The last year-Luke Hemmings fanfiction (Hungarian)

7. ℜész ♒ Péntek,az én napom...

Szerda:

Ma egész nap tervezgettünk.A jövőheti kirándulás egyre jobban érdekel. Állítólag sok jó visszajelzést kapott a kemping, úgyhogy nem aggódok. A suli valami támogatást nyert tavaly és ezért tudnak ilyeneket rendezni. De legalább ingyen van. Az idő eléggé borult és párás. A héten felhőszakadás várható. Luna Blue időjárás jelentését olvashatták.

Szerda. Du. :

Megkaptam az első jegyemet, ami nem elégtelen! Rajz óránk volt és csináltam egy halálfejet. Aztán unalmamban szivecskéket firkáltam rá, meg szemeket. A tanár elképedve vizsgálgatta, és már azt hittem, tuti egyest ad rá. De azt mondta, sosem látott még ehhez fogható "művészi alkotást". Mi?! Lényegtelen. Kirakta a terem falára és csodálta. Pedig sehogy nem jött össze témailag a rajzom. A halál, szerelem, szemek... Ez hülyeség. Tisztánlátó, halálos szerelem. Vagy nem tudom mi

Csütörtök:

Mindjárt vége a hétnek. Márcsak a pénteket kell túlélni. Elfelejtettem leírni ide, hogy mellesleg kék a hajam. Az osztályfőnök közölte, hogy valami U.F.O vagyok, de jól áll. Kiemeli a mélykék szemem. Hmmm... Ma semmi nem történt, unalmas órákat szórtak be és matekon majdnem bealudtam. Nem tehetek róla, ha azt akarja, hogy figyeljek, tartson érdekes órákat! Semmi kedvem századszorra átvenni a pithagorasz tételt, meg ilyen szarokat. Luna kijelentkezik!

Ha azt mondom fáradt vagyok, eléggé lekicsinyítem a problémát. Amint kiléptem a szobaajtón Luke jött oda hozzám és egy puha csókkal köszöntött, a héten már harmadszor. Nem vagyok kis királylány, vagy valami! De sosem bántam jelenlétét. Minden áron bizonyítani akart, de kezdett olyan pióca feelingje lenni. Együtt mentünk órákra, ebédelni, szünetre, meg mindenhova. Egyedül talán a mosdóban volt egy kis nyugtom. Az én részemről ez egy "se veled,se nélküled" kapcsolatnak számított. A lányokkal alig beszéltem ebben a pár napban, egy köcsögnek érzem magam. De ma nem fog a nyakamon lógni! Vagyis remélem.

- Figyelj,ma a lányokkal van egy kis programom, de majd este találkozunk - kezdtem el csavargatni medálját, miközben ő a derekamat ölelte.

- Rendben - mosolygott - Ma nekem is pakolnom kell holnapra.

- Miért, mi lesz holnap? - kérdeztem homlokomat ráncolva.

- Hát indulunk a kirándulásra - mondta én pedig homlokomra csaptam - Jó reggelt!

- Úristen, tényleg! Ma még órák sincsenek! - tértem észhez - Gyere,menjünk!

Megfogtam kezét és lehúztem az ebédlőbe. Az összes barátunk ott volt. Talán ez egy előnye volt annak, hogy megismertem Luke-ot, lett egy csomó, új barátom.

- Sziasztok! - köszöntek kánonban.

- Hali - ültem le Flo és Hannah közé.

Hannah-t tegnap óta ismerem. Nagyon aranyos lány, csendes, de ha valami jó viccet hall, tőle zeng a suli.

- Készen állsz? - kérdezte Dara, Flo másik oldalán.

- Mire?

- Tudod, a vásárlásra - folytatta - Ugye,nem felejtetted el?

- Ja jó. Nem, dehogyis, csak azthittem volt még valami extrém fontos dolog, amiről nem tudok - sóhajtottam.

- Ez extrém fontos! - nevetett.

- Akkor extrém, rohadtul szuper fontos valami - hadartam, majd gyorsan elfogyasztottam a műzlimet - Na, én rohanok!

Felálltam a croissantommal és elindultam az asztaltól.

- Hova sietsz? - nézett rám Wes kíváncsian.

- Van még egy kis dolgom - jelentettem ki és már kint is voltam a folyosón.

Ma valahogy nincs kedvem órákig társalogni. Inkább gyorsan összepakolok aztán, majd lesz ami lesz.

~°~*~°

A bőröndömet megtömtem ruhákkal és cipőkkel, de olyan hiányérzetem volt. Valamit itt fogok hagyni!

- Luna, engedj be! - kopogott Flo az ajtón - nem vittem kulcsot.

Odasiettem és kinyitottam neki.

- Gyere, segítek pakolni! - húztam be őt és már csuktam is be az ajtót, vagyis inkább csak csuktam volna.

- Bassza meg! - hallottam egy ismerős hangot miután valami koppant az ajtón.

Kirántottam és Luke fogta fejét fájdalmában.

- Basszus - kaptam érte - Ne haragudj,nem láttalak.

- Semmi baj - nevetett kínjában.

- Hadd nézzem! - toltam el kezeit a három öltéssel összevarrt sebről.

Nem repedt fel, nem is vérzett. Megkönnyebülten kifújtam a levegőt és megöleltem.

- Bocsánat - motyogtam pólójába.

- Mondtam, hogy semmi baj - kuncogott és megpuszilta fejem búbját.

Miért tartom olyan nyálasnak ezt az egészet? Vagy csak én érzem így? Elengedtem és kérdőn néztem rá.

- Mondjad - simogatta hátamat.

- Miért jöttél?

- Csak tudni akartam, hogy jól vagy-e.

- Luke, nem kell mindig utánam koslatnod, figyelve minden lépésemet - mondtam neki halkan.

- Ha zavar, akkor mondd azt - hangja nyugodt volt.

- Nem, nem zavar. Csak sosem foglalkoztak velem ennyit. Még hozzá kell szoknom - ismertem be.

- Ezzel nem vagy egyedül, mármint a hozzászokós dologgal.

- Flo mondta, hogy nem vagy a hosszú kapcsolatok híve.

- Megölöm azt a lányt - morogta maga elé bámulva.

- Nem kell - mosolyogtam - én sosem tudtam elviselni egyetlen fiút se magam mellett... De a te esetedben kivételt teszek.

- Megtiszteltetés - nevetett - akkor megyek is, nem tartalak fel.

- Nem tartottál, csak.. - nem tudtam befejezni a mondatot, mert hirtelen megcsókolt.

- Jó lenne, ha nem nyáladdzanátok a küszöbömön! - szólalt meg Flo, mire Luke felnézett én pedig titokban megnyaltam számat.

- Ez mi volt? - nézett le rám megint.

- Mi? - kérdeztem közömbösen. Légyszi ne mondd,hogy láttad!

- Te... - suttogta- ízlelgeted a csókomat?

Határozottan eltelt magától, és nem hagytam, hogy még jobban az orrom alá dörgölje amit az előbb önkénytelenül csináltam.

- Szia Luke! - toltam el magamtól, mire felnevetett - inkább készítsd be a tiszta alsógatyáidat!

A folyosón pár lány röhögni kezdett Luke pedig vörös fejjel nézett rám. Mosolyognom kellett, ahogy fiú létére képes volt ennyire elpirulni. Visszasiettem hozzá, nyomtam egy puszit arcára és elköszöntem tőle. Nem is tudom, amolyan bocsánat kérés képpen. Berohantam a szobába és bezártam az ajtót is.

- Most, hogy végre felfaltátok egymást, ideje lenne hasznossá tenni magad! - szólt rám szigorúan Flo, mire egy párnát küldtem arcába válaszul.

- Én már bepakoltam, úgyhogy nem érdekelsz.

- Én valami hasznosabbra gondoltam - válaszolta nevetve.

- Mint például - vetődtem az ágyra.

- Segítesz kiválasztani a ruhámat a ma esti randimra - mondta mosolyogva.

Kikerekedett szemekkel néztem rá aztán pedig felkaptam egy másik párnát.

- Randid van és nem szólsz? - kiáltottam nevetve, miközben agyon püföltem és csikiztem őt.

- De, ha szétversz, csúnya leszek és akkor meg foglak ölni - röhögött felszabadultan.

Jogos!