*Justin szemszöge*
Ahogyan ránéztem Ameliára egyből minden gondomat elfelejtettem. Elfelejtettem, hogy hamarosan kezdetét veszi a turné, vagy, hogy hatalmas gondok fognak keletkezni, ha kiderül hol „mulatom" el a szabad perceim. De a legrosszabb dolog mégis csak az lesz ha elkell mennem, és itt hagyni ezt a törékeny lányt. Elképesztő, hogy mennyi mindenen ment keresztül, és még minig tud mosolyogni. Tud élni!
Hallottam, ahogyan Amelia megnyitja a zuhanynak a csapját. Természetfeletti érzés kapott el. Muszáj volt megnézem, vagy akár hozzáérnem.
Lábujjhegyen elosontam a fürdőszobáig, majd óvatosan benyitottam. Nem láttam sokat belőle, csak annyit hogy a fal felé van fordulva, szóval nem lát. Óvatosan lehámoztam magamról a ruháimat, s a szennyes tartóba helyeztem. Elhúztam a kabin ajtaját, majd beálltam mellé, amit még minig nem vett észre. Közelebb léptem hozzá, majd kezeimet dereka köré fontam, s apró csókokkal hintettem be a vállait.
- Justin! – lepődött meg. – Mit keresel itt? – fordult felém.
Pici melle van, de annál formásabb. Tetőtől talpig végigmértem, amit ő is észrevett majd kezeit a fontosabb testrészekhez kaptam.
- Mars ki! – próbált meg kitolni a zuhanykabinból.
- Gyönyörű vagy!
Láttam ahogy, az arcán megenyhülnek a szigorú vonások, majd óvatos mosolyra húzza a száját. Nem tétováztam tovább, nekiestem. Szorosan magamhoz húztam, majd belemarkoltam formás kis fenekébe. Amit egy hangos sikítással díjazott. Végig pusziltam az álla és a nyaka vonalát, egészen a szájáig, amibe óvatosan beleharaptam. Felemeltem a csípőjénél fogva, majd a falnak nyomtam. Láttam az arcán, hogy nehezen tudja megszokni a hideg falat. Lejjebb csúszott egyenesen a férfiasságomra ült rá. Lábait átkulcsolta a derekamnál fogva. Óvatosan beraktam neki, amire ő a körmeit belemélyesztette a hátamba. Amitől persze jobban felcsigázott, s erőssebben, gyorsabban húzogattam ki-be. Végighúzta körmeit a hátamon, majd beletúrt a teljesen vizes hajamba. Amelia izmai megfeszültek, majd fejét hátradőlve még egyszer végig húzta a hátamon a körmeit, s valami nedvesség öntötte el Jerryt. Kétségtelenül biztos voltam benne, hogy ő elment. Én még nem. Ezért az egészet feltoltam neki, amire egy hatalmas sikítással válaszolt. Sose, semelyik lánynak nem mertem még betolni az egészet. Egyre gyorsabban pumpáltam, majd éreztem, ahogyan a nedvesség kiáramlik a férfiasságomból, egyenesen át Ameliába. Kicsúsztam belőle majd, a feje mellé helyeztem a kezeimet. Láttam, ahogyan a szeme színe visszaváltozik. Kezd lenyugodni. Még pihentünk egy kicsit majd, kiszálltam a zuhany alól, s megtörülköztem.
*Másnap reggel*
* Amelia szemszöge*
Túl puha volt nekem az ágy, így egész este forgolódtam. Így észrevettem azt is mikor Justin kiment a szobából, mert egy férfihang kihívta.
- Justin! Az ott meg mégis ki a franc? – dühöngött a férfi.
- Scooter haver, nyugi. – csitította Justin.
- Még is, hogy mondhatsz ilyet?! Hogy a picsába tudnék megnyugodni, mikor egy lány fekszik az ágyadba, és most kezdted újra Selenával! – emelte feljebb a hangját.
- Scooter semmi komoly!
Fájtak Justin szavai, de legjobban az fájt, hogy bedőltem neki. Kihasznált. Látta, hogy gyenge vagyok így könnyen kitudott használni. Dühöngő gondolataimat, egy telefon rezgése szakította félbe. Justin párnája alatt volt, Selena hívta. Elöntött a bosszúállás tudata, nem tudom miért csináltam de felvettem a telefont.
- Szia Justin! Zavarlak? – szólalt meg a telefon végén egy bársonyos hangú lány.
- Nem Justin vagyok. De ő éppen nagyon elfoglalt, ugyanis a melltartómmal bajlódik. - - nevettem bele. – De átadom amit üzensz neki.
Lerakta.
Sajnáltam szegény lányt de muszáj volt megtennem, ha már ő ilyen dög volt velem. Óvatosan elsétáltam a szekrényéig, majd kivettem egy nadrágot, s egy felsőt, majd gyorsan magamra kaptam őket. Összeszedtem a cuccomat, s az ablakához sétáltam. Kinyitottam, majd leugrottam róla. Talpra érkeztem, s egyből futásnak eredtem. Nem tudtam mennyi időm van hátra, míg észre nem veszi, hogy eltűntem. Elszaladtam egy közeli parkba, majd leültem egy kicsit szusszanni. Minden padon szinte szerelmes párokat láttam, hányingerem lett. Egy vékonyka lány, kendővel a fején leült mellém. Sír. Hallottam, ahogyan a levegőt veszi, s a könnyeit törölgeti.
- Tessék. – nyújtottam oda neki egy zsepit.
- Köszönöm. – erőltetett egy mosolyt felém.Láttam rajta, hogy nincs kedve beszélgetni, így tovább álltam. Félelmetes sikátorokban sétáltam, mikor lefékezett mellém egy fekete range rover. Lehúzta az ablakot, s hatalmas meglepetésemre...