Sosem gondoltuk volna... *BTS*

28FEJEZET

Kitty és Bongyoung éppen egy koreográfián. A zenére, ami idecsalta a lányt. Chris Brown-tól a Take you down című dalára. A refrénnél akartak egy olyat csinálni, hogy olyan pasisan lemennek a földre. Magyarosan mondva megb* a földet. A fiú meg is csinálta, de rosszúl érkezett. Beverte a mellkasát. Persze, Kitty egyből ugrott, hogy nem történ-e valami komolyabb baja ennek a lököttnek.

Eközben:

-Jimin, emlékszel, hogy mit gyakoroltunk? - kérdezte Eszti.
Éppen azt a jelenetet akarták már háromszázaggyára leforgatni, ahol belenyúl az öngyújtóba és felkiállt. A kiálltással semmi gond nem volt, de a tűzzel már igen.
-Jimin.... Nem lessz semmi baj. Egyszer megcsinálod és kész.
-NEM! Haggyatok. - kisbálta remegve a fiú.
-Szívem, kérlek...
-Nem, nem én ezt nem csinálom meg.
-Nem akarod nekem megmutatni, hogy milyen nagyfiú vagy? - kezdett el kacérkodni Eszti, hátha bejön ez a terv.
-Máshol szeretném megmutatni-vágott vissza ugyan olyan kacéran a fiú.
-Nincsen akadálya, ha ezt most megteszed.. - suttogta Jimin fülébe a lány.
A fiúnak nem is kellet több. Nyomott egy puszit kedvese arcára, majd leült a kamera elé. Kezébe adták az öngyújtót. Először remegett, de amint látta, hogy Eszti bíztatóan mosolyog rá, kinyilt a lángja a gyűjtónak. Gyorsan és egyszerűen megcsinálta, majd eldobta a számára halált okozó fegyvert.
-Nyugi, nyugi. Büszke vagyok rád. - rohant oda Eszti és szorosan átölelte Jimint.
Tae ezek közepette gondolkozott. Vajon miért volt vele ilyen Kitty. Esetleg megbántotta, vagy nem?Esetleg csajos hét van vagy mi? Nem is nagyon érdekelte, inkább elindúlt megkeresni. Pár perc séta után a próbateremből nevetést hallott. Be is ment, megnézze mi is folyik ott. Belépett, de amit ott látott, azt lehet nem kellet volna.

-BONGYOUNG! - kiabált Tae a fiúra.
Ezt azért tette, mert Kitty az ő mellkasát simogatta, Bongyoung pedig ezt nagyon is élvezte.
-Mi a baj nyuszi? - kérdezte ilyedten a lány.
-Hogy mi a baj? Egy másik fiút simogatsz mert összekaptunk?
-Jajj Tae, csak elesett.
-Najó én kimegyek... Sziasztok-iszkolt ki a szobából gyorsan Bongyoung.

-Jobban tetszik Bon igaz?
-Jaj, hagyuk már. Gyere ide.
-Nem, ezt csakis azért tetted, mert meg akar.... - fejezte volna be a mondatot Tae, ha Kitty nem ad egy csókot a szájára.
Tae ezt élvezte, mert rájött, hogy a lány nem akarta ezt, ha most éplen ő vele cserélődik a dns-e ezután. Ezt a helyzetet kiélvezve, nekinyomta a lányt a falnak. Tudta, hogy ez reggel sem működött, de hátha...
-Ne, lécci Tae-monta Kitty, mikor a fiú áttért a nyakára.
-Taehyung! Hagyd abba.
-Miért? - nézett végre fel a fiú.
A lány szemei bekönnyeztek, de nem is igazán érdekelte. Elmesélte Tae-nek, hogy mi is történt vele. A fiú nagyon elszégyelte magát, hogy ezt merte tenni. Igaz, hogy csak a nyakig jutott el eddig, de azért gondolta, hogy ez sem lehetett kellemes a lánynak.
-Cica, sajnálom. A Bongyoungosat is, meg ezt is. - kért bocsánatot a fiú.
-Semmi gond,de legközelebb kérdezz aztán üvöltözz, rendben?
-Okés. Na menjünk már tuti várnak a srácok minket. - ezzel a mondattal pedig a pár kisétált kézenfogva a teremből.