Az utca söpredéke /JIKOOK ✔️

ー８ー |２

Nincs átolvasva!

✴Jungkook✴

Ahogy ott tartottam kezeim között egyszerüen kicsúsztak a gondolatok ajkaim közül. Valóban gyönyörűnek láttam. Számomra a menyország volt ajkait csókolni, sőt még édes teste is enyém volt. De valami mégis megrémisztett. Nem szabad ilyen gyenge érzéseket táplálnom.
A szerelem csak egy túlzott reakció.

Amint újra visszatértem komor énemhez fordítottam a helyzetünkön így már ő volt alul én pedig felette térdeltem. Megnyaltam ajkaim és újra birtokba vettem övéit. Hiányzik teste melege. Szinte a függője lettem. Csókunk elmélyitettem, kezem levezettem férfiasságára és megmarkoltam. Aprót sóhajtott és szemeit becsukta. Imádom a reakcióját.
Amikor az összes ruhadarab lekerült rólunk nem tétováztam, rögtön a közepébe csaptam. Annyira kivánom már őt!
...

Fáradtan dőltem le Jimin mellé. Halk szuszogása és az én tompa lihegésem törte meg a szoba csendjét. Az együtlétek vele valami nagyszerűek! Annyira imádom, de mégsem kéne. Viszont amint rá nézek szívem hevesen kezd el dobogni...
Nem Jungkook! Ne ess bele ugyanabba a csapdába!
Hogy is engedhettem azt, hogy újra szerelmes legyek?
Minél előbb el kell temetnem ezeket az érzéseket! Ha megint a felszinre törnek annak nem lesz jó vége...

Ránéztem a mellettem fekvőre. Orcái még mindig halványpiros színben pompáztak. Ajkai duzzadtak voltak.
Hamar elfordítottam róla tekintetem.
Becsukom a szemem, de nem jön az álom. Rajta jár az eszem. Rajta aki megkeserítette az életem.

~°~°~°~

Reggel Jimin mocorgására kelek.
Kinyitom szemeim, Jimin épp elhúzza kezét arcomtól és a feje pirossá válik. Magamban elmosolyogtam, de arckifejezésem ugyanolyan komor marad.

"Mit csinálsz?" kérdeztem, hangom rekedt volt.
"Én...én csak, nem csináltam semmit." motyogta halkan és vékony hangon,
szinte alig hallottam.
Elmosolyodtam, szórakoztató játszadozni vele.
Megkordult a gyomra mire pirulva lehajtotta fejét.

"Éhes vagy?" nyilvánvaló volt, hogy az , de én tőle akartam hallani.
"Igen." felelte.
"Oké, akkor gyere. Megyünk enni." mondtam és felkeltem. Ő is követett, bár egy kicsit nehézkesen.
Nem is csodálom a tegnapi vad éjjszaka után.

Kimentem a szobából, végig a folyosón le a lécső egyenesen a konyhába. Jimin még mindig követett.
"Ülj oda!" mutattam a pult mellett lévő székekre. A legelsőn helyet foglalt.
"Mit kérsz?" kérdeztem "Van tojás, sushi vagy müzli."
"Jó lesz a t-tojás." motyogta halkan. Elég fura a kialakult helyzet. Látta ahogy megölök valakit ezután elrabolom és többször is megerőszakolom majd végül a konyhámban csinálok neki reggelit.
Elvégre hozzám csak furcsa dolgok köthetők.
Apropó már három napja nem jelentkezettek az alkalmazottjaim.
Elég nehéz maffiafőnöknek lenni!
De legalább gazdag vagyok. Talán valami gond akadt? Majd délután rákérdezek.
A gondolataim közepette elkezdem csinálni a tojást. Én is azt fogok enni.

A tányért jól megrakott finomságokall Jimin elé helyezem. Ő csak csillogó szemmekell nézi az ételt.
Rám néz mire a tányér felé mutattok, hogy egyen. Rögtön neki is kezdett.
Nagyon éhes lehetett.
Én is enni kezdtem.

A reggeli után egy darabig csak ültünk a konyhában. A helyzet kezd kinos lenni. Valamit kéne csinálnom vele. De nem a barátom, hanem elraboltam. Megkínozni sem kell. És dugni sincs kedvem jelen pillanatban.

"Hogy lettél hajléktalan?" kérdeztem hirtelen mirre az arca grimaszba torzult.

...

Sziasztok! Meghozatam Junkook szemszögéből íródott részt. Vajon Jk miért óvakodik a szerelemtől és Jimin miért lett hajléktalan?
Remélem tetszett nektek a rész!
És hamarosan elérjük a 1K megtekintést!!😱 😍

Xoxo L.S