Elveszett szerelem ( BEFEJEZETT )

- 16 -

Számtalanszor megfordult a fejembe már, hogy vajon tényleg mi a jó büdös francot keresek én itt?!

Életem talán egyik legnagyobb hülyeségét fogom most elkövetni.

Próbálom összeszedni az összes bátorságomat hogy elinduljak befelé.. De mindig vissza tartott valami ahogy kívülről az üvegen át személem a bent lévőket el kap a hányinger...

Mindenki boldog örül és ünneppel.. Hát ilyenek kell lennie egy próba vacsorának és egy eljegyzési partynak nem igaz?

Fáj hogy az összes bent lévő boldog és vidám nélkülem...

Hívatlanul be állitani talán a legnagyobb hülyeség amit eddig tehettem..

Csessze meg Noah és a biztató monológjai...

-   Noah, Noah, Noah..- Mint egy gyerek annyi lelkesedéssel törtem be az alvó fiú szobájába hajnali 3-kor- Ezt hallanod kell!- Az alvó fiú egy párnát vágott hozzám hogy kussoljak és hagyjam de én nem hagytam ennyibe a dolgokat. Rá másztam  és a fülébe folytattam a mondanivalómat.- Noah kitaláltam! Segítened kell azt hiszem hatalmas nagy hülyeséget fogok csinálni.- Mire csak morgott egyet és lelökött magáról. És felkapcsolta az éjjeliszekrényen pihenő lámpát.

                 - Mivan már?- a hangjába lehetett érezni hogy menyire morcos.

                 - El döntöttem most, elmegyek!.- feleltem magabiztosan.

                  -  Oké.- morgott egy nagyot- légyszí ezt a fürdőbe tedd és ne nyögdécselj hangosan, aludni akarok.-fordított nekem hátat és húzott a fejére egy párnát.

                   - Nem úgy te!- szedtem le a párnát a fejéről- Daniel próba vacsorájára,,- egyből felült erre a mondatomra.

                   - Matt ne csinálj ekkora hülyeséget. Mi az istenért mennél oda?

                  - Azt mondjad küzdjek érte és harcoljak a boldogságomért. Noah látnom kell ha tényleg boldog azzal a lánnyal akkor elengedem örökre. És elfelejtem de addig nem tudom amig nem láttam.. A levele a sorai azt adják hogy még van jövő nekünk és van esély mindent helyre hozni..

                  - El megyek veled.- jelenti ki határozottan.- De most aludj.

                  - Aludhatok itt veled?-kérdezem meg tőle mint egy kisgyerek

                  - Csinálj amit akarsz csak engem hagyj, reggel kezdődik a 24-órás ügyeletem és ha igy folytatod te is jössz velem dolgozni.

                  - Értettem főnök- tisztelegtem egyet amire csak az arcomba vágott egy párnát. Le kapcsolta a lámpát és elhelyezkedtem mellette és felé fordultam.- Köszönöm nagyon sokat jelent hogy támogatsz Noah.

                  - Ez a tesók dolga Matt.- borzolta össze a hajamat.

- Gyerünk Matt, be kell mennünk ha már eljöttünk- állt meg mellettem Noah. Aki zakót és egy inget viselt hozzám hasonlóan.

- Félek... Mivan ha kidobnak minket?-kérdeztem meg félve

- Nos akkor sincs nagy baj ismerek egy jó kocsmát itt a közelbe, beülünk iszunk egy keveset majd vissza jövünk és elküldjük Danielt és a népet a francba és lelépünk innen.- megmosolyogtatót 

- Bárcsak minden ilyen egyszerű lenne..

- Minden az! – indult el a bejárat felé maga után húzva engem

Amikor betoppantunk mindenki szeme ránk szegeződött. A tömegben régi közös ismerősöket, barátokat is véltem felfedezni akik tudták pontosan hogy ki is vagyok. A család döbbent arca. Taylor aggódó tekintete. És Daniel szúrós pillantása fogadott. Percekig csak kínos csönd uralkodót majd Taylor mentette a helyzetet.

- Anyira jó hogy te is eltudtál jönni Matt- jött hozzám közelebb egy pezsgővel. Minél közelebb jött annál jobban láttam hogy menyire ideges.-Ugye nem akarsz hülyeséget csinálni-suttogta nekem mikor már közelebb ért hozzám.

Látszólag a vendégeket akik nem ismertek nem zavarta meg különösebben a jelenlétem viszont a család és a barátok feszülten pillantgattak rám. Daniel szúrós tekintettét éreztem magamon. Amióta beléptem ide a jeges kék tekintettével találtam szembe magam. Taylor feszülten és idegesen várta a magyarázatomat hogy mit is keresek itt amire a legjobb reakciót adtam.

- Meglepetés?- színpadiasan megráztam a kezeimet majd elvettem tőle a poharat

- Ne bassz fel jobban Matt.- nézet rám mérgesen miközben bele kortyoltam a pohár tartalmába- Ráadásul minek hoztad el ezt is ide?!- mutatott Noahra aki csak elvigyorodott és közelebb lépet Taylorhoz és a fülébe súgott valamit amire az előttem álló fiú fülig vörösödőt míg a másik mosolyogva el lépet tőle és elsétált. - Kidobom innen ezt.-kezdet el fújtatni Taylor és elindult Noah után ezzel magamra hagyva engem.

Ahogy néztem az embereket próbáltam megfejteni ki lehet az a titokzatos lány aki elérte Daniel szívét. Egy kezet éreztem meg a vállamon amikor megfordultam Markkal találtam szembe magam.

- Gyere menyünk ki a teraszra egy kis friss levegőt szívni.- szótlanul követtem amikor kiértünk rágyújtót majd automatikusan felém nyújtotta a dobozt amiből kivettem én is egy szálat és én is ugyan ezt tettem.- Mit keresel itt Matt?- fújta ki a füstöt és nézet rám aggódva.

- Magam se tudom már hogy miért is jöttem el.- fordultam meg és kezdtem el nézni a táncoló tömeget.

- Szereted még igaz?- amire csak egyet bólintottam és hagytam hogy ránk telepedjen a csend. Már 3 szálon is túl voltunk amikor elindult befelé de vissza fordult hozzám még egy mondatra.

- Ő is szeret téged.- A szavai egy őszinte mosolyt csaltak ki belőlem.

Mosolyogva indultam meg befelé de valaki hátulról a karomnál fogva vissza rántott és a falnak szorított. Az illata amikor megéreztem és ahol megérintett kirázott a hideg. Nem volt kétségem hogy ki lehet az.

- Szia Daniel. Hiányoztál..- erre a mondatomra az előttem álló fiú megdermedt.