Sziklarejtek árvája 2.

32. Ne törődj azzal mit gondolnak mások..

Deidara szemszöge:

- Jobra. – sóhajtottam újra mikor már másodjára indexelt a rossz irányba. – Sensei, maga direkt szívat engem? – kérdeztem de nem felelt csak szórakozottan lekanyarodott jobbra. Tök jó lehet vezetni. Sasorinak is van jogsija és tudtommal már Kankurounak is meg Konanek is van. Akkor nekem miért nincs? – Sensei, vezethetek én is? – kérdeztem mire meglepetten vonta fel a szemöldökét.

- Mi ez így hirtelen?

- Nem tudom, csak rajtam kívül mindenkinek van jogsija.. Talán csak Hidannek nincs.

- Tavaly nyáron ő is megszerezte.

- Na tessék, szóval tényleg csak nekem nincs.

- Nem olyan nagy dolog. Ha szeretnéd én majd elviszlek bárhová ahová csak szeretnéd. – mondta mire unottan néztem rá.

- De nyálas. – motyogtam amin kínosan nevetett. – De nem kell, köszönöm. Nincs pénzem kocsira, csak gondoltam jó lenne, ha én is tudnék vezetni. – néztem az útra elgondolkodva. Elég sokat beszélgettünk és végül felajánlotta, hogy haza visz, de.. Még mindig nem tudom, hogy jó ötlet-e ez az egész. Elvégre én tényleg vonzom a bajt.. Meg a melegeket és az erőszakos taplókat akik eleinte tök kedvesek aztán úgy kezelnek mint valami tárgyat és ami még rosszabb, mint egy nőt.. – Talán le kéne vágatnom a hajam..

- Mi ez így hirtelen? – nevetett halkan Kakashi mire kérdőn pillantottam felé. Meglehet, hogy hangosan mondtam?.. Mindegy is.

- Csak gondolkodtam. Úgy bántok velem mint egy nővel szóval ha levágatnám a hajam akkor..

- Ennek semmi köze a hajadhoz. Aranyos vagy és nőies az alakod.

- Legalább tagadd le.. – ingattam meg a fejem de ő csak mosolygott rajtam.

- Nem értem miért zavar ennyire.. Úgy vagy jó ahogy vagy.

- Igen és a senseien kívül ezt még sok más meleg pasas is így gondolja..

- És úgy gondolod hogy ha levágatod a hajad akkor más lesz?

- Persze. Elvégre a hosszú hajam miatt tűnök lánynak, nem?

- Deidara, ha levágatod a hajad még többen rád fognak tapadni.

- Mi? Miért? – kérdeztem meglepetten de válasz helyett inkább a rádióból szóló számot kezdte dúdolni. És még ő ignorál engem? – Sensei..

- Deidara megtennéd, hogy nem hívsz így? – kérlelt ami eléggé meglepett.

- Miért? A tanárom vagy. Sőt! Az osztályfőnököm!

- Igen, tudom... De ne hívj így.

- Ha elmondod hogy miért akkor nem hívlak így.

- ... Felizgat. – bökte ki végül mire elkerekedett szemekkel néztem rá. A füle totál elvörösödött amin nem tudtam nem elmosolyodni..

- Hé! Sensei.. – húztam az idegeit bár tudom, hogy a tűzzel játszok mégsem tudom megállni. – SEN-SEIII~ ! – szólongattam többször is egymás után különféle hangokkal. Kakashi megállt a házunk előtt és lerántva a maszkját magához húzott és megcsókolt. Elkerekedett szemekkel néztem fekete íriszeibe ő pedig kicsit elhúzódva tőlem nézett vissza rám.

- Mondtam, hogy ne hívj így.. – mondta de még mindig fogta a karomat.. Félre pillantva biccentettem, hogy értem, ő pedig elengedett és hangosan felsóhajtott. – Ne haragudj. – motyogta de csak megráztam a fejem.

- Az én hibám volt, bocsánat.. – motyogtam és kiszálltam a kocsiból, majd mielőtt még becsuktam volna a kocsiajtót mélyet lélegeztem és lehajolva Kakashira pillantottam. – Kérem ne csókoljon meg többször.. mert felizgat. – motyogtam mire meglepetten kapta felém a fejét. – Viszlát.. Sen-sei. – mosolyodtam el és becsaptam a kocsi ajtaját, majd vissza se nézve siettem be a házba. Mikor becsuktam magam mögött az ajtót mélyet sóhajtottam. – Istenem, ez de kínos. – csaptam kezeimet arcomra és újra meg újra lejátszottam magam előtt a történteket. Elmondtam neki, hogy felizgat a csókjával.. Komolyan elmondtam neki? És direkt hergeltem? Deidara te barom!