Good girls love bad boys

9.rész

"𝓜𝓲𝓷𝓭𝓮𝓷 á𝓵𝓶𝓸𝓭 𝓿𝓪𝓵ó𝓻𝓪 𝓿á𝓵𝓱𝓪𝓽,𝓱𝓪 𝓿𝓪𝓰𝔂 𝓮𝓵é𝓰 𝓫á𝓽𝓸𝓻,𝓱𝓸𝓰𝔂 𝓴ö𝓿𝓮𝓼𝓭 ő𝓴𝓮𝓽." -𝓦𝓪𝓵𝓽 𝓓𝓲𝓼𝓷𝓮𝔂

Ma egész nap csak a reggel történteken járt az eszem.Tudom,hogy Katyvel a barátságom nem lett olyan szoros,de Én azt gondoltam,hogy azért titkolózni nem fogunk egymás előtt.Valamit tervez Adammel.....Vagy simán csak egy randit beszéltek meg.....Jóóó tudom,hogy nincs okom féltékenynek lenni.Igaz reggel a szekrényeknél elég közel hajolva pusmogtak,de sajnos ez még nem bizonyítja,hogy kavarnak.Bár engem mit érdekel ez...Hisz nekem nem jön be Adam...Bejönne,ha nem játszana ennyit a lányokkal.Komolyan nem tudom elhinni miért szeretik ezt a lányok. Ezen morfondírozva jutottam el az utolsó órám helyszínére.Méghozzá a kémia laborba.Komolyan sosem voltam egy rossz tanuló..Na de a kémia...Örök ellenségem marad.Sosem értettem,ráadásul nem is kísérletezünk...Még anno hetedikben úgy vártam a kémiát...Mert azt hittem,hogy egész órán csak kísérletezünk és az egész Hű de jó lesz.Nos igen,hetedikben elég naiv voltam.Kínzó 45 perc múlva szélsebesen hagytam el a termet.Boldogan indultam kifele amikor is egy kéz hirtelen megragadta a csuklóm és megállított.

-Katy mi történt?-kérdeztem ijedten,ugyanis tekintetéből csak úgy áradt az aggodalom.

-Figyelj Rach Én nem akartalak reggel meg bántani.-kezdte volna a magyarázkodást.

-Nem nem bántottál meg.-Ráztam meg rögtön a fejem.-De esetleg most nem akarod elmesélni miről is beszéltetek?-kíváncsiskodtam rögtön.

-Bocsi de ezt nem mondhatom el.-Hajtotta le a fejét.-Megígértem Adamnek,hogy nem mondom el neked...De hidd el semmi rossz vagy veszélyes dolog.-mentegetőzött.

-Oké hiszek neked.-Emeltem fel védekező képen a kezem.Bevallom egy kicsit csalódott vagyok,hogy nem mondta el mi volt a téma.De nem erőltetem.Egyszer csak megtudom.

Komótosan sétáltam haza fele.A reggeli dolgon kívül ma nem történt sok dolog.Az ajtót kinyitva körbe néztem.Sehol senki.Biztos túlóráznak.A konyha felé vettem az irányt,hogy igyak egy pohár narancs levet,amikor is a hűtőn egy kis pappír szemet szúrt nekem.Érdeklődve vettem le a mágnessel oda biztosított levélkét.

Kicsim!

Apával ma mindketten  túlórázunk.Elég későn fogunk haza érni.Ne várj meg minket.Ételt a hűtőben találsz.

Puszi:Anya és Apa.

Oké akkor a ma estét egyedül fogom tölteni.Itthoni ruhába átöltözve ültem le a Tv elé.A csatornák között kapcsolva megláttam a kedvenc filmemet.A Neveletlen Hercegnőt.Mondjon bárki bármit Én imádom azt a filmet.Tehát megbabonázva meredtem a képernyőre.A film végeztével felálltam és elmentem tanulni.Az este további részét leginkább végig pihentem.Tíz óra fele kezdtem álmosodni így jobbnak láttam,ha gyorsan fogat mosok és lefekszem aludni.Nos igen....A tervem ez lett volna.Ha Valaki nem írna rám a lefekvésem előtt......

Szia ébren vagy?

Néz ki az ablakodon....

Na igen...Szerintem Ti is kitaláltátok ki is írta az üzenetet...Adam. Oké a megérzésem  azt sugallja,hogy inkább ne nyissam ki azt az átkozott ablakot....Viszont két indok s rávett,hogy kinézzek.Az első,hogy baromira érdekel mit akar.A másik,hogy most úgy elfogom küldeni a francba,amiért ilyenkor mer ide állítani,hogy többet hozzám se fog szólni...Ami megint az én javam.

Szép lassan odasétáltam az ablakomhoz és kitártam....A látvány viszont egyszerre volt gyönyörű és sokkoló. Adam ott állt az ablakom alatt egy szál vörös rózsával a kezében.Mikor  észre vett csak féloldalasan elmosolyodott.

-Beengedsz?-kérdezte csábosan.Pár pillanat múlva esett le,hogy amúgy tényleg be kéne hívni.

-Öhm...Ja..igen....persze.-Mondtam egy kicsit összezavarodva.A fejembe egy millió kérdés cikázott.Miért jött ide virággal?Mit akar?Egyáltalán honnan tudja hol lakom?Bizonytalanul,de kinyitottam az ajtót.

-Mi a francot keresel itt?-Kezdtem nem túl kedvesen.Oké az egy dolog,hogy hozott virágot,de nem láthatja rajtam,hogy elgyengültem tőle.

-Neked hoztam.-Nyújtotta felém a rózsát.-Figyelj nem vagyok egy romantikus alkat,de tényleg nagyon örülnék,ha szombaton eljönnél velem moziba.-Nézett rám halálosan komolyan.Egy percre elakadt a szavam.Miért csinálja ezt?Rengeteg olyan lány jár aki rögtön rávetné magát Adamre. Ehelyett engem hív randizni és próbál szédíteni.Az nem lehet.....Lehetetlen,hogy belém szertett.Csak játszik velem.Nos ebben csak az a rossz,hogy Én viszont komolyan kezdtem táplálni érzéseket iránta.

-Legyen.-Mondtam ki hirtelen és határozottan.-Elmegyek veled szombaton moziba.-Bólintottam.Kikerekedett szemekkel bámult rám.Ám rögtön kapcsolt és nagy mosolyra húzta a száját.

-Akkor érted jövök este nyolcra.-Sandított rám.Én erre csak bólintottam.Az ajtó felé vette az irányt és mielőtt kiment volna hátrafordult és rám nézett.

-Szia.-Köszönt el és természetesen a kacsintás sem maradhatott el.Nevetve vissza köszöntem és becsuktam az ajtót.Gondolatokkal a fejemben bújtam ágyamba.Tudtam,hogy jó válaszoltam.Szombaton eldől minden....Még most is alig hiszem el,hogy igent mondtam.De örülök,hogy adtam egy esélyt a dolognak....

Eme várva várt pillanat is eljött.:) Meghoztam a kilencedik részt is.Az előző résznél említettem,hogy mindig igyekszem gyorsan megírni a részeket,de ez néha idő és ihlet hiány miatt nem mindig jön össze.Most már nem ígérek semmit,meg nem mondom,hogy hamar megtudom írni.De amint kész leszek vele már töltöm is fel.:)

Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket.

További szép napot kívánok:)

Kincsem:)