A sztori főszereplője Maya aki egy véletlen során összetalálkozik Shawn Mendessel az utcán. Maya nem rajong érte ezért nem is érdekli őt a talalkozás és csak elsetál. Viszont Shawnnak rögtön megtetszik a lány ezért el is rabolja. Ha kíváncsi vagy ho...
Rémülten néztem Shwanra. A gondolata annak, hogy bármikor meghalhatok csak is azért mert Shawnnak fontos vagyok félelemmel töltött el. Ha csak megtanulok pár dolgot a fegyverek használatáról abból még nagy bajom nem lehet...ügye? A szemem a három fiúra siklott. Mind a hárman öltönyben voltak és irtó jól néztek ki.
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
( Nathan, Alex és Jay )
Ha jobban belegondolok nem is olyan rossz ha velük kell töltenem a nap nagy részét. A fiúk felé fordultam és kezeim csípőre tettem. Lassan fél mosolyra húztam a szám és szemem összeakadt a középen álló fiúval.
- Nem hiszem, hogy szükséges bemutatkoznom de az illedelmet tartsuk meg. -mosolyogtam. Maya Arisoy.
A fiúk egymásra néztek majd balról jobbra megmutatkoztak.
- Nathan. -fogta rövidre.
- Alex. -mosolygott rám a kis cukiság.
- Jay. -katcsintott.
- Csodálatos, most, hogy mindenki tudja ki kicsoda el is kezdhetjük a munkát. -mondta Shawn majd elküldte a fiúkat átöltözni.
Én is felvettem valami kényelmesebb ruhát és Shawnnal elmentünk a lövést gyakorolni. A raktár leghátsó részére mentünk ahol kifejezetten az ilyen gyakorlatokhoz kijelölt dolgok voltak. Elfoglaltam helyem az egyik kijelölt helyen.
Ez itt egy Luvo Arms CZ TT45 .45 ACP neked pontosan megfelelő pisztoly. -nyújtotta oda a fekete pisztolyt.
Mikor megfogtam egy kicsit nehezebb volt mint aminek én azt gondoltam. El sem hiszem, hogy egy pisztoly van a kezembe. Ha nem az életem múlna rajta akkor biztos nem vennék egy ilyen dolgot a kezembe.
Shawn mögém állt és velem együtt fogta a fegyvert. Kezem enyhén megszorította, hogy demonstrálja mennyire rá kell markolni a markolatra. Tekintetem Shawnra siklott, a lélegeztem egyre szaporább lett. Szemünk találkozott és valamilyen oknál fogva nem tudtam megtörni a szemkontaktust. Szemem Shawn szájára majd vissza a szemére siklott, egyre közelebb és közelebb voltam a szájához, de Shawn csak elmosolyodott majd megint a pisztolyon volt a szeme. Én is rá szegeztem tekintetem és hallgattam amint Shawn oktat.
A pisztoly kezelése nehezebb volt mint gondoltam. Eleinte megijedtem mikor elsütöttem a pisztolyt de egy idő után már kezdtem hozzászokni a hangjához. Körülbelül 30 perc gyakorlás után megérkezett Alex aki az önvédelmet fogja nekem tanítani, aminek kifejezetten örültem. Lepacsiztak Shawnnal majd megállt mellettem.
- Készen állsz az első önvédelmi órádra? -mosolygott Alex.
- Úgy születtem! -nevettünk mind a ketten.
Shawn nem tartott velünk mert volt még pár papír munkája amit el kellett intéznie meg ehez hasonlók. Nem mintha annyira szerettem volna, hogy csatlakozzon. Még mindig utálom őt és ez nekem egy megkönnyebbülés, hogy nem kell a közelében lennem. Alexel egy helyiségbe mentünk ahol a padló kivolt parnázva, gondolom, hogy azért ne a kemény padlóhoz vágjanak hozzá.
Alex megmutatott nekem pár felállást és mozdulatot. Mivel még életemben nem csináltam ilyet nagyon szar voltam és egy csomót bénáztam.
- Most jobb kéz fel! Bal kéz üt! És véd! -mondta Alex miközben ő támadott engem.
- Mi...mi?!! -kavarodtam össze aminek jutalma képpen Alex majdnem képen vágott de csak meginogtam, Alex próbált elkapni de őt is magammal rántottam ahogy próbáltam elkapni a kezét, hogy ne essek el. Én allul ő pedig fölöttem. Pár tincs a hajából a szemébe lógott és ebben a pózban az izmai is megfeszültek ami csak mégszexibbé tette. Éreztem, hogy kezdek vörösödni, ami nem is lépett meg hisz egy kurva jó srác van fölöttem és ahogy elnézem esze ágában sincs felkelni.
- Tudod ennél rosszabb tanítványom még sose volt. -mondta nyugott hangon és felmosolyra húzta száját. Istenem milyen cuki mosoly!
- Remélem nem akarod máris feladni. -vettem elő a flörtölős hangom.
- Semmi pénzért nem tenném. -siklott szeme a számra majd vissza rám.
- Ennek örülök. -vándorolt a szemem egyszer a száján, egyszer a kidolgozott kezein. Azt hiszem itt az ideje, hogy vissza mennyek Shawnhoz. -mondtam végül. Meg kell mondanom nagy erőt kellett magamon vennem, hogy ne ott helyben támadjam le, de ahogy elnéztem neki semmi ellenvetése se lett volna.
Alex felsegített és mind a ketten visszamentünk Shawnhoz. Még egy pár percet beszélgettek majd elindultunk haza. Egész úton nem beszéltünk, csak a rádió halk zenéit lehetett az egész úton hallani. Rögtön mikor megérkeztünk a fürdő felé vettem az irányt, hogy lemoshassam a mai nap mocskát magamról. Fáradtan álltam a meleg zuhany alatt és csak hagytam, hogy felmelegítse testem a meleg víz. Mikor már a gőz elviselhetetlen lett a fürdőben elzártan a vizet és törölközővel becsavarva siettem a szobámba. A Shawntól kapott fekete csipkés selyem piszamám húztam fel az ahoz tartozó rövidnadrággal. Hajam leengedve hagytam és úgy sétálltam le a földszintre, hogy bekapjak valamit. Shawn a nappaliban tévézett. 1 mogyoróvajas szendvicset készítettem és leültem Shawn mellé mire ő rögtön rám nézett.
- Wao, nagyon dögös vagy! -mondta és elmosolyodott.
- Kössz. -mondtam de annyira nem érdekelt a bókja. Láttam ahogy a szendvicsem figyeli majd egy óvatlan pillanatban el is lopta a szendviszem együk felét.
- Ha éhes vagy csak szólj és csinálok neked valamit. -tartottam tekintetem a tévén.
- Nem kell, nekem ez a fél szendvics bőven elég. -mosolygott a téve felé.
Órákat töltöttünk el filmek nézésével. Mikor meglátta, hogy már éjfél van nem hittem a szememnek, azt hittem, hogy még csak 10 óra körül van.
- Azt hiszem én elmegyek lefeküdni. -nyújtózkodtam ki.
- Én is megyek. -kapcsolta ki a tévét Shawn.
- De a saját ágyadba! -fordultam felé és mutatóujjam rászegeztem.
- Igen oda megyek, nyugi. -tette fel védekezően a kezeit maga elé. Csak bólintottam.
- Hát akkor jó éjszakát. -álltam meg az ajtóm előtt.
- Neked is. -puszilta meg az arcom és bement a szobájába.
Meglepődve álltam még mindig az ajtóm előtt. Ez aranyos volt tőle, nem olyasmi mint amiket eddig csinált, de remélem az örömöm nem elhamarkodott.
