Királynő 《S.M.》

9. Gyorsan

- Mabelnek inkább azt a csipkés toppot adjátok. Haileynek pedig az elegáns blúzt - mutogatott ránk egy divatcég vezetője, aki ragaszkodott a fotózáson való részvételéhez. Ebből adódóan előszeretettel dirigált, és emelt fővel tipegett magassarkújában a dolgozók között. - A kép címe lehetne: Az ellentétek - nálunk mindent megtalál - álomittas tekintettel bámult a plafonra, átkarolva a megszeppent fotós vállát. - Csodás lesz, munkára - eresztette el a dolgozót, és valamiféle érdekes kuncogást halltava tapsikolt párat.

Haileyvel furcsa pillantásokat váltva sétáltunk be az öltözőnkbe földig érő csipkéinkben.

- Ez a nő elég bolondnak tűnik - jegyezte meg Hails, miközben lehúzta ruhám cipzárját.

- Egy egész kollekciót csinált csak csipkékből - ráztam meg a fejem. - Nem csak szerinted bolond. Örülök, hogy legalább a csipke nadrágokról sikerült lebeszélni - fordítottam hátat neki, ő pedig segített megszabadulni a ruhámtól, majd az ajtóhoz lépett és átvette a benyújtott ruhákat.

- Ezek viszont tök jók - nyújtotta át nekem a csipkés hátú toppot, ő pedig maga elé emelte az ujj és hátrészen csipkés hosszú ujjú, fekete blúzát. - Felvenném őket.

- De a gatyákról szó sem lehet - nevettem fel magamra húzva az anyagot.

- Shawnnal mizu? - váltott hirtelen témát Hailey, mire sóhajtva megvontam a vállam. Ő megrázta a fejét és morogva rántotta fel magára a nadrágját. - Nem jelentkezik?

- Ha van ideje, ír. De már vagy négy napja nem hallottam róla - gomboltam be én is a farmerom. Aztán vállat vonva, egy "ez van" nézéssel felvettem a magassarkúm, és Haileyvel az oldalamon visszasétáltam a fotós elé.

- Valahogy úgy forduljatok, hogy minden csipke látszódjon - integetett lelkesen a tervező, én pedig egy sokat sejtető pillantást váltva barátnőmmel, igyekeztem megvalósítani a szinte lehetetlen küldetést. Szinte gerincünket törve fordultunk háttal a kamerának, és tekertük ki csípőnket, hogy a második kívánság is teljesüljön. Vagyis, hogy látszódjon az arcunk.

*

- Továbbra is az a véleményem, hogy a nő agyhalott - dobta le kecsesen táskáját Hailey közösen bérelt apartmanunkban. - Szerintem szólok a menedzseremnek, hogy többet hozzá nem megyek - nevetett fel a fejét rázva, és előkotorta telefonját. - Addig te is beszélhetnél a királyoddal - kacsintott rám, majd csevegve elsétált a szobájába.

Fejemet rázva vonultam el én is, és telefonomat szorongatva, sóhajtva ültem le az ágyamra. Négy napja nem beszéltünk, nekem pedig gáz vagy sem, rohadtul hiányzik. Naiv módon elhittem, hogy milyen könnyen fogjuk tudni tartani a kapcsolatot, ehhez képest még az évi kétszer látott nénikémmel is többet kommunikálok.

Csörrenj meg! Gyerünk! Zenélj, dalolj, csörögj! Csinálj már valamit!

 - Ezaz! - sikítottam fel, mikor valóban megrezdült a készülék, majd megszólalt Ariana Grande Into you című száma. Csalódottan elmosolyodtam és megráztam a fejem. Ez a nővérem csengőhangja.

 - Szia húgi - köszönt a telefonba Maylen. - Nem tudnál hazajönni anyuékhoz?

 - Miért? - szemöldök ráncolva szuggeráltam a szőnyeget piszkáló zoknis lábam, és vártam hezitáló testvérem válaszát. Közben Hailey két tányér rántott hússal és krumpli körettel. Halkan felnevetve vettem el tőle az egyik adagot, és gyorsan eltátogtam neki, hogy Maylennel beszélek.