12.

114 7 0
                                    

  Alex közel hajolt hozzám, kb. két cm volt köztünk mikor lefagyott és az ajkaimra suttogott.
-Majd később-suttogta majd felemelte a fejét és a suli kapuja felé fordult.-,sziasztok!-integetett Charlottenak és Alinak. A srácok oda siettek hozzánk és Charlotte hozzám, míg Ali Alexhez fordult.

-Ezer éve nem láttalak-ölelt át Charlotte.

-Neked is szia!-viszonoztam ölelését, Charlott-tal nagyon jóba lettünk pár hét alatt. Elhívott mindenfele, plázába, parkba és mindenhova mondván, hogy ő nagyon kedvesnek lát engem és úgyis kéne valakit jobban ismernem, lányok közül mielőtt kezdődik a suli. Elég szókimondó a lány de én is megkedveltem. Azt hiszem ő lett a legjobb barátnőm, bár ez a dolog nekem nagyon sokáig kimaradt az életemből.-,hogyhogy együtt jöttetek?-kérdeztem furcsállva a dolgot miszerint együtt érkeztek Alival.

-Elmondom csak...-fogta meg a kezem és arrébb húzott, körbe nézett, hogy hallja-e valaki aztán oda fordult hozzám és folytatta.-Ott állt a házunk előtt. Pontosabban addig amíg anyum be nem engedte a házba-suttogta kínosan.

   Nem bírtam és kitört belőlem a nevetés, majd átgondolva a dolgot rákellet jönnöm, mennyire hasonlítanak a fiúk.

-Engem meg Alex várt a lakás előtt-komolyodtam el.

Charlotte lesokkolt és pillanatokig csak nézett majd nagyra nyitotta a száját és röhögni kezdett.

-Kurva nagy forma az a gyerek!-kapkodta a levegőt és közben megállás nélkül nevetett.

-Bemehetünk?-kérdezte mellénk lépve Alex. Charlotte-val egyszerre néztünk Alexre és még mindig nevettünk.-van valami baj, Nana?-kerekedett el a szeme.
-Nem, mehetünk-hebegtem, magam után húztam a már fulladás szélén álló legjobb barátnőm aki ahányszor meglátott valakit, annyiszor kapott röhögőgörcsöt.

   Csak oda értünk a teremhez. Ali közben lenyugtatta Charlottet, mi pedig Alexszel az ajtó előtt állva vártunk.

-Izgulsz?-kérdezte Alex.
-Kicsit...-haraptam be a szám szélét, újra a terem ajtóra néztem és nagy levegőt véve Alexre néztem.-mire számíthatok?-kérdeztem

-Annál rosszabbra nem-mutatott a srácokra.-szóval csak ne izgulj, ott leszünk, minden jól fog menni. Viszont ha bármi van akkor szólj, ne tusold el mert tudom, hogy képes vagy rá. Nana, mi itt vagyunk, tudom szétszórtnak tűnünk.-nézett Aliékra.-De hidd el, abszolút megkedveltünk. Kérlek szólj ha bármi van-nézett mélyen a szemembe majd megfogta a kezem és a szájához tartva kézen csókolt. Nem érdekelte ki látja, és ki nem, talán ez adott akkora biztonságérzetet, hogy bármikor számíthatok rá, nem fog ellökni. Sem a barátai előtt, sem pedig mások előtt.

-Köszönöm-mosolyodtam el, Alex biccentett egyet és elengedte a kezeimet.

   -Srácok! Nyomás befelé-kiáltotta el magát Alex. A srácok oda pattantak mellénk, és kezdetét is vette az új iskolában az új... Őrület.  

Csak barátok vagyunk ?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora