-Na ide figyelj, Hemmings, mert csak egyszer mondom el! Te csak ne nevessél most, mert ha én visszanevetek abba belerohadsz. Kibaszott életet teszel a tempódba és jössz ide a ház elé kibaszott 15 percen belül. Meglátogatjuk a te drága főnöködet. Ne feledd, Hemmings. 15 perc - ezzel kinyomtam. Gyönyörű napnak nézünk elébe, előre látom.
Miután ezt szépen megfogalmaztam a mi drága celebünknek sietősen a gardróbhoz vonszoltam magam és felkaptam egy fekete rövidnadrágot és egy trikót. Az utóbbit betűrtem a nadrágba és felkaptam egy rövidszárú cipőt, majd fogat mostam és a telefonomat felkapva láttam, hogy pont 15 perc telt el. Ebben a másodpercben szólalt meg a csengő, mire letrappoltam a lépcsőn. Anyuék nem voltak ott, valószínűleg még vagy aludtak vagy a játszótéren voltak. Mindem esetre én kinyitottam az ajtót, majd a kaput és csípőre tett kézzel néztem a fiúra, kissé idegsokkos állapotban
Luke Hemmings szemszöge
Becsengetésemet követő 5 másodpercben nyílt is a kapu és Sharpn lépett elém csípőre tett kézzel, megjegyezném szemei szikrákat szórtak.
-Jó reggelt - köszöntem illedelmesen mire szó nélkül kikerült és ült be a luxus autó hátsó ülésére. Követve őt szintén a hátsóülésre ültem és mkndva Jasonnek a címet elindultunk - nem szólsz hozzám?
-De igen - biccentett szigorúan - csak épp most nem vagyok kiváncsi rád - fejtette ki válaszát
-De Sharon tudod te is nagyon jól, hogy nem tehetek róla, hogy ez a cikk megjelent - csattantam fel, mire szemöldökei összerándultak és ajkait egyvonalba húzva meresztette rám gyilkos pillantását
-Igen, viszont simán megegyezhettél volna velül, hogy szigorúan csak a Te engedélyeddel jelenthetik meg azt az átkozott cikket - dühöngött, de sajnos nem tudtam komolyan venni olyan aranyos volt
-Nekem tetszik a cikk - vontam vállat őszintén
-Ennek nagyon örülök, de tudod cseppet sem érdekel, mert amint megtudják a nevemet ezek el fognak engem lepni, mintha muszáj lenne - csacsogott össze-vissza, de ahelyett, hogy figyeltem volna rá akaratlanul lesiklott pillantásom a telt rózsaszín ajkaira, ami megállás néllül mozgott - Hemmings! Hozzád beszélek - jelentette ki dühhel teli hanggal
-Igen, tudom - néztem vissza még mindig lélegzetelállítóan világos, kék szemeibe
-Akkor mit mondtam? - tette karba a kezeit
-Öhm.. Azt hogy... Mennyire idegesít téged, hogy ennyire felment a gázolaj ára - néztem ki az ablakon és olvastam le az első szembejövő plakátot miszerint felmegy a gázolaj ára
-És tényleg - tátotta el a száját, mire meglepetten néztem rá - nem erről beszéltem, Te idióta - csapott tarkón, mire a fogaim körmérkőzést játszottak a számban és összekoccantak
-Hát akkor nem tudom - vallotram be őszintén a tarkómat vakargatva
-Na itt kezdődik a probléma - forgatta a szemeit. Istenemre mondom nem láttam még lányt aki ilyen gyakorisággal és édességgel teli forgatta volna a szemét
-Ne forgasd a szemed - szóltam rá akaratlanul, mire rám kapta hűvös tekintetét
-Miért ne? - vonta fel egyik szemöldökét. Azt hittem leordítja a fejem, hogy én ne szóljak bele mit csinál
-Mert fent akad a szemed, cicus - kacsintottam rá mire ismét elkövette azt a cselekményt, amitől őrjítően szexi. Megforgatta a szemeit.
-Mintha olyan sok közöd lenne hozzá - rázta meg a fejét, miközben vissza pillantott az útra
KAMU SEDANG MEMBACA
Ha fel állok, fuss!
Fiksi Penggemar"-Mondd el, kérlek - szinte már könyörögtem a mellettem sétáló fiúnak. Más esetben nem kérleltem volna de annyira titkolózik..Hirtelen megtorpant, majd magával szembe fordított. -Tudsz titkot tartani? - kérdezte mélyen a szemembe nézve. Annyira gyö...