Good girls love bad boys

22.rész

𝓜𝔂 𝓯𝓸𝓸𝓵𝓲𝓼𝓱 𝓱𝓮𝓪𝓻𝓽 𝓽𝓾𝓻𝓷𝓼 𝓪𝓽 𝓽𝓱𝓮 𝓼𝓽𝓪𝓻𝓼.

Már a lépcsőn rohantam lefele,amikor is a telefonom csipogással jelezte,hogy üzenetem érkezett.

Adam

Most indulok Szívem.5 perc és ott vagyok.

Én 

Oké várlak.

A már rég emlegetett végzős buli ma van.Az utóbbi 1 hétben kb. minden második ember(legyen az idegen vagy ismerős...)azt kérdezgette,hogy "az álompár is jön a buliba?".Oké értem Én,hogy Adam itt a menő rossz fiú,de azért ez egy picikét durva.Össze nem tudnám számolni,hogy csak tegnap hányan mosolyogtak és köszöntek rám.Hirtelen mindenki az Én barátom akar lenni vagy pont az ellenségem....

A csengő éles hangja rázott ki mély gondolkodásomból.Elég gyorsan ide ért Adam...Mosolyogva nyitottam ki az a jtót,de amikor megláttam Adamet a mosolyom csak még nagyobb lett.

-Szia Gyönyörűm.-Lépett be és karolta át a derekamat.-Fantasztikusan nézel ki.-Mért végig rendesen.

-Köszönöm.-Pirultam el és hogy leplezni tudjam a nyakhajlatába temettem fejemet.Adam csak nevetve fogta meg a kezem és kezdett kifelé húzni.

-Gyere a buli már rég elkezdődött.

..............................................................

-Adam haver örülök,hogy eljöttetek.-Pacsizott le Adammel Mark.-Rachel....Csini vagy.-Nézett végig rajtam,miközben elvigyorodott.

-Köszi.-Mosolyogtam rá Én is.

-Gyere igyunk valamit.-Kiabálta túl a zenét Adam és ezután az ujjainkat összekulcsolva mentünk a konyha felé. Adam rögtön tudta mi hol van,elég jártas volt.Mintha mindig is itt élt volna.

-Nagyon tudod mi merre van.-Vettem el közben a felém nyújtott poharat,amibe fogalmam sincs milyen lötty volt.Óvatosan megszagoltam hátha rájövök,hogy mi az,de semmit sem értem el vele,ugyanis továbbra se tudtam kitalálni,hogy mi lehet ez.

-Hát igen tudod elég sok időt töltök Mark barátomnál.-Válaszolt,miután belekortyolt az italába.

-Ja értem.-Bólogattam hevesen.-Figyelj ez mi?-Emeltem fel kérdőn piros poharam.

-Malibu -kóla.-Felelte.-Nem szereted?Csak mert akkor van még rengeteg ital és....-Kezdte volna felsorolni a további lehetőségeket,de nevetve félbe szakítottam.

-Adam a malibu-kóla tökéletes lesz.-Csúsztattam finoman egyik kezemet a vállára.Ő csak mosolyogva bólintott egyet és nyomott egy puszit a fejem tetejére.

-Hé Adam tudod kicsit mellőzni a csajt?-Jött ide Adam egyik haverja.A szólításon már felháborodni se tudok.Gondolom nem Én vagyok az első akit ilyen "szépen"hív.

-Nem nem tudom "mellőzni a csajt".-Mondta felháborodva miközben idézőjelet mutatott a srác előző szavainál.

-Ne,menj nyugodtan Én addig megkeresem Katyt és Chriset.-Avatkoztam közbe gyorsan mielőtt elfajulnak a dolgok.

-Az egyiket már meg is találtad Drága.-Karolta át kuncogva a vállam Chris.

-Vigyázol rá?-Nézett rá komolyan Adam.

-Hát hogyne vigyáznék rá?-Vigyorgott Adamre.

-Oke 10 perc és visszajövök,ha bármi baja lesz Én esküszöm....

-Okééé puszi szia majd később találkozunk.-Adtam egy gyors puszit Adam arcára és azzal a lendülettel toltam el a másik irányba.

-Csak nem féltékenykedik?-Röhögött fel kérdőn.-Hát mond meg neki,hogy rám igazán nem kell féltékenynek lennie.Ő már tudja...?-Húzta fel tökéletesen ívelt szemöldökét.Esküszöm egy lány megirigyelné azokat a szemöldököket.

-Elvileg igen.-Vontam meg a vállam.-De mindegy gyere és keressük meg Katyt.-Fogtam meg bal karját és kezdtem kifele húzni.

Először az udvaron néztük meg,de ott nem találtok.Utána az emeletre mentünk,de ott se volt.

-Lehet,hogy az egyik szobába van.-Feltételezte Chris.

-Lehet,de Én most biztos,hogy nem kezdek benyitogatni minden szobába.Gondolom nem nagyon örülnének nekem a párocskák.-Fintorodtam el a mondatom végére.Chris a nevetését elfojtva ment le a lépcsőn.Az utolsó helyiség következett,ahol a nagy tömeg miatt elég nehéz lesz megtalálni a lányt.Így van a táncparkettről,azaz a nappaliról beszélek.Már-már olyan sokan voltak itt,hogy alig lehetett levegőt kapni.Össze vissza kapkodtam a fejem hátha meglátom,de nem láttam Őt a táncoló tömegben.

-Látod?-Kérdeztem kiabálva Chritől,hátha magasságának köszönhetően megtalálta Katet.

-Nem.-Csóválta a fejét csalódottan.Még párszor körül néztem hátha még is itt van,de hirtelen egy vérfagyasztó sikoly rázta meg a házat.Még a zene is leállt.

-Úr Isten valaki hívja a mentőket!-Sipította egy lány.Oda furakodtunk Chrissel hátha megtudjuk mi történt,de a látvány sokkoló volt.Éreztem,hogy a vér kifut az arcomból és térdeim megremegtek.Mintha az idő megállt volna.Csak néztem ájult testét.Már csak arra eszméltem fel,ahogy a mentősök arrébb tolnak,hogy oda tudjanak menni hozzá....

..................................................................

Remélem tetszett a 22.rész:)

Reméljük sikerül hamar megírnom a követező részt és hamarosan találkozunk:)

További jó olvasást.

Kincsem:)