35. Foglalt vagyok..

405 34 1
                                    

- Én kezdek! – ragadta meg az üveget Hidan mikor is kinyílt az ajtó. Kérdőn néztem Kakashira, aki kissé kínosan intett köszönés gyanánt.

- Sensei! Na végre hogy itt van! – kurjantotta Hidan.

- Kakashi-sensei, igyon velünk! – ujjongott pár lány mire csak a szemeimet forgattam.

- Fasza.. – mormogta Kankurou idegesen mire felé pillantottam.

- Számíthattunk volna rá. Még is csak egy fiatal osztályfőnökről van szó, aki mindenkivel jól kijön az osztályból. Még Hidant is elviseli. – biccentettem az említett felé aki épp röhögve csapkodta meg a sensei hátát.

- Jól van.. Ha menni szeretnél, vagy.. – kezdte Kankurou de megingattam a fejem.

- Nincs semmi baj. – biztosítottam mire kissé bizonytalanul bólintott egyet.

- Még tíz óra sincs, és máris mindenki részeg? – kérdezte Kakashi meglepetten miközben egyre többen próbáltak a kezébe adni valami alkohol félét..

- Én józan vagyok! – ordított oda neki Kankurou mire döbbenten csaptam a homlokára.. – Ite..! Deidara! – szólt rám élesen mire ijedten húzódtam el tőle, attól félve, hogy talán vissza üt.

- Ezt miért kellett?

- Mert.. megdöbbentem hogy nyilvánosan célozgatsz neki, hogy figyeled?

- Akkor miért nem a saját homlokodra csaptál rá?!

- Olyan sokszor bántanak, nehogy már én is fájdalmat okozzak magamnak. Meg amúgy is, az én szép arcomért kár lenne. – bólogattam, ezzel is helyeselve, hogy mennyire szép vagyok.. Kankurou csak a szemeit forgatta de végül is nem mondta, hogy hülyeségeket beszélek, szóval ő is egyetért velem, nem?

- Nem mindenki részeg Sensei. – csíptem el Hidan következő mondatát így újra feléjük pillantottam. – De ugye nem akar minket leszidni?.. – kérdezte hirtelen mire Kakashi csak vállat vont.

- Engem nem zavar ha isztok. – kijelentése hallatán több mint a fél osztály egy emberként csendült fel egy öröm kurjantásban majd ennek örömére mindenki ivott valamit ami a keze ügyébe került. Értetlenül eszméltem fel a pillanatnyi bambulásból, ugyanis valaki a fejemet simogatja már egy ideje.. Kérdőn néztem Konanre aki meredten bámult maga elé, és valószínűleg kisállatnak tekint.. De végül is szeretem ha simogatják a fejem, szóval nem zavar a dolog. Kényelmesen az ölébe fektettem a fejem és tovább élveztem a részeg lány szeretet hiányát, amit a selymes, szőke hajam simogatásával próbált csillapítani.

- Épp üvegezni akartunk. Üljön le közénk. Deidara! Mit hemperegsz? – Hidan hangja így csukott szemmel furcsán megnyugtató tud lenni, így válaszul csak dorombolni tudtam. – Ez kész.. – lépett át valaki felettem, sejtéseim szerint Hidan.

- Szeretném azt hinni, hogy tényleg csak részeg vagy és azért tudsz így ellazulni.. – morogta Kankurou mire kinyitva szemeimet felé pillantottam.- És mégis mitől rúgtam volna be? Attól az üveg sörtől amit már egy órája iszogatok, vagy attól a gyümölcslétől amit kísérőnek hoztam, de végül pia nélkül kezdetem el inni..? – kérdeztem majd jobban átgondoltam a dolgot és zavartan ráncoltam össze a szemöldököm. – Hogy hogy nem kell még pisilnem? – tettem fel a hatalmas kérdést mire Kankurou csak a szemeit forgatta.

- Na jól van csajok, menjünk ki a slozira. – tápászkodott fel a földről. Már meg sem lepődtem a megszólításon, így csak segítség kérően nyúltam felé a kezem, mire felhúzott a földről. – Konan, nem jössz velünk? – nyújtotta felé a kezét Kankurou. Konan értetlenül pislogott rá, de végül megfogta a kezét és hagyta, hogy őt is felhúzza.

Sziklarejtek árvája 2.Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz