Szívem főnöke

1. rész

Szokásos vasárnap. Csomagoltam a bőröndjeimet, mert lassan indul vissza a vonatom Szombathelyre. 😓Koleszos vagyok, így minden vasárnapom azzal telt, hogy ebéd után megtömtem a bőröndjeimet minden olyan dologgal, ami nélkülözhetetlen egy lány életéből. Külön bőrönd volt a sminkeknek természetesen és külön bőrönd a samponoknak és hajápolóknak. Nagyon nagy figyelmet fordítok a hajápolásra, azóta, hogy fél éve hihetetlen mennyiségben hullott a hajam és sok munkámba telt, mire visszavastagodott régi állapotába. De amugy is. Lány vagyok és a lányok imádnak szarakodni a hajukkal.
Örülök , mert csak 2 napot kell mennem suliba, aztán kezdődik a tavaszi szünet. Harmadikas vagyok, tehát még jár a pihenés. Anya mindig azzal cseszeget, hogy nem lesz ilyen jó világom, ha bekerülök a zűrös nagyvilágba. Igen igaza van, de egyenlőre még nem tartunk ott. Szóval kuss anya. 🤫
Persze sajnálom is, mert ő majd átdolgozza az egész szünetet. Megígértem neki, hogy mindennap elmegyek majd érte kocsival a munkahelyére, hogy ne kelljen annyit gyalogolnia. Ugye milyen cuki vagyok?
-Mariann, ne tömd úgy tele a táskásat! Csak két napra mész.
Mennydörögte az emlegetett szamár... akarom mondani, anya.
-Ez alatt a két nap alatt is nekiállhat újra hullani a hajam. A csodaszereim nélkül nem megyek sehova. - vágtam vissza.
-Csak vashiányod volt. Az orvos is megmondta. De nem lesz ilyen probléma többet mert most is spenótot főztem. -elmosolyogta magát.
-Fujj. Utálom. -kérettem magam.
-Nem baj, akkor is megeszed!
Nem válaszoltam, csak tömtem tovább a dagadt bőröndöt. Mikor már éreztem, hogy több tényleg nem fér bele, kiegyenesedtem és szemeevételeztem a munkámat. Olyan lesz mintha puttonyt cipelnék magammal. Nem baj. Egy lány mindig legyen csinos.
Kit érdekel? A fiúk úgyis elkerülnek mióta velem van Hunor. Nem egy szívdöglesztő srác, de mindig megnevettet. Talán ő lenne álmaim férfija, ha nem lenne ennyire ragaszkodó.
Nem tudom miért érzem ezt, de már nem vagyok kíváncsi az apró részleteire. Mindent megmutatott, amire képes volt és azt hiszem nekem ennél több kell. Az ágyban is és az életben is. De nem akarok ennyire előre szaladni, végülis elvisel. És ez nagy szó!
Megállapodtunk, hogy addig leszünk együtt míg jó nekünk. Ezt úgyis csak mi értjük.

-Puszilom Hunort! -mondta anya, majd kisétált a szobából.
-Átadom. -feleltem. Ekkor szólalt meg  a telefonom. Edina volt az a legjobb barátnőm, aki oda meg vissza van a pasimért. De nem érdekelt. Talán ez is az egyik jele annak, hogy nem voltam szerelmes Hunorba.
Edinával padtársak vagyunk.
-Szia nyuszim, mi a helyzet? -kérdeztem cincogva.
-Nem jössz át még indulás előtt? Mutatnom kell valamit. -Edina hangja szinte remegett az izgatottságtól. Rápillantottam a karórámra. Volt még két óránk a vonat indulásáig. Amugy tiszta hülyék vagyunk, hogy vonattal járunk, mikor itt a kocsim. Tulajdonképpen azért, mert a köcsög iparisok tönkretennék. Csináltak már hasonló dolgokat.
-Jó átmegyek. Csinálj kakaót. Kell a boldogsághormon.

Hamar ott termettem a kapuban. Köszöntem Eon-nak a cuki Huskynak, majd csengetés nélkül besétáltam a házba. Fantasztikus kakaó illat csapta meg az orromat. Imádtam mikor Edina kitett magáért. Jó háziasszony lesz belőle. Hangosan köszöntem egy Csókolomot Annának, az anyukájának és a mamájának Ilona néninek. Mindketten vidáman visszaköszöntek, majd a konyhára mentem az illat után. Edina a telefonját nyomkodta és a fakanalat rágcsálta a tűzhely előtt állva.
-Hmm de jó illata van. -nyögtem köszönésgyanánt. Edina nyomban rámnézett. Széles, gyönyörű mosolyának párja nincsen.
-Szia Mariii. -az i-t mindig elnyújtja. Ledobtam a telefonomat az asztalra, majd széthúztam az Adidas kardiánom cipzárját. Melegem volt, pedig még csak 20 Celsius fok körül lehetett.
-Na mi az a valami, amit mutatni akartál? -kérdeztem kíváncsian. Edina erősen szúrta a kijelzőt, félő volt, hogy kifut a kakaó.
-Ezt nézd meg!
Elém tartotta a telefonját. A Tinder alkalmazás futott a kijelzőn, azon belül is egy fiatal srác profilja. Hasonlított valakire nagyon. Tudtam is rögtön kire, de mire megszólaltam volna Edina már mondta is.
-Tisztára olyan mint a Hunor.
-Igen! Mondani akartam. -ilyen látványosan ne szeresd a pasimat. Na jó szeresd, annyira nem izgat. De na, akkor is az enyém vagy mi?! 🤔
-Ráírtam. Szerinted visszaír? -elvette a képem elől a telefont és letette a konyhapultra, ezután hosszú melírozott haját kezdte fésülni az ujjaival.
-Nem tudom sose Tindereztem. -megrántottam a vállaimat. Az összes páromat személyesen ismertem meg. Ezt úgy mondom minha 18 évesen lett volna már 45 pasim és 25 férjem. 😅
-Nagyon helyes! Lehetne ugyanolyan pasink. -elzárta a tűzhelyet.
-Edi, olyan kis gyerekes vagy néha. -mosolyogtam és megöleltem hátulról. -Tudom, hogy odavagy Hunorért. Figyelj én...
-Kész a kakaó.
😳😳
-Szuper! -nyeltem egyet.
Edina levette a csészéinket, igen nekem is volt egy csészém náluk. Cuki piros és eperminták 3D-ben.
Elosztotta a kakót két felé, majd a gőzölgő csészéket az asztalra helyezte.
Leültünk egymással szemben. Imádtam, hogy régimódi műanyag asztalterítőjük volt.
Belekortyoltam, de az ízét nem éreztem olyan forró volt.
-Az az igazság, hogy gondolkodtam a kapcsolatunkon Hunorral. -megvakartam a fejem búbját. -Talán nem is engem szeret, csak már megszokta, hogy velem van.
Gőzöm sincs, honnan vettem ezt a marhaságot, de valamit ki kellett találnom, hogy Edina bevallja az érzéseit Hunornak. De előtte szakítanom kéne vele, hogy merjen lépni. De én nem akarom megbántani hunort. Áh. Reménytelen eset.😰🔫
Valahol el kell kezdenem.
Edina szeme felcsillant a bögre mögül.
-Ezt honnan veszed?
-Nem tudom, így érzem.
-Butaság.
-Szerintem nem.
-De az!
Jó, nem vitatkozom vele. Úgyis ő nyerne. Ittam még egy kortyot. Nagyon finom volt. Édes, ahogy szeretem.
-Most komolyan beszélek Edi. Azt hiszem kezd a kapcsolatunk ellaposodni. -meghúztam a szám szélét. Edina letette a bögréjét.
-Azt akarod ezzel mondani, hogy átpasszolod nekem Hunort?
-Ez nem átpasszolás. 💁🏼‍♀️ -megint nyeltem. Ez már kínos. -Szerintem te tetszettél neki az elejétől fogva. Csak nem mert udvarolni neked.
Magamba a fejemet fogtam. Fogd már be Mariann! Mégis mondtam, mert úgy éreztem, Hunor is megérdemel egy kedves, szép lányt, aki szereti. Mindkettejük javára cselekszem.
-Ez hülyeség. -Edináról leperegtek a szavaim.
-Nem! Nem az! Kérdezzük meg Hunort.
-Mi, most ez komoly? Kicsit se lenne fura nem? "Szia Hunor tetszel, énis tetszem neked?" Közben ott állsz te, a csaja és az én barátnőm. -a tenyere csattant a homlokán. -Úr Isten.
-Akkor már nem tagadod, hogy tetszik? -vetettem egy kíváncsi pillantást a barátnőmre.
-Szerintem ezt eddig is tudtad.
Nem tévedett.