Pszichopata Styles

Első évad: Tizenkettedik rész.

-Én nem azért sírok mert megijedtem,vagyis igen de nem...-beszéltem össze vissza és közben a fejemet ráztam jobbról-balra.
-akkor mi a baj?-kérdezte Harry és hangjából az aggodalom szűrődött ki.
-Egyszerűen csak elképesztő szarul vagyok-mondtam halkan és szipogtam közbe.
Harry össze ráncolta a szemöldökét, mikor rá jött, hogy mi is történik velem vonásai ki simultak és a hajába túrt majd hirtelen arcom kezei közé fogta.
-Figyelj Hope, nem szabad hagynod, hogy ez a szomorúság eluralkodjon rajtad érted?
Az a terve,hogy az öngyilkosságba hajszol, hogy te is a szolgája legyél-mondta Harry.
-Erős lány vagy,ha nem így lenne már rég nem élnél, Mutasd meg Lucifernek is, hogy így van-mondta Harry és egy hosszú puszit nyomott a homlokomra.
Hetekig küzdöttem a szomorúság és az öngyilkos hajlamom ellen. Harry minden lépésemet figyelte nehogy történjen valami.
Azzal az egyel nem számolt,hogy egy depressziós ember könnyen elhiteti a külvilággal, hogy minden rendben.
Az egyik nap Harry egyedül hagyott otthon. Kihasználtam a helyzetet és bementem a városba egy kapucnis pulcsiban,hogy biztos ne ismerjen rám senki.
A lakótelephez igyekeztem ott is a legmagasabb házhoz.
Biztosra akartam menni,hogy senki nem fog megmenteni ezért le akartam ugrani.
Ahogy felértem a tetőre egy fekete ruhás férfi ült a szélén.
Ő is megakar halni?
Lassan felállt és felém fordult. Arcán egy ördőgi vigyor volt. Lucifer.
-Eleinte az volt a tervem,hogy az öngyilkosságba hajszollak. Végülis sikerrel jártam ha úgy vesszük azon kívül,hogy még élsz-mondta és lassú léptekkel közeledett felém.
-Még mindig tudni akarod Harry titkait?-kérdezte én pedig érzelem mentes arccal meg sem mozdultam és egy hang nem hagyta el a számat. Elmosolyodott.
-Gondoltam,hogy így fogsz reagálni,elég makacs lány vagy-kuncogott.
-Nem akarom megtudni mi zajlik benne pontosan ha te ajánlod fel-mondta hideg hangnemben.
-És ha ingyen van az ajánlatom?-kérdezte.
-Egy igazán gonosz ember semmit sem ad ingyen.
-Még jó,hogy én nem vagyok ember-mondta és már csak 5 méter választott el tőle. Lépett volna még egyet mikor valaminek neki ütközött. Olyan volt mintha falnak ment volna.
-Erős egy őrangyalod van-mondta és lassan mellém nézett.
Én is oda néztem kissé habozva de nem láttam senkit.
-Ha nem tudnám ki vagy te azt hisszem Skrizofrén vagy-mondtam miközben vissza néztem rá.
Hangosan felnevetett.
-Egyetlen egy baj van azzal Hope,hogy megakarom mutatni Harry titkát, Gabriel vigyázz rád. Ez egy nagy szó, de még nagyobb az ha maga a Sátán vigyázz rád, nem gondolod?
-Ha gondolom is, tudni nem akarom milyen az,élő példát látok arra, hogy szörnyeteg vagy-mondtam.
-Pedig Harry szerelmes-mondta.
-Akkora szörnyeteg nem lehetek ha hagyom, hogy bele szeressen egy lányba-vigyorodott el.
-Ki...Ki az a lány?-kérdeztem halkan.
-Ez Harry titka-mondta mosolyogva.
-Elárulom először az én titkomat, mindenki annak lát aminek akar, vagyis ez így nem teljesen pontos,mindenki annak lát akibe szerelmes vagy akire titkon vágyik -mondta.
-Még az őrangyalod A rendes valómat látja, Te Louis-t, Harry pedig téged-mondta és hatalmas vigyorra húzódott a szája.
-Az őrangyalok megakadályozzák,hogy valaki öngyilkos legyen, kivéve ha az az Őrangyal gyenge, Harry ezért lehetett öngyilkos.
-Hogy lehet egy őrangyal gyenge?-kérdeztem.
-Úgy,hogy Lucifer megkörnyékezi-mondta mellettem egy hang. Mikor oda néztem egy magas,fehér hajú körülbelül a 20-as éveiben járó srác állt mellettem. Megijedtem és rémületemben majdnem elestem de még időben megragadta a karomat és magához húzott. Majd gyönyörú fehér szárnya amire ha rá sütött a nap arany sárkán csillogott átölelt.
-Ha Lucifer valakit magának akar először az Őr angyalt kell eltávolítania,az viszont lehetetlen. Meg gyengíteni viszont megtudja. Én most az igazi Lucifert látom, ha meggyengíteni Téged látnálak-mondta az angyal.
-Gabriel ki tett magáért-mondta Lucifer és az angyal szárnyait nézte.
-Bármit megtenne azért, hogy vissza térj oda ahová való vagy.
-Hogy hívnak?-kérdeztem az angyalt nem foglalkozva a pár beszédel ami kialakult köztük.
Az angyal mosolyogva nézett le rám.
-A nevem Andy-mosolygott
Hirtelen hatalmas koppanás jöt a jobb oldalról.
Mindenki oda nézett. Harry csapta fel a csapó ajtót majd felmászott a tetőre.
-Hope!-rohant oda hozzám. Hangjában hallottam,hogy milyen hatalmas kő esett le a szívéről,hogy még élek.
Andy feltartóztatta.
-Csak akkor engedem közel hozzád ha azt parancsolod-mondta én pedig csak bólintottam majd Harryhez mentem és a nyakába ugrottam.
-Jajj nagyon cuki, szerelmesek vagytok, mimdenhol rózsaszín köd van. Hope megismerte az angyalát, Csak nem happy end lesz ennek a vége?-nevetett fel Lucifer.
-Bunkóság lenne a saját kérdésemre nem-mel válaszolni? Ugyanis én nem ezért vagyok itt, hogy ezt nézzem. -forgatta meg a fejét.
Harry lassan maga mögé húzott és elővette a pisztolyát majd egy egész tárat bele eresztett.
-Mintha érnél ezzel bármit is-szólalt meg Lucifer közömbösen.
-Tudom hogy nem érek vele semmit de már kurvarára jól esett -mondta Harry majd eltette a pisztolyt.
-Mit akarsz még mindig Lucifer?-kérdeztem.
-Ó, igazából már semmit-tárta ki lassan fekete szárnyait.
-Mindent megtudtam amit megakartam-mondta selytelmes hangon. A hideg futott végig a hátamon miközben azt néztem ahogy fel repül pár méterre a tetőtől majd madárrá változik és elrepül.