The last year-Luke Hemmings fanfiction (Hungarian)

17. ℜész♒ A reggeli

Luna szemszöge:

- Szóval olyan szöveg kéne legyen, ami főleg csajoknak szól. - kezdte Ahston miután leültünk a kolégiumi szobámban. Újra itt... Hurrá...! - Tudod, legfőkébb ők a " rajongóink".

Mutatott macskakörmöket a levegőben. Én buzgón bólogattam és lejegyzeteltem a fontosabb feltételeket. Épp a nekik megírandó dalszöveg témáját taglaltuk.

- Ne túl nyálas, pörgős, megjegyezhető, fülbemászó, lányoknak. - soroltam.

- Pontosan. - mosolygott rám, majd felállt az egyszerű kiságyamról. - Biztos menni fog? Úgy értem azok után, ami te és Lu-

-Igen! - vágtam szavába, a nevét sem akartam hallani annak a rohadéknak. - Nem vagyok holmi törékeny egérlány, hogy ilyenek akadályozzanak. - tettem hozzá határozottan, de mosolyogva.

Ajkai mosolyra húzódtak és egészen aranyos volt így.

- Tudom Luna, tudom.

✍ ♫ ✍ ♫ ✍ ♫

Lefelé robogtam a lépcsőn, miközben Flo majdnem fellökve engem, megölelt. Az ebédlőbe tartottam, körülbelül tizenöt percem maradt reggelizni. Sajnos Ahstonnal kicsit elhúzódott a megbeszélés. 

- Sajnálom! - suttogta vékony hangon barátnőm a fülembe. 

Hallottam a hangján, hogy sírni fog, ha nem teszek valamit.

- Nem a te hibád, ne stresszelj! - próbáltam nyugtatni, hát nem vagyok a szavak embere... Se a reggeleké...

- De! Én mondtam neked, hogy higgy neki! - zokogta nyakamba.

- Hé! Ne sírj. Nem mehetek végig veled az ebédlőn, ha elfolyik a szemfestéked! - vicceltem.

A mellkasa rázkódni kezdett a nevetéstől és elhúzódott tőlem. Még mindig kék haja az egyik vállán pihent, akárcsak az enyém. Fodrászhoz kell mennem. Csak el ne felejtsem.

- Gyere menjünk enni! - mondtam miután letörölte a fekete foltot szemei alól.

Az ebédlőben márcsak néhányan voltak. Gyorsan elkapkodtunk néhány szendvicset a pultról, majd leültünk a legtávolabb eső asztalhoz. Ne kérdezd miért, ez csak amolyan " ez a menők asztala" dolog. Miközben a szendvicsbe haraptam, ismerős hang támadta meg a hallójáratomat. Szószerint megtámadta, ugyanis Kiaraból jött. Luke - kal az élen jött be az ajtón. Ott ült az arcán az az elégedett vigyor. Ribanc. Luke teljesen érzelemmentes hangon lerázta őt. Megdugja, majd lekoppintja. Hmm, szép élet. Örülök, hogy nem én feküdtem azon az ágyon, lehet, hogy velem is ezt tette volna. Kit hülyítek? Biztos, hogy ezt tette volna. 

Kiara kitopogott, Luke pedig egy tálcával a kezében felénk vette az irányt. Nyugi Luna! Nyugi! - mondogattam magamnak, márpedig a szívem valami ilyesmit ordított: Tépd szét! Öld meg! Heréld ki! Szúrd le!. Elmehetnék gyilkosnak... De nem! Az őrületbe fogom kergetni azzal, hogy kedves, aranyos leszek.. Már amennyire az kitellik tőlem. 

- Helló hölgyek! - köszönt nyájasan Luke.

- Jó reggelt! - mosolyogtam rá. Kitépem a májad, köcsög!!

Flo mormogott valami köszönés félét, de tökéletesen látszott rajta, hogy legszívesebben beleolvadt volna a székébe. Vagy szimplán elszublimált volna. Én viszont mosolyogtam. Cukin. Olyan, "remélem lerohad a faszod Kiaratól" módon, de mosolyogtam.

- Boldognak tűnsz. - nézett rám Luke mosolyt erőlteve arcára, de a hangjában érezhető volt az elégedetlenség. Hehe. Szoptad!

- Lenne okom szomorkodni? - kérdeztem ártatlanul. Ha nem említettem volna, egy évig színészképzőre jártam. 

- Nem... - nézett vissza szendvicsére. Gondolkozott egy visszavágáson.. - Kiaraval remekül elvagyunk. - vigyorodott el. Hát ezt még gyakorolnod kell.

- Tényleg? - néztem rá boldogan. - Sokáig nektek! Ó, ha találkozol vele, mondd meg neki, hogy üdvözlöm! Tudod, segített megírni a biosz házit. - mosolyogtam.

Flo falfehéren ült mellettem, hallgatva a beszélgetésünket. Szegény..

- Mindenképp. - mosolygott nem túl meggyőzően a velem szemben ülő srác. - Asszem megyek, Kiara vár rám... - mondta, majd kisietett az ebédlőből.

- Szia, Luke! - integettem neki mosolyogva. Bizonytalanul bólintott, majd eltűnt a fehér ajtó mögött.

- Bazd meg. - szólalt meg végül Flo mellettem.

- Na, milyen voltam? - kérdeztem vigyorogva. 

- Eszméletlen! - nevetett fel. - Tuti, hogy egy idiótának néz most téged, de kurvára bevette!

- Hát nem téved az idiótával kapcsolatban. - csatlakoztam nevetéséhez.

Felálltunk az asztaltól és mikor az ajtóhoz értünk Flo újra kérdezett.

- De te most kajak Kiaraval írtál házit? - kérdezte hitetlenkedve.

Mielőtt még válaszolhattam volna, a folyosón Kiara fülsüketítő vinnyogása söpört végig.

- Milyen Biológia háziról beszélsz, Luke? - nyávogta a vele szemben álló fiúnak aki rám nézett. 

Kedvesen rámosolyogtam és dobtam neki egy puszit, erre persze Kiara azonnal felfigyelt és számon kérte őt, toporzékolva. Hosszú napod lesz, Lucas.

- Egy rohadék vagy! - kacagott ördögien Flo.

- Tudom. - vigyorogtam.

Hát. Szóval, ja. Szavazzatok és komizzatok, ha tetszett és szeretnétek, hogy továbbra is folytatódjon a Lucas elleni bosszú.