11.rész

302 11 0
                                    

𝓐𝔃 é𝓵𝓮𝓽 𝓮𝓰𝔂 𝓼𝔃í𝓷𝓹𝓪𝓭,𝓶𝓮𝓵𝔂𝓮𝓷 𝓳á𝓽𝓼𝔃𝓪𝓷𝓲 𝓴𝓮𝓵𝓵..𝓢 𝓱𝓪 𝓴ö𝓷𝓷𝔂𝓮𝓼 𝓪 𝓼𝔃𝓮𝓶𝓮𝓭,𝓪𝓴𝓴𝓸𝓻 𝓲𝓼 𝓶𝓸𝓼𝓸𝓵𝔂𝓸𝓰𝓷𝓸𝓭 𝓴𝓮𝓵𝓵.

Értetlen fejjel ültem matematika órán mikor a telefonomon megrezzent.

Katy

Adam nem tűnik valami nyugodtnak....Mit mondtál neki?

Én

Hát ezt így nehéz lenne elmagyarázni,de röviden megmondtam neki,ha csak egy éjszakára kellek neki akkor elfelejthet engem...

Kathy

Jézusom mit mondtál neki?? Na jó következő szünetben gyere a könyvtárhoz ott mindent megbeszélünk Oké?

Én

Oké

20 perccel később már a könyvtár egyik asztalánál ültem és vártam Katyre,aki egy pillanat múlva meg is jött.

-Oké mesélj el mindent szóról szóra.-könyökölt az asztalra olyan "na mond"stílusban.

-Rendben....-Én pedig elmondtam neki mindent.Miután végeztem a mondókámmal Katy tátott szájjal bámult rám.

-Fuhh hát ez nagyon durva.-mondta még továbbra is lesokkolva.-Tudod nem akarok okoskodni....De neked most felejteni kell.-csapott az asztalra ezzel mindenki figyelmét felkeltve.-Hupsz...Öhm bocsánat.-Intett körbe én meg már alig tudtam vissza tartani a nevetésem olyan csúnyán néztek ránk.-Mindegy...-forgatta meg a szemét.-Szóóóval neked felejteni kell.-bökött rám.-Épp ezért pénteken elmegyünk moziba és utána szépen átjössz hozzá.-mosolyodott el.

-Katy Én teljesen jól vagyok nem kell semmilyen felejtés...-kezdtem volna magyarázkodni,de mivel Katyről beszélünk persze,hogy nem tudta megállni,hogy ne szóljon közbe....

-Neem nem...-rázta a fejét.-Nem fogadok el nemleges választ...-emelte fel a kezeit.

-Jó akkor legyen.-Vontam vállat.Oké végül is nem hangzik ez olyan szörnyen.Csak egy nap...gyorsan túl leszek rajta.

-Nos..Örömmel csevegnék még itt veled,de fizikából dolgozatot írunk és még nincs puskám.-nézett rám csalódottan.

-Értem.-nevettem el magam.

-Ebéd szünetben találkozunk.-állt fel és közben küldött egy képzeletbeli puszit. Kat távozása után arra gondoltam,hogy Én még maradok még egy keveset,mivel lyukas órám lesz.Legalább elkezdem kidolgozni a beadandót péntekre. Kb 30 perc múlva gondoltam úgy,hogy mára elég lesz ennyi.Na ja...Nem a szorgalmasságomról vagyok híres...Kifele igyekeztem a könyvtárból, amikor is egy kemény mellkasnak ütköztem.Már kezdtem azt hinni,hogy Adam talált meg,de amikor felnéztem nem az a ismerős ragyogó szempárba néztem bele,hanem egy rettentően sötét barna tekintet ejtett rabul. 

-Öhm..segíthetek valamiben?-szólalt meg felvont szemöldökkel az idegen.

-N-n-nem...-dadogtam össze vissza.Megszólalni is alig bírok...Ez a fiú egy félisten...Vöröses barna haj,lélegzet elállító mosoly,gödröcskék,szeplők és azok az Isten verte sötét barna szemek.Kisfiús,de még is vad.Minden lány álma.Köztük az enyém is. Jézusom miket beszélek,hisz pár másodperce ismertem meg.Sőt még azt se igazán mondhatnám,hogy megismertem.

-Őszintén megmondom fogalmam sincs mióta jársz ide,de körbe tudnál vezetni?Új vagyok itt és még nem tudom merre mit találok.-kezdte vakargatni a tarkóját."Te jó ég ezt most azonnal fejezd be mielőtt az őrületbe kergetsz."-kiáltottam rá képzeletembe,de természetesen hangosan nem volt merszem kimondani.

-Öhm...Ja igen persze,mármint szívesen körbe vezetlek...úgy értem nem fáradtság meg ilyenek.-Kezdtem hadonászni és hadarni,ami egyszerre volt vicces és ultra ciki.

-Oké.-kezdett nevetni.Jó csak most vettem észre a fogkrém reklámba illő fogait.Basszus,hogy lehet valakinek ilyen fehér fogai??-Chris.- nyújtotta felém a kezét.

-Rachel.- fogtam vele kezet és azzal el kezdtem bemutatni az iskolát.

-Szóóval.-nyújtottam el az ó betűt.-Ez itt a könyvtár.-mutattam bénán a könyvtár felé.-Ha kimegyünk a folyosóra 300-400-ig találhatóak meg a termek,eggyel alattunk pedig 200-300-ig és így tovább.-meséltem magamhoz képest elég normálisan.-A földszinten van az ebédlő.-

Miután nagy nehezen körbe vezettem a suliban vissza mentünk a könyvtárhoz.

-Nos nagyon szépen köszönöm,hogy körbe vezettél és örültem a találkozásnak.-kezdett búcsúzkodni.

-Igen én is örültem.-Istenem már megint milyen béna vagy Rach. Nem tudtál volna valami kreatívabbat mondani?

-Hát...akkor Szia.-Intett egy utolsót és azzal a lendülettel elindult.Te jó ég ez a fiú eszméletlen.Ezt azonnal el kell mesélnem Katynek.

....................... 


Épp az ágyamon ülve fejeztem be a mesémet Katnek,mikor is Ő felnevetett.

-Rach....-szakadt már a nevetéstől.-U-u-ugye azt....tu-tudod,hogy...-Röhögött tovább,így alig értettem valamit az előző mondatából.

-Kat elmondanád végre mi olyan vicces?-Kérdeztem kicsit ingerülten.

-Oké persze bocsi.-emelte fel mind két kezét.-Ezek szerint nem tudtad....Chirs meleg.-Jelentette ki hirtelen Én meg lefagytam.Na ne....Miért pont a leghelyesebb fiúk melegek?

-Ezt nem mondod komolyan....-néztem rá lesokkolva.

-De....Közös a biosz óránk és ott ahogy bemutatkozott mondta el ezt.-vont vállat.-Egyépként tényleg baromi helyes és Én is tök csalódott voltam mikor meghallottam.-Vágott szomorú fejet.

-Mindegy.....Nézzük a dolog jó oldalát....Fantasztikus beszélgető partner.-

-Mi?Várj Te dumáltál vele?-Esett le az álla.

-Ja....Megkért,hogy vezessem körbe a suliba Én meg megtettem.-mosolyodtam el.

-Áááá így már mindent értek.-esett le neki a dolog.

Tovább beszélgettünk amikor is a telefonom jelezte,hogy üzenetet kaptam.

Adam

Látni akarlak.....Most.

Az üzenet ennyiből állt még is olyan rémisztő volt.Mit akar tőlem?Azt hittem le tisztáztuk már a dolgokat.

Vagy szeretne még egy esélyt?

Sziasztok a mostani résznél nem szeretnék sokat írni.Gondoltam rá,hogy az elkövetkezendő részeknél csak jó olvasást kívánok és ha van valami amit közölni szeretnék,akkor írok.Ti mit gondoltok erről?Mindenképpen írjátok le a véleményeteket az ötletemről és a részről is:)

További Jó olvasást:)

Kincsem

(Ui: Nincs abszolút semmi bajom a melegekkel csak gondoltam,hogy a mostani részbe ez így ide illik.)

Good girls love bad boysWhere stories live. Discover now