztem le, ekkor Chris felállt
-Viszlát, és szia, hercegnő - adott egy puszit Jennának, aki még ilyen fiatalon is teljes egészében elpirult.
-Remélem élvezted, hogy fűzögeted a húgom - gyilkos pillantást vetettem rá
-Nagyon aranyos - mosolygott.
Direkt a legközelebbi kávézóba vezettem, hogy minél előbb szabaduljak
-És mesélj valamit magadról, Sharon - pillantott felém Chris miután kihozták a rendelést
-Nem tudok magamról sokat mesélni. 18-at töltöm szeptemberben. Szeretem a békákat és imádom a húgom, apám otthagyott minket, mikor kiderült, hogy anya terhes Jennával és ennyi - próbáltam röviden elmagyarázni - mesélj te
-Én se tudok sok mindent mondani, én szinte az egész életemet a kamerák előtt töltöttem. Nem tudok egy embert se mondani, akiben megbíznék, anyámékkal nem tartom a kapcsolatot. Én februárban töltöm majd a 21-et - mosolygott - milyen kis fiatal vagy - méregetett
-Te pedofil állat - tátottam el a szám - hogyhogy nem bízol meg senkiben?
-Tudod, Sharon a magamfajta sztároknak nehéz életük van - vigyorgott - tudod a sok nő meg a pia - kacsintott, aztán miután megforgattam a szemem komolyabb hangsúlyra váltott - egyedül Lukeban bízok meg úgy, hogy tudom hogy sosem verne át. Persze a banda többi tagját is imádom, de egyedül ő képes kezelni a szar énem. Barátnőm sosem volt, mármint, hogy érted olyan komoly kapcsolatom. Mindig csak egy-két hetes, míg levágtam, hogy csak a pénzem kell nekik - vont vállat. Csendben hallgattam - amúgy nem értem miért beszélem ezt meg veled, mikor alig ismerjük egymást - nézett rám furán
-Na ezzel én is így vagyok - értettem vele egyet
-Mármint mivel is?
-Hogy nem értem miért beszéled meg velem - vallottam be - engem egyáltalán nem érdekel - láttam a csalódottságot a szemében mire elvigyordtam - csak viccelek, hey! Nekem elmondhatod
-Kösz, Sharon! Ezért kapsz egy autogrammot - vigyorgott ő is
-Nem kell az utogrammod - forgattam a szemem - és van testvéred? - tettem fel a kérdést
-Ja, van egy öcsém. Vele sem beszélek. Ez mellett van egy nővérem. Na hát vele se beszélek - nevetett fel
-De.. Miért? - kérdeztem furán
-Sharon, Sharon - ciccegett - a sztárok élete nem olyan egyszerű ám, mint amilyennek látjátok. Engem a családom összes tagja meggyűlölt, amiért otthagytam az iskolát és a zenei karrieremmel kezdtem foglalkozni. Ők 18 éves koromig kötelezőből tartottak. Aztán elköltöztem. A barátaim is leszartak jó magasról. De nem us bántam, mert ebből látszott, hogy ki az igazi barát. A menedzseremmel jó viszonyt táplálok és vannak haverjaim, de ők érted.. Ők nem olyanok, mint egy barátnő - nevetett fel - nekem kell egy barátnő, akiben megbízhatok és nem a pénzem kell neki. Aki saját magamért szeret - mosolygott. Figyelmesen hallgattam a drámáját, és őszintén sajnáltam. Ami elég ritka. Főleg tőlem - na de mesélj te. Hogy állsz a pasikkal? - azt a kíváncsi fene formádat, Chris!
-Hm. Volt egy fiú. Aki megakart múltkor csókolni mire elhajtottam, mert nem éreztem semmit. Csakhogy az a fiú a lrgjobb barátnőm bátyja, így bunkó se lehettem vele, ami nem is fair - nevetten fel - egyébként nekem se volt komoly kapcsolatom még. Mindenki a rosszat, a bunkót látta bennem. Bevallom, tényleg bunkó vagyok, de csak azzal, aki megérdemli
-Hé! - háborodott fel - nem is mondtam én semmi olyat, mégis bunkó vagy velem
-Rossz szokás - vontam meg vigyorogva a vállam
-Mesélj tovább - utasított
-Nem tudok tovább mesélni. Az életem kész tragédia úgy, ahogy van. Ha nincs Abby, akkor nem lennék itt - nevettem fel
-Ez szar. Eléggé - konstantálta
-Ja, na de mennem kell SAJNÁLATOS - egyáltalán nem az - módon. Tudod nekem még sok dolgom van - sóhajtottam - például rengeteget kell még aludnom - erre a mondatra felnevetett
Épp léptünk volna ki, mire egy konkrét felhőkarcolóba ütköztem
-Chris? - kérdezte Mr. Felhőkarcoló
-Luke? - kérdezte Chris
-Ismeretlen lány? -nézett rám fagyos kék szemeivel
-Sharon? - Chris, te barom
-Hülyék? - ezaz, Sharon nem csalódtam benned
-Luke?
-Chris?
-Felhőkarcoló? - értetlenül néztek rám - most mi van? Tényleg az - adtam a logikus választ
-Mit kerestek itt? - kérdezte ezek szerint Luke
-Nem, Te mit keresel itt? - kérdezte Chris
-Nem, mi mit keresünk még itt? - kérdeztem értetlenül
-Hey, fiúk, mit keresünk itt? - lépett be egy fekete hajú ázsiai beütésű csávó - és ki ő? - mutatott rám
-Nem, ő ki? - mutattam rá
-Srácok, mit nézünk? - kérdezte belépve egy gondosan beállított barna hajú fazon - Hey, Chris mit kerestek itt?
-Nem, ti mit kerestek itt? - kérdezte logikusan Chris
-Nem, te mit keresel itt ezzel a lánnyal? - kérdezte nevetve a bongyor kék szemű
-Nem, te mit keresel itt a bandával? - nézett értetlenül
-Ja mi.. - kezdett volna bele de ekkor belépett még egy fiú, szőke-szinte fehér-hajjal
-Srácok miért állunk i.. Csá, Chris! Mit keresel itt? - kérdezte mire értetlenül néztem körbe
-Najó, emberek. Hányan jöttök még? - néztem a fiú csapatra - És mit kerestek itt?
-Nem, ti mit kerestek itt? - vágta rá a négy fiú egyszerre
Én ezt nem hiszem el.
STAI LEGGENDO
Ha fel állok, fuss!
Fanfiction"-Mondd el, kérlek - szinte már könyörögtem a mellettem sétáló fiúnak. Más esetben nem kérleltem volna de annyira titkolózik..Hirtelen megtorpant, majd magával szembe fordított. -Tudsz titkot tartani? - kérdezte mélyen a szemembe nézve. Annyira gyö...