The Half blood princess

Hogy mi?!

A,
Bocsánatot kérek a múltkor érezhető hangnememért. Továbbá szeretném tudatni veled, hogy ez a fajta 'időutazás' nem volt része a tervemnek, sem a varázslatnak. Az hogy ez így alakult, csak egy kellemes véletlen.
Remélem olvashatom még leveleidet!
1977

P,
Semmi gond, tökéletesen megértem az idegességedet. Én is hasonlót éltem át, mikor megpillantottam a dátumot és úgy érzem, jogodban áll tudni. A prófécia, amit már említhettem neked, egy olyan lányról szól, akinek a 'társa' a múltban él. Ugyan még nem vagyunk társak, akárhogy is értsék ezt, de rettegek, hogy bármi közöm, közünk, lenne ehhez az egészhez. Nem szeretném.
2002

A,
Nem tudom, mi lenne olyan rossz abban, ha egy prófécia szereplője vagy, hacsak nem azt mondja, meghalsz. Akkor érteném. Tényleg amúgy.. azt mondja?

P,
Nem, dehogy. Legalábbis az én olvasatomban nem. De kérlek beszéljünk másról, ha lehet..
Mesélj valamit! Mi történt ma, vagy a héten veled? Milyennek képzelsz el?
Én téged magasnak, zöld szeműnek. A hajad.. talán barna? Szőke? Nem tudom :) csendesnek és visszahúzódónak. De a végsőkig lelkiismeretes és megbízható. Talált?

A,
Oh drága Amber! Ennél messzebb nem is tippelhettél volna, máshol viszont eltaláltál mindent. Magas vagyok, ezt aláírom, de hogy szőke? Kérlek.. fekete a hajam. A szőke nem az én színem és köztünk legyen szólva, Lucius is nevetséges azzal a hosszú hajával.
Nem az a fajta ember vagyok, akikkel titkokat osztanak meg, maradjunk ennyiben. A külsőm miatt sokszor elítélnek. Egy emberrel találkoztam, aki nem így tett, de ő..

P,
De ő... mi? Miért most hagytad abba? Kérlek írj még róla? Lány? Kedves? Honnan ismered? Nekem elmondhatod, hisz úgysem tudja meg tőlem senki.
Lucius? Nem Lucius Malfoyra gondolsz? Akkor jártál oda, amikor ő is?

A,

Igen, Malfoyra. Prefektus volt, mikor a Roxfortba kerültem. Honnan ismered őt? Mindegy is, nem láttam nála kétszínűbb embert.. bár sokat köszönhetek neki. Tőle tanultam meg olyan jól hazudni.
Látod? Most is hazudtam. És a szemem se rebbent :)

P,
Igen, remek, de mesélj most a lányról! Hogy hívják?

A,
Lily.

Kopogtak az ajtómon. Felalltam, a leveleket a fiókba söpörtem és gyorsan kinyitottam. Malfoy, Wanda és Mirta álltak ott. Az arcuk rémült és szomorú volt, egyedül Draco próbálta leplezni. A frász jött rám tőlük. Remélem senki sem halt meg.

-Mi történt?- kérdeztem.

-Nagyon jó kérdés Fox kisasszony.- jött egy idős, női hang a hátuk mögül.

-Üdvözlöm McGalagony professzor. Jöjjön be!- léptem el az ajtóból, majd behívtam a barátaimat is. Kicsit szűkösen lettünk- Tudtommal nem követtem el semmit.

-Igen, ma reggelig én is ebben a hitben voltam.- bólogatott a nő- Ezt nem tudom, hogyan közöljem önnel.- szemmel láthatóan kényelmetlenül érezte magát- Szerintem egyenes leszek. Üdvözlöm a griffendél házban. Gratulálok!

Kezet fogott velem és átadott egy griffendéles ruhakupacot, ami tartalmazott minden szükséges ruhadarabot, beleértve a dísztalárt, nyakkendőt, sálat, sapkát és kesztyűket.
Csak bámultam rájuk, majd a barátaimra, aztán vissza a ruhákra, mintha sóbálvány átkot szórtak volna rám.

-Hogy mi?- ennyit tudtam kibökni.

-A Teszlek süveg. Ma reggel közölte, hogy úgy véli az ön esetében hibázott. Már beszéltem Piton professzorral az áthelyezéséről. Ha gondolja, indulhatunk most rögtön is, de maradhat az estére még.- bombázott továbbra is információkkal, mialatt én egyik lábamról a másikra dülöngéltem.

-Azt hiszem, ma este még maradok. Holnap összepakolok és átköltözök.- válaszoltam megsemmisülten. A pólóm szélét gyűrködtem idegességemben.

-Rendben. Akkor a poggyászát adja le kérem holnap. Kap majd mindenből újat...

-Úgy lesz.- bólintottam.

-Akkor nem zavarom tovább. Találkozunk holnap.- ezzel kisétált a szobámból.

Hogy én? Griffendéles? Honnan szedte ezt ez a vén nő? A Teszlek Süveg megzakkant! Mi keresni valóm van az ellenségnél?! Ennek semmi értelme.
Először Wanda és Mirta ölelt meg egyszerre, majd a lelkemre kötötték, hogy még mindenképp beszéljünk, majd kettesben hagytak Dracoval. Csak néztem a fiú szemeit és azt kívántam, ez bárcsak ne történne.

-Figyelj..- monduk egyszerre.

-Csak utánad.- ajánlotta fel.

-Nem, nem, mondd előbb te.- tőle akartam hallani, ha muszáj volt otthagynia engem.

-Nem akarlak elveszíteni. De az életedet sem akarom megnehezíteni. Ha együtt akarnál maradni velem, akkor nagyon örülök, viszont ha nem, én azt is megértem..- emelte tarkójához a kezét.

-Hogy juthat ilyen az eszedbe?- majd a nyakába ugrottam és szorosan megöleltem- Ne ezen az apróságon múljunk.

-Mostantól csakis titokban találkozhatunk. Nem akarnám, hogy a sok griffendéles miattam zaklasson. Illetve az, hogy griffendélessel járok, rosszab fényt vet rám, mintha 'csak' félvér lennél. Sajnálom.

-Megértem. Részemról rendben van.- vontam vállat- De hogy hihető legyen, mit szólnál ha holnal délután látványosan is összevesznénk.

-Arra gondolsz, amire én?- húzta ördögi mosolyra a száját.

-Tiltott átkok nem játszanak!- szögeztem le gyorsan.

-Ahogy akarod!