15.

231 12 0
                                    

-Na ide figyelj, Hemmings, mert csak egyszer mondom el! Te csak ne nevessél most, mert ha én visszanevetek abba belerohadsz. Kibaszott életet teszel a tempódba és jössz ide a ház elé kibaszott 15 percen belül. Meglátogatjuk a te drága főnöködet. Ne feledd, Hemmings. 15 perc - ezzel kinyomtam. Gyönyörű napnak nézünk elébe, előre látom.

Miután ezt szépen megfogalmaztam a mi drága celebünknek sietősen a gardróbhoz vonszoltam magam és felkaptam egy fekete rövidnadrágot és egy trikót. Az utóbbit betűrtem a nadrágba és felkaptam egy rövidszárú cipőt, majd fogat mostam és a telefonomat felkapva láttam, hogy pont 15 perc telt el. Ebben a másodpercben szólalt meg a csengő, mire letrappoltam a lépcsőn. Anyuék nem voltak ott, valószínűleg még vagy aludtak vagy a játszótéren voltak. Mindem esetre én kinyitottam az ajtót, majd a kaput és csípőre tett kézzel néztem a fiúra, kissé idegsokkos állapotban

Luke Hemmings szemszöge

Becsengetésemet követő 5 másodpercben nyílt is a kapu és Sharpn lépett elém csípőre tett kézzel, megjegyezném szemei szikrákat szórtak.

-Jó reggelt - köszöntem illedelmesen mire szó nélkül kikerült és ült be a luxus autó hátsó ülésére. Követve őt szintén a hátsóülésre ültem és mkndva Jasonnek a címet elindultunk - nem szólsz hozzám?

-De igen - biccentett szigorúan - csak épp most nem vagyok kiváncsi rád - fejtette ki válaszát

-De Sharon tudod te is nagyon jól, hogy nem tehetek róla, hogy ez a cikk megjelent - csattantam fel, mire szemöldökei összerándultak és ajkait egyvonalba húzva meresztette rám gyilkos pillantását

-Igen, viszont simán megegyezhettél volna velül, hogy szigorúan csak a Te engedélyeddel jelenthetik meg azt az átkozott cikket - dühöngött, de sajnos nem tudtam komolyan venni olyan aranyos volt

-Nekem tetszik a cikk - vontam vállat őszintén

-Ennek nagyon örülök, de tudod cseppet sem érdekel, mert amint megtudják a nevemet ezek el fognak engem lepni, mintha muszáj lenne - csacsogott össze-vissza, de ahelyett, hogy figyeltem volna rá akaratlanul lesiklott pillantásom a telt rózsaszín ajkaira, ami megállás néllül mozgott - Hemmings! Hozzád beszélek - jelentette ki dühhel teli hanggal

-Igen, tudom - néztem vissza még mindig lélegzetelállítóan világos, kék szemeibe

-Akkor mit mondtam? - tette karba a kezeit

-Öhm.. Azt hogy... Mennyire idegesít téged, hogy ennyire felment a gázolaj ára - néztem ki az ablakon és olvastam le az első szembejövő plakátot miszerint felmegy a gázolaj ára

-És tényleg - tátotta el a száját, mire meglepetten néztem rá - nem erről beszéltem, Te idióta - csapott tarkón, mire a fogaim körmérkőzést játszottak a számban és összekoccantak

-Hát akkor nem tudom - vallotram be őszintén a tarkómat vakargatva

-Na itt kezdődik a probléma - forgatta a szemeit. Istenemre mondom nem láttam még lányt  aki ilyen gyakorisággal és édességgel teli forgatta volna a szemét

-Ne forgasd a szemed - szóltam rá akaratlanul, mire rám kapta hűvös tekintetét

-Miért ne? - vonta fel egyik szemöldökét. Azt hittem leordítja a fejem, hogy én ne szóljak bele mit csinál

-Mert fent akad a szemed, cicus - kacsintottam rá mire ismét elkövette azt a cselekményt, amitől őrjítően szexi. Megforgatta a szemeit.

-Mintha olyan sok közöd lenne hozzá - rázta meg a fejét, miközben vissza pillantott az útra

Ha fel állok, fuss!Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang