Good girls love bad boys

7.rész

𝓗𝓮 𝓼𝓪𝔀 𝓽𝓱𝓮 𝓭𝓪𝓻𝓴𝓷𝓮𝓼𝓼 𝓲𝓷 𝓱𝓮𝓻 𝓫𝓮𝓪𝓾𝓽𝔂.

𝓢𝓱𝓮 𝓼𝓪𝔀 𝓽𝓱𝓮 𝓫𝓮𝓪𝓾𝓽𝔂 𝓲𝓷 𝓱𝓲𝓼 𝓭𝓪𝓻𝓴𝓷𝓮𝓼𝓼.

A tükör előtt állva nézegettem magam.Egy pántos,fekete felsőt viseltem,a szoknyán elől volt egy matt rózsaszín színű masni,olyan mint az egész szoknya.Továbbá egy is kézi táska és a matt színben domináló sminkem.A hajam göndör fürtökben hullott a vállamra.Megmondom őszintén Én még sose láttam ilyen csinosnak magam.Én mindig is az a tipikus farmer,tornacsuka fan voltam és most tessék itt állok szoknyában és magassarkúban...

-Gyönyörű vagy.-Lépett mögém Katy.

-Köszönöm Te is.-Mosolyogtam rá.

Katy tényleg álom szép volt.Halvány zöld ruhája volt,ami a térdéig ért.Sminkje is zöldes árnyalatú volt.Kontyba volt a haja.Mint egy tündér.

-Nos..akkor mehetünk?-kérdezte izgatottan Katy.

-Mehetünk.

-Okééé akkor indulás.-Kiáltott boldogan.

Az út nagy részét csöndben ülve tettem meg. Katy persze végig dumálta. Szerencsére elég hamar megérkeztünk.Az autó egy hatalmas fehér háznál állt meg.Látszott,hogy nem egy hétköznapi család élt benne.Biztos sok pénz volt ezt az egészet felépíteni.

-Jössz?-nézett rám kérdő tekintettel Katy.

-Igen,persze.-Mosolyogtam rá.

Az ajtóhoz lépve Katy becsöngetett. Adam nyitott ajtót.Amint meglátott gyorsan végig mért és szélesen elmosolyodott.

-Áááá Rachel és Katy.-Tetetett megdöbbenést.-Örülök,hogy eljöttetek,fáradjatok beljebb.-Tárta szét karját.Nos Ő se nézett ki rosszul.Oké kit akarok áltatni baromi jól nézett ki.Egy kék farmert viselt és egy fehér pólót.Haja most is tökéletesen be volt állítva és arcán mint mindig,most is ott virított az a pofátlanul magabiztos mosolya.

-Köszi-kiáltotta Katy,ugyanis a házban csak úgy dübörgött a zene.Körül néztem.Tőlem balra volt egy ˝táncparkett˝,ahol rengetegen táncoltak.Tőlem jobbra pedig egy hosszú lépcső vezetett felfele,gondolom a szobákhoz.Ha előre néztem a konyhát láttam meg,ahol épp pár gimis töltötte újra a poharát.Az biztos,hogy nem az az első körük.Egyszóval mindenki nagyon jól érezte magát.Most,hogy kinézelődtem magam ideje,hogy elinduljak valamerre.Az irányt a konyha felé vettem,azonban egy kéz a csuklómon megakadályozott ebben.

-Csak nem szökni készülsz?-Nézett rám gyanakvóan Adam.

-Ha szökni is készülök...mióta kell nekem beszámolnom arról,hogy hova megyek?

-Nos......Én nem azt mondtam,hogy be kell számolnod csak.....-Kezdte volna Adam,de félbeszakítottam.

-Oké most,hogy tisztáztuk ezt megyek töltök magamnak valamit.-Léptem el gyorsan Adam mellöl.

A konyhába beérve nézegettem a kínálatot.Van itt minden...A sörtől elkezdve a vodkáig bármit megtaláltam.Úgy gondoltam,hogy nem lenne a legokosabb ötlet pont Adam buliján lerészegedni,így maradtam a sima kólánál.Szépen lassan lépkedtem ki a konyhából és mentem,hogy hova azt még Én se tudtam.A kanapét megtalálva leültem.Pár perc múlva éreztem,hogy valaki leül mellém.Jobbra fordítottam a szemem és egy iszonyat szőke fiú mosolygott vissza rám.

-Szia gondolom te Rachel vagy.-Kezdte mondani.

-Igen.-néztem rá furcsán.Még sose láttam Őt a suliban.Lehet nem is hozzánk jár.De akkor honnan tudná a nevem?

-A nevem Mark.-Villantott rám egy ezer megawattos mosolyt.

Nem tudom miért,de valami nem tetszett a srácban.....Lehet jobb lenne,ha inkább lelépnék...Igen határozottan jobb lenne.Most már csak az a kérdés,hogy hogyan lépjek le.Koppintsam le?Egyáltalán az ilyen fajta srácokat le lehet?Mindegy...Próba szerencse...

-Nos örülök,hogy megismertelek Mark.-Kezdtem búcsúzkodni.-Azonban nekem most mennem kell.-Álltam fel szomorúságot tettetve.

-Miért...Esetleg sietsz valahova?-Állt fel Ő is.Basszus...Tudtam,hogy nem megy ez ilyen könnyen.Komolyan már azon lepődtem volna meg,ha csak úgy hagyja,hogy elmenjek.

-Pontosan.-Bólintottam és már léptem volna el mellőle,amikor is hirtelen megragadta a csuklómat.A vér azonnal megfagyott ereimben.Oké Én csak azt hittem,hogy szóval fog fenntartani,de úgy látszik neki nem ez a terve....És ez a terv nekem baromira nem jön be....

-Szerintem pedig nem mész sehova.-kezdte fenyegető hangnembe,íves szemöldökét felvonva.

-Eressz el.-Rángattam a csuklómat ijedten.

-Azt várhatod.-Röhögött fel és csak azért is még jobban rá szorított.A fájdalom élesen hasított csuklómba és,hogy ezt tudtára adjam felszisszentem.De persze ez mit érdekelte Őt.

-Úgy hallottam,hogy ez a Szépség nem igényli a társaságodat...-Lépett elő Adam. Bevallom,mikor megláttam kicsit megnyugodtam.Igaz a helyzet még mindig nem változott,de reménykedünk benne,hogy Adam mindjárt tesz ez ellen valamit.

-Hát kurvára nem hallottál semmit,úgyhogy mi lenne ha elhúznál innen...-lépett el mellőlem Mark.

-Haver...Nem tudod kivel kezdtél ki...-És ezután Adam arcon vágta a srácot.Mindenki az eseményeket figyelte.A táncolók is abba hagyták a táncot.Volt aki csak azért jött be vagy le,hogy megnézze a verekedést.Voltak akik már fogadtak a két fiúra.De megállítani senki nem akarta Őket.Hirtelen két kéz tolt arrébb és választotta szét a srácokat.Mark volt az Adam másik haverja.Nehezen,de sikerült őket külön választani.Amint a két srác már kellő képen távol volt egymástól Én oda rohantam Adamhez és szorosan magamhoz öleltem.Ott abban a percben nem érdekelt mennyire utálom.Hálás voltam neki,mert ha Ő nem lett volna ott időben nem tudom mit tett volna Mark.

Ki tudja hol lennék most,ha Ő nem lenne....

Sziasztok!

Itt is a már régóta ígért hetedik rész!

Remélem ez is elnyeri tetszéseteket.Ha igen mehet a Vote és írj nekem egy commentet.:)

Jó olvasást!:)

Kincsem!