It all started that day 🥀 | S.M |

4.

(18+ rész, csak saját felelőségre)

Valahogy el kell innen szöknöm, de hogyan?

- Maya! -hallottam meg Shawn hangját a földszintről.

Egy nagy sóhaj kíséretében sétálltam le a lépcsőn a nappaliba ahol Shawn állt.

- Mi az? -kérdeztem.

- Elmegyek egy pár órára. Addig is legyél jó kislány és ne csinálj semmi hülyeséget. -simította meg az arcom egyik kezével.

- Hadj! -löktem el a kezét. Ne érj hozzám! -kiabáltam.

Shawn hirtelen megragadta a karom és jó erősen megszoritotta majd egy kicsit közelebb lépett.

- Figyelj cica! Próbálok kedves lenni de úgy látom te jobban szereted azt ha durva vagyok! Vagy elkezdesz viselkedni, vagy megbüntetlek! -mért végig.

- Gyűlöllek! -szorítottam ökölbe a kezem ami még mindig Shawn szorításába volt majd egy erőteljes mozdulattal kirántottam a karom a keze közül.

- Majd megszeretsz. Bőven lesz rá időd. -mosolygott majd nyomott egy puszit az arcomra és elment.

Megtöröltem az arcom ott ahol megpuszilt és idegesen ültem le a kanapéra. Rövid gondolkodás után felmentem a szobámba hogy megkeressem az egyik hullámcsatom. Hosszú keresgélés után megtaláltam. Izgatottan, torkomban dobogó szívvel mentem a bejárati ajtóhoz, hogy megpróbáljam kinyitni. Percek, talán órák is eltelltek amióta az ajtóval szenvedek.

- Ahj, úgy se fog sikerülni! -kattant el a zár.

Lassan, meglepődve egyenesedtem ki az ajtó előtt. Hihetetlen! Sikerült kinyitnom az ajtót! Végre hazamehetek. Izgatottan nyitottam ki az ajtót. A nap sugarai elvakítottak és nagyon élveztem a kellemes tavaszi szellőt. Halk dúdolást hallottam de nem igazán foglalkoztam vele. Körül se néztem és már csaptam is be az ajtót magam mögött és futottam amilyen gyorsan csak tudtam. Már majdnem kint voltam a kapun és mikor kiértem boldogan lélegeztem fel.

- Hova-hova hercegnőm? -hallottam meg Shawn hangját mögöttem.

Megdermedve álltam ott. Nem sikerült. Nem fogok hazajutni! Ekkor egy őrült ötletem támadt. Shawn egyre közelebb és közelebb jött hozzám, mikor már elég közel volt megfordultam és tökön rúgtam. Shawn összeesett a fájdalomtól én meg megint elkezdtem futni. Nem tudtam, hogy hová csak minnél messzebb tőle. Mikor már nem tudtam tovább futni kicsit megálltam, hogy pihenjek. Egyfojtában őt kerestem szemeimmel és szerencsére nem találtam. Az utca ismerős volt így el tudtam igazodni és könnyen megtaláltam a házunkat. Boldogan nyitottam ki a kaput és sétálltam az ajtó felé. Nagy levegőt vettem és becsöngettem. Alig vártam, hogy anya karjaiba boruljak és elmeséljem neki, hogy mi történt velem ebben az elmúlt 3 napban. Mikor kinyitódott az ajtó, boldogan borultam anya nyakába. Legalább is én azt hittem.

- Shawn?! Te...te mit keresel itt? És hol vannak a szüleim?!!! -kérdeztek félelemmel a hangomban.

- Nyugodj meg hercegnőm. -simitotta meg az arcom. Gyere be és mindent elmagyarázok. -tette kezét a derekamra.

Lassan sétálltam be a házunkba. Szemeimet könny lepel lepte, de nem akartam kimutatni a gyengeségem Shawnnak. A ház előtt két testőr állt, így nem volt merre futnom. Leültem a kanapéra Shawn pedig körbe járta a nappalit a fényképeinket nézegetve.

- Hol vannak a szüleim?! -álltam fel és ragadtam meg Shawn karját, hogy rám figyeljen.

- Nyugi, nincs semmi bajuk. Kicsit megtréfáltam őket, így elutaztak egy Wellness hétvégére. -mosolygott.

- Mi van? -kérdeztem undorodotsággal a hangomban. Mit csináltál?!

- Semmit, csak küldtem nekik egy üzenetet a telefonodról. -mosolygott. ,,Szia anya, az egyik barátnőmnél maradtam. Elég szomorú volt mert szakított vele a barátja így egy ideig vele maradok. Puszi!" -mesélte el mit írt anyuéknak egy idegesítő mosoly kíséretében.

- Ezt nem hiszem el! És ezt be is vették?

- Persze, elég meggyőző tudok lenni, még akkor is ha másnak adom ki magam. -nevetett.

- És most térjünk rá arra, hogy nem is olyan rég tökön rúgtál. -fonta össze kezeit a mellkasa előtt. Tudod, hogy fájt? Sőt még mindig fáj! -emelte fel a hangját de nem volt mérges.

- Megérdemelted. -ültem le megint a kanapéra.

Shawn csak megrázta a fejét majd elkapta a karom és felrántott a kanapéról.

- Gyere! -húzott a lépcső felé. Szedj össze pár ruhát aztán megyünk is innen.

- Kérlek Shawn! Nem akarok visszamenni! Ne kényszeríts rá! -mondtam miközben próbáltam visszatartani, hogy a lépcsőhöz rángasson.

Shawn megállt és felém fordult. Az arcom összeszorította az egyik kezével a másikkal pedig a karom szorította.

- Úgy tűnik eddig túl lágyszívű voltam veled! Ideje, hogy megkapd a büntetésed a mai dolgaid miatt.

Shawn elkezdett maga után húzni, egyenesen a szobámba vonszolt. Belökött az ajtón és bezárta azt. Szemei a haragtól szikráztak. Elkapta a nyakam és azt jó erősen megszorította.

- Most szépen letérdelsz elém és leszopsz!

A félelemtől egy szót se tudtam kinyögni. Shawn elengedte a nyakam és a vállamnál fogva letolt engem. Ott térdeltem Shawn előtt, aki csak arra várt, hogy teljesítsem a parancsát. Remegő kezekkel kapcsoltam ki az övét és lassan le is húztam róla a nadrágot majd végül a boxerét. Shawn leült az ágyamra és kezével támasztotta meg magát. Még egy utolsó könyörgő pillantást vetettem Shawnra de ő nem foglalkozott vele. Tekintete még mindig tele volt dühvel. Így nem volt mit tennem. Lassan számba vettem méretes férfiasságát és elkezdtem őt kényeztetni. Neha-néha elengedett egy sóhajt ami meglepett.

- Jó kislány. -mondta majd megragadta a hajam így már ő diktálta a tempót.

Egyre gyorsabb volt és egyre mélyebbre is nyomott. Nem tudtam meddig bírom még ki mielőtt elkezdek öklendezni. Majd nagy sóhajok és nyögések kíséretében végre Shawn elélvezett. Szám teljesen megtelt.

- Nyeld le! -tette kezét az állam alá, és kényszerített, hogy ránézzek.
Csak a fejem ráztam.
- Azt mondtam nyeld le! -parancsolt rám.

Nagy nehezen lenyeltem de ami a legjobban meglepett, hogy nem is volt olyan rossz íze mint ahogy mások beállították azt. Shawn biztosan látta a meglepetséget az arcomon.

- Mi az? Miért vagy így meglepődve? -vonta fel egyik szemöldökét.

- Se...semmi csak azt hittem rosszabb íze lesz. -hajtottam le a fejem mert egy kicsit kínosan éreztem magam.

- Szerencséd, hogy erre is odafigyelek.

Értetlenül néztem csak rá.

- Arra, hogy édes íze legyen. -forgatta szemeit.

Csak egy vagy úgy fejet vágtam.
Shawn visszahúzta a boxerét és a nadrágját én meg addig összepakoltam pár ruhadarabot és visszaindultunk Shawn házába. Egész úton csendben ültem Shawn mellett és gondolkodtam. Mi van ha soha se fogok tudni elszökni tőle? Ha egész életemben az ő fogságában kell, hogy éljek. Ha anyék már keresni se fognak mert azt hiszik, hogy valamerre elutaztam vagy mit tudom én.

Vagy mi van akkor ha megkedvelem Shawnt? Ha nem akarok majd tőle elmenni. Ha belé szeretek. Ha már nem leszek képes visszafogni magam és tényleg lefekszek vele. Vagy ha megint csinál valami olyasmit mint múltkor a fürdőben. Annyi kérdés volt a fejemben, és egyikre se tudtam a választ.

To be continued...