Jungkook szerelmes az egyik banda tagjába és egyben legjobb barátjába Taehyungba.
Az érzéseit nem meri bevallani, ezért csak úgy tesz, mint ha nem is érezne semmit.
Közben belül, majd összetörik.
Az egyéni verseny után, egyszusszanási időre, szünetet adtak nekünk, hogy együnk és igyunk valamit. Már reggel óta tart ez az egész, már mindenki éhes, fáradt a sok izgalom miatt. Bevallom én is nagyon fáradt vagyok, még nem érzem magam elég egészségesnek és fitnek, időm sem volt még meggyógyulni, kipihenni a megfázásomat. Ez látszik is a teljesítményemen, mert nem véletlenül tanyáztam egy jó nagyot a színpadon, hisz a koreográfiát már csukot szemel megtudnám csinálni, előtudnám adni, ha nem lennék ilyen szarul. Gondolom emiatt nem is fogom meg nyerni ezt a versenyt sem, bár nem is úgy indultam el otthonról, hogy én most nyerni fogok, mert már akkor is tudtam, hogy ez lehetetlen számomra. Hiába van jó hangom, állóképességem, ha közben, majd szétszakad a fejem, forog velem a világ, nehezek a végtagjaim, de jól éreztem magam a színpadon és azt hiszem, csak ez az ami számít.
Taehyungra nézek egy pillanatra, aki tömje magába az ennivalót, ami az asztalra tettek nekünk, minden féle jobból. A többiek, ahogy jómagam is egy falatot nem tudnak lenyomni a torkukon a sok izgalom miatt, ö mégis olyan szabadon eszik, nem látszik rajta, hogy izgulna. Annyira édes még ilyenkor is.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Látványától muszáj vagyok mosolyogni, hisz olyan kis cuki, legszívesebben öt falnám fel. Felkellek a kanapéról, amin eddig pihentem, majd lassú létekkel odamegyek mellé, ö annyira beleveszett a sok finomságba, hogy észre se veszi a közelségemet, amit én ki is használok. A háta mögött megállok és átkarolom a formás derekát, neki nyomva a hátának mellkasomat, nyakhajlatába szorítva az arcomat, lopva puszilva bele. Érzem, hogy a teste megmozdul egy pillanatra, a fejét pedig felém akarja fordítani, de mivel a nyakába másztam, így nem megy neki teljesen. Beszippantom édes parfüm illatát, amiben az ö illata is keveredik, olyan finom, hívogató, hogy alig birok megállni, hogyne pusziljak bele újra.
Mai nap nagyon sokat engedett nekem, olyan dolgokat, amikért eddig szóvá tett, vagy egyszerűen kivágta értük a hisztit. Nem mindig hagyja, hogy így ölelgessem, bárhol hozzáérjek, szeretgessem öt, de ahogy egész nap, most sem szól érte, emiatt is úgy érzem többet akarok tenni vele, kihasználni azt, hogy ilyen engedékeny.
-Jungkook vesznek minket a kamerások. - Ejti ki a szavakat halkan, megérintve óvatosan a kezemet, amivel a hasát simogattam gondolkodás nélkül. Nem tudom uralni a mancsaimat, bár nem is akarom annyira, ha öt nem zavarja az érintéseim, akkor engem miért kéne zavarnia? Kihajolok a nyakából, ezzel a mozdulattal végig simítva a kezemmel a derekán, jobban neki nyomva a mellkasomat, teljes mértékben hozzá simulva.
-Nem minket vesznek, ha nem a többieket. - Suttogom halkan a füléhez hajolva, adva rá egy kis puszit, amibe beleborzong az egész teste, karjait ellepi a libabőr.
-Nem tudok enni miattad! - Próbál elhúzódni tőlem, amitől elégedett vigyor húzódik végig az arcomon. Zavarba hoztam volna? Egy hirtelen mozdulattal fordítók rajta, hogy velem legyen szembe, láthassam az arcát, ami most kivan neki pirosodva, annyira édes. - Ne néz már így...-Elfordítsa a fejét, két kezét pedig a mellkasomhoz szorítja, eltolva magától. Zavarba jött.
