19.

977 63 5
                                    

Jungkook pov: 

A fény erősen süt a szemembe, de nem tudom honnan jöhet ez az erős fény...lassan kinyitom a szemeimet és látom, hogy a függöny elvan húzva, be engedve a napsugarait. Biztos Tae húzta el, mikor felébredt, mert ahogy látom már nincs az ágyában. lehet kiment már? Vagy, csak fürdőben van? Nem hallom, hogy folyna a víz, ezért szerintem már kiment...kár pedig beszélni akartam vele a tegnapiról. Persze nem, arról a kis bénázásomról, mert az egyszerűen annyira kínos volt, hogy legszívesebben kiugrottam volna az erkélyről. Ha más lett volna a helyzet, vagy hely, akkor lehet jobban teljesítettem volna, de abban a nyomásban amibe kényszerített, nehezen tudtam odafigyelni rá, vagy egyáltalán bármi másra is. Senkinek nem lett volna hozzá kedve, ha a partnere közben fintorog meggúnyolódik, bár az édes nyögései mindent vittek.

Kimászok az ágyból és úgy, ahogy vagyok, egy száll alsógatyában kimegyek a nappaliba. Látom Tae és Hoseokot a tv előtt ülni, de a többieket nem látom sehol, lehet a szobájukban vannak? Egy gyors köszönés után bemegyek a konyhába és iszok egy pohár vizet. A tegnapi után még mindig fáj a torkom...tényleg ilyen béna vagyok? Legközelebb jobb leszek, majd gyakorlok ahogy Taehyung mondta, bár nem tudom kin kéne gyakorolnom, ha nem rajta. Visszamegyek a nappaliba a többiekhez és leülök Tae mellé, ha már újra barátok lettünk, akkor élvezzük ki nem? 

-Hol vannak többiek? - Kérdezem a két hyung-tol, akik lenem vennék a képernyőről a szemüket. A tévére vezettem az íriszeimet, de valami hülye vígjátékfilm megy rajta. 

-Elmentek a boltba kaját venni az útra. - Szólal meg, hosszú várakozás után Hoseok, de nem néz rám, továbbra is a képernyőt nézi. 

-Jiminie, pedig futkározik a lépcsőházban. - Kuncogja Tae, mikor történik valami baromság a filmben. Nem értem, min ezen a marhaságon a vicces, de nem is érdekel..

-Jimin, miért futkározik a lépcsőházban? - Akadok ki egy csöppet. 

-Nem tudom, Taeval összevesztek valamin és utána azt mondta elmegy futni. - Gondolkodik hyung, majd az érintettre néz. - Tényleg, min vesztettek össze? 

-Adtam neki a szendvicsemből. - Morogja az ezüsthajú, összefonva a karjait morcosan. 

Nem kérdeztem, inkább már semmit, azt hiszem eleget halódtam. Jobb, ha nem kérdezek rá, hogy miért lett mérges Jimin egy szendvics miatt, inkább jobb lesz, ha meg keresem, úgy is kérdezi akartam tőle valamit. Otthagytam a két hyungot és visszamentem a szobámba, hogy felvehessek valamit. Gyorsan felkaptam egy fehér pólót meg egy rövid fekete nadrágot, majd kiléptem a szobából, még utoljára vissza néztem a két hyungra, akik szakadtak a röhögéstől és csapkodták egymást magyarázva valamit a hülye filmről. El sem hiszem, hogy én vagyok itt a fiatalabb...ezek még rajtam is túltesznek. A bejárati ajtóhoz mentem, majd elhagytam a helyiséget, végig mentem a hosszú folyóson, ahol a lépcsők vannak és elkezdtem levágtatni rajtuk. 

Mi vagyunk a legfelső emeleten, így nagyon hosszú a lépcső egészen a földszintig, nem is értem miért futkározik fel és le Jimin. Nagyon veszélyes, a lépcsők kopottak és csúsznak, még nekem is kapaszkodnom kell a korlátba, hogy lenne zuhanjak. Párperces séta után, már majd nem kétségbeestem, hogy le kell mennem egészen a földszintig,  de szerencsére meg láttam, ahogy szembe fut velem Jimin. Ahogy ö is meglát, rögtön megáll és lihegve, teljes leizzadva ül le az egyik lépcső fokra, én pedig leülök mellé. 

 

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Miért kell, hogy szeresselek? ~Befejezett~Donde viven las historias. Descúbrelo ahora