The last year-Luke Hemmings fanfiction (Hungarian)

14. ℜész ♒ Erotikus fodrászszalon 1.

- Na, légyszi! - könyörögtem.

- Nem, nem érhetsz hozzá! - kiáltotta Luke.

- Akkor kénytelen leszek a fájdalmasabb megoldást választani. - válaszoltam fenyegetően.

Rávetettem magam és ledöntöttem az ágyra, ahol negyed órával ezelőtt még azon erőlködtem, hogy beállíthassam a haját. Nos, meg kell hagyni, Luke nem egy könnyű eset. Mindennel bepróbálkoztam, de végül a kergetésnél tartottunk. Valószínűleg élvezte, mert teljes nyugodtsággal kifuthatott volna az ajtón, de nem tette. 

Megfogtam csuklóit és az egyik kezemmel az ágy oldalsó lécéhez szorítottam. Lejjebb csúsztam rajta, hogy hozzáférhessek az övéhez. Lassan elkezdtem kicsatolni, miközben végig őt néztem. Meglepettnek tűnt először, de sejtelmes mosolyra húzódott a szája miután egy gyors mozdulattal kirántottam a fekete bőrt tartójából. Visszamásztam az eredeti pozíciómba és, hogy biztosítsam mozdulatlanságát, megcsókoltam. Eközben kezeit az ágyhoz kötöztem, amit alig észlelt szerintem. Nyelveink sürgető táncot jártak aminek levegőhiány lett a vége. Egy utolsót húztam a csomón, majd hirtelen eltávolodtam tőle és lemásztam róla.

- Hova mész? - kérdezte aggódva.

- A házatokba. - vontam vállat, majd kiléptem az ajtón.

Luke szemszöge:

- Nem hagyhatsz itt! - kiáltottam utána - Luna!

De választ már nem kaptam. Itt hagyott kikötözve, teljesen bezsongva, kavargó érzelmekkel. Bezsongtam mert a feneke folyamatosan súrolta a férfiasságomat és miközben előrehajolt, a mellei szinte súrolták az orromat. 

Ezután jött a halálos csók. Imádom a puha, rózsaszín ajkait. Ha tehetném egész nap csókolgatnám, de Luna nem szereti a túlzott törődést. Ő nem az a bújós, visszahúzódó lány, de ha olykor megölelem, nem húzódik el. Nem tudom mitől vált ilyenné, de akárhogyis, én szeretem. Az ajkai után a szemeit állítanám még dobogóra. Azok a nagy, kék szemek... Ahányszor belenézek egy gyönyörű, tiszta vizű tenger jut eszembe róla. Az enyhe világoskék, fodorszerű minták a tenger hullámait alkotják benne. Számomra felfoghatatlan a szépsége. Az alakja is maga a tökély. Nagy keblek, formás fenék és hihetetlenül vékony. Emlékszem, hogy egyszer elmesélte, mekkora mázlija van a szüleivel. Az anyja és az apja is vékony volt ezért genetikailag már nála sem voltak elhízási problémák. Sok lány irigykedik rá, de leginkább Kiara. Mivel este kénytelen vagyok egy levegőn osztozkodni vele, kénytelen vagyok végighallgatni a siránkozását, meg azt, hogy Lunát elhordja mindennek. Hogy idegesít - e? Nem, egyátalán, mert én tudom az igazat és csak ez számít.

- Luke! - hallottam Zane hangját kintről.

- Itt vagyok! - kiáltottam.

Belépett az ajtón és, amint végignézett rajtam röhögni kezdett.

- Látom, nagyon dolgozol a visszavágásunkon! Feláldozod magad, vagy mi? - kérdezte az ajtóból.

- Kurva vicces, tényleg... - válaszoltam szarkasztikusan.

- De haver most komolyan, mi ez az egész? - kérdezte még mindig nevetve.

- Nem tudom, hogy pontosan mit akar velem csinálni, de itthagyott. Asszem a házunkba ment szóval tuti, nem azt akarja. - magyaráztam.

- Szopni? Szerintem kicsit begerjeszted és a lábaid előtt fog heverni. - mondta komolyan - Szó szerint.

Gonoszul elvigyorodtunk mindketten, de én legbelül tudtam, hogy Luna nem agyja be ilyen könnyen a derekát. De ha elég sokáig ingerlem, talán elcsábul. A beszélgetésünk itt félbeszakadt, mert Luna berobogott az ajtón és egyenesen Zane - nek ütközött. Nevetve bocsánatot kért tőle, majd mikor Zane kiment, bezárta utána az ajtót. Kulcsra, tehát csak mi ketten voltunk a szobában. Lassan felém sétált a piros tégellyel kezében, amit a táskámból vehetett elő. Leült az ölembe és lecsavarta a tetejét.

- Tudod, kényelmesebb lenne ha eloldoznál. - mosolyogtam rá kérően.

- Nem szöksz el? - kérdezte bizonytalanul miközben elhelyezkedett rajtam.

Megráztam a fejemet, mire előrehajolt. Ismét kilátást nyerhettem mellkasának domború tájára és ezúttal egy nedves csíkot is hagytam rajta. Ezzel egyidőben felsikoltott én pedig a meglazított öv fogságából könnyedén kiszabadítottam a kezeimet és utánakaptam. Csípőjét olyan közel húztam az enyémhez amennyire csak lehetséges volt. Felvont szemöldökkel nézett le rám én pedig csak vigyorogni tudtam a reakcióján.

- Megnyaltál! - háborgott fennhangon.

- Kérlek ne fogalmazz ilyen durván. Én inkább azt mondanám, megízleltelek. - vágtam vissza komoly hangot tettetve.