10.

138 9 0
                                    

  A kis esős kiruccanásom óta nem találkoztam Alexszel, telefonon viszont sokat beszéltünk. A suli is elkezdődött, túl vagyok az első pár héten ami nem is volt olyan rossz. Na de az elejétől.

Hétfő : 5:20

Igen. 5:20-kor keltem. Ki tudja miért, még csak nem is izgultam. Jó azt meg kell hagyni örültem, hogy újra  látom Alexet. Meg persze új suli, ki nem lenne izgatott.
   Az ágyamban feküdve bámultam a plafont és azt sem tudtam mit kéne csinálnom. Legszívesebben egész nap feküdtem volna. Na jó, nem egész nap... Egész héten. De csak elkezdődött a suli.

-Ha menni kell hát menni kell-mondtam majd kikelve az ágyból a fürdőszobába vettem az irányt. Valami emberi alakot próbáltam kihozni magamból, így felkentem egy kis szempillaspirált és egy kis korrektort, mivel olyan táskásak voltak a szemeim mint egy pandáé.
  Vissza mentem a szobámba és felvettem a fehér blúzom és a fekete szoknyám. Majdnem úgy néztem ki mint egy titkárnő. A konyhába siettem ahol anyu és apu már a kávéjukat iszogatták és szélest mosolyt villantva felém egyszerre köszöntek:

-Jó reggelt !-köszöntek. A szüleim tökéletes szinkronban működnek.
-Jó reggelt.-mondtam.

   Megittam egy pohár vizet, a táskámat felkaptam és az ajtóhoz sietve kilöktem azt.
-Majd jövök.-intettem a szüleimnek és becsuktam magam után az ajtót. Lesiettem a lépcsőházban és kitoltam az ajtót. Az őszi hűvös megcsapta az arcom, bele is borzongtam ezért összehúztam magamon a fekete dzsekim. Körbe néztem és alig hittem a szememnek.
  Oda sétáltam a személyhez
-Szia.-köszönt nekem.

-Szia Alex. Te, hogyhogy itt ?-kérdeztem teljesen ledöbbenve azon, hogy itt állt a lakásunk előtt és feltehetően engem várt.

-Gondoltam mehetnénk együtt.-mondta
-Szuper ötlet. Akkor mehetünk is.-biccentettem és elindultam az ellenkező irányba.

   Alex megragadta a csuklóm és visszarántott magához, szorosan átölelt és suttogott a fülembe.
-Hiányoztál Nana. Hiányzott az illatod és a gyönyörű kék szemeid.-suttogta majd a nyakamba fúrta a fejét.-Imádom az illatod.

-Alex...-öleltem át én is, majd felemeltem a fejem amire ő is és a szemembe nézett. A kék szemek találkozása, elolvadok.-Huh, nekem is nagyon hiányoztál-mondtam mosolyogva.

   Egy kicsit még Alex mélyen a szemembe nézett majd a számat kezdte nézni. Aztán a szemem, utána a szám. És így váltogatta a tekintetét az szám és a szemem között.

-Nana, kérdezhetek valamit ?-kérdezte Alex.
-Persze.
-Van barátod ?-kérdezte majd mikor látta, hogy nagyon mosolygok elkapta a fejét és elpirult.-Úgy értem olyan szerelmi barátod. Érted akivel jártok.-hebegte.
-Nem nincs.-nevettem. Olyan édes mikor elpirul.
-Jó.-nevetett Alex is.-Akkor induljunk Nana.-nyomott egy puszit az arcomra.

  Ledöbbent állapotban álltam mikor ő már elindult. Éreztem, hogy elvörösödtem teljesen.

-Cross ! Elfogunk késni.-kiabált nekem Alex majd félmosolyra húzta a száját és vissza sietett hozzám.-Gyere kislány.-fogta meg a kezem és magával húzott.

-Öhm Alex !-motyogtam

-Most nem jó az időzítés kislány! Futáááás!-kiabálta közben magával húzott. Nem bírtuk és kitört belőlünk a röhögés.
-A nevetésed is hiányzott.-lihegte Alex.

-Nekem meg úgy szimplán csak te.-nevettem 


Csak barátok vagyunk ?Where stories live. Discover now