Üres lapok

69 6 4
                                    


Kedves Sofia!

Ne haragudj, hogy tegezlek, de én vagyok az idősebb és be kell valljam, utálok hivatalos hangnemben e-maileket írni. A lényeg, hogy így egyszerűbb lesz, azt hiszem mindkettőnknek.

De miért is írok tulajdonképpen?

Nos, azt hiszem, van nálam valami, ami a tiéd. Ha szeretnéd visszakapni, akkor írd meg a címedet, így el tudom postázni neked. Úgy tudom, jelenleg egy városban tartózkodunk, szóval kérlek válaszolj minél hamarabb, amíg még egyszerűen el tudjuk intézni a dolgot.

Üdv:

Egy Srác


Kedves Név Nélküli Srác!

Tuti nekem akartál írni? Mindegy is.

Mivel kivételesen baromi sok időm van, válaszolok gyorsan, ha mégis elrontottad volna, akkor a levelem további részét tekintsd semmisnek. Na, de vágjunk is bele. :D

Ez a legújabb csajozási módszer? Most komolyan? Még a nevedet sem árulod el, de máris a címemet akarod?

A-a...

Ez nálunk máshogy működik. Először név, telefonszám, kávé, aztán vacsora esetleg színház, múzeum, opera és csak utána következhet a lakcím. (Egyénenként persze változhat, én pedig igencsak nehéz eset vagyok, hidd el. Egyszerűbb, ha feladod.)

Honnan tudod az e-mail címem?

A dolog alatt, ami pedig jelenleg nálad van, de állításod szerint hozzám tartozik... Nagyon remélem, hogy nem a szívemet érted alatta, vagy ha mégis...

Nos, akkor ezt kénytelen leszek beleírni a naplómba, hogy gyarapítsa a „Legbénább csajozós dumák, amikkel bepróbálkoztak nálam" címmel ellátott hosszas listámat. Másrészt ez olyan rossznak minősül, hogy már jó, erre a bizonyíték, hogy hosszasan nevettem rajta, szóval megígérem, hogy egyelőre nem cserélem le az e-mail címemet miattad. :D Sőt, ha még írsz, válaszolni is fogok.

Melyik városban vagy?

Biztos vagy benne, hogy találkoztunk már?

Üdv:

Sofia

Ui: Ez nagyon nem ér, hogy még a keresztnevedet sem tudom... Hüpp

Ja, amúgy eddig még sosem válaszoltam idegeneknek, szóval figyelmeztetlek, hogy én tényleg nem vagyok „olyan" lány.


Kedves Sofia!

Azt hiszem félreértettük egymást. El kell áruljam, hogy én meg nem vagyok „olyan" srác. Tényleg postázni szeretnék neked valamit, de eléggé megnehezíted a dolgomat.

Ha ennyire nem tudsz megbízni bennem, akkor csak írj valami nyilvános helyszínt, ahol leadhatom a nevedre és te érte tudsz menni.

Eléggé fontos dologról van szó. (Nem értékesebb, mint a szíved persze.)

Tényleg nem akartam többet írni, de a naplód felkeltette az érdeklődésemet. Örülök, hogy megnevettettelek, habár, végül úgy tűnik, mégsem fogok belekerülni, kíváncsi lennék a többi díjnyertes mondatra. :D Persze, csak azért, hogy biztosan ki se ejtsem a számon egyiket sem. Mégis milyen hosszú az a lista?

Talán túl erős kifejezés, hogy „találkoztunk" de fogalmazzunk úgy, hogy nem tudtalak figyelmen kívül hagyni és te is biztosan láttál engem.

Azt is tudom, hogy siettél, máskülönben már ott visszaadtam volna a dolgaidat.

Rómában vagyok. Így dereng már valami?

Üdv:

Egy Srác

Ui: Megnyugtat, hogy nem változtatnád meg miattam az e-mail címed, ha mégis megtennéd, igen nagy bajban lennék, ugyanis az irataid vannak nálam, szóval nem is ragoznám tovább, hogy honnan tudok információkat rólad.


Kedves Név Nélküli Srác!

Nagyon titokzatos vagy. Miért titkolod a nevedet?

Most kicsit kínosan érzem magam. Ezek szerint mégsem próbáltál meg felszedni vagy csak jól titkolod a valódi szándékaidat. :D

A listám elég hosszú, de még bőven van hely az újabb mondatoknak. Egyszer talán megmutatom, de egyelőre maradjunk annyiban, hogy figyelmeztetlek majd, ha valamelyik általam jól ismert mondatot használnád velem szemben. (Bár ugye, most, hogy tisztáztuk miért is vetted fel velem a kapcsolatot, erre viszonylag csekély esélyt látok.)

Ezek szerint a reptéren láthattuk egymást, remélem nem te vagy az, akit eltaláltam véletlenül egy könyvvel, ha igen, akkor szeretnék bocsánatot kérni.

Nem volt szándékos. Esküszöm! Borzalmasan érzem magamat mióta megtörtént.

Rómában vagy még te is? Hogy tetszik a város?

Ismered a Café Perlassit? Nagyon hangulatos kis hely, közel a központhoz? Ha ott le tudnád adni a nevemre az irataimat, nagyon hálás lennék. Igazán köszönöm a segítségedet!

Üdv:

Sofia


Kedves Sofia!

Nem akartam titokzatosnak tűnni, csak nem gondoltam, hogy a nevem fontos tényező lenne abban, hogy vissza tudom-e juttatni hozzád az irataidat vagy sem. Másrészt nem is nekem kell hálásnak lenned, a főnököm kért meg arra, hogy keresselek meg.

Ne aggódj, már nem haragszik. Nem fog beperelni, ami tőle igen szokatlan. Kíváncsi lennék a titkodra. Ugyanis általában nem ilyen elnéző. Bár a válaszaid alapján nem tűnsz túl hétköznapinak.

Ugyan ő nem kérdezte, de én továbbra is nagy kíváncsi vagyok, mégis, hogy lehet valakit „véletlenül" fejbe dobni? :D

A háttérben dolgoztam mindig is. Nem vagyok hozzászokva, hogy az emberek tudni akarják a nevemet, így inkább megpróbálom humorosan kezelni a dolgot.

Még a városban vagyok. Szerintem gyönyörű.

Holnap elviszem a kért helyre az irataidat.

Bocsáss meg, ha túl közvetlennek tűntem, de az a helyzet hogy, több szabályt is megszegtem, a sajátjaimat is veled szemben... Lehet furán hangzik, de egyszerűen szeretek veled levelezni és szomorú lennék, ha most, hogy teljesítem a veled szemben fennálló kötelezettségeimet, többé nem olvashatnám a soraidat.

Mit gondolsz erről?

Baj lenne ha még írnék néha neked?

Üdv:

Egy Srác aki reménykedik

Ui: Ha mindenképpen hívni akarsz valahogyan, szólíts Harrynek.


Kedves Harry!

Bár gyanítom, még most sem a valódi neveden hívlak, remélem, egy nap majd elárulod azt is, ha már készen állsz rá.

Addig is nyugtass meg, hogy nem a Harry Potter miatt választottad ezt a megszólítást! (Ha igen, akkor vannak még kínos listáim a naplómban, ahova jó eséllyel bekerülhetsz... :D)

Ja és nem hiába reménykedsz...

Azt hiszem örülnék, ha még írnál.

Üdv:

Sofia


LavinaМесто, где живут истории. Откройте их для себя