exchange student ⚣

9.

Waen fél órával később toppant be. Gyorsan vette a levegőt. Lekapta magáról a kabátját és bakancsát, majd nagy táskájával elindult Taehyung szobájába teljesen figyelmen kívül hagyva a házban sürgölődő személyzetet.

- Hali, Tae.
-Szia, Waen. Köszi, hogy jöttél. Féltem, hogy még Thaiföldön vagy.

A fiú hangja mély és rekedt volt. Szemei a szokottnál is puffadtabbak, arca sápadt, haja rendezetlen.

- Tegnap éjjel jöttem vissza.
- Akkor szerencsés vagyok- mosolygott Tae, majd combjaira csapott.- És most varázsolj engem széppé!

***

Hibátlan pofival távozott otthonról. A nap kisütött a sötét, csapadékot ígérő felhők közül és megolvasztott némi havat, ami baleset veszélyessé tette a közlekedést. Taehyung biztonsági okokból a gyaloglás mellett döntött.

Az iskolában úgy történt minden, ahogy szokott. Most is csak az első pár órájára ment be, mert fotózásra kellett sietnie, ugyanis a Puma felkérte őket egy elő- tavaszi fotózásra.

Taehyung szeretett az apja cégénél lenni. Furcsa mód megnyugtatta a sok ember monoton nyüzsgése és a tudat, hogy nem kell attól tartania, hogy ha esetleg nem lesz sikeres a zenei pályán, mert az arcát úgyis drágán el tudja adni. Amit amúgy elég szomorúnak tartott.

Waen már ott volt a kozmetikusokkal, stylistokkal és egyéb sminkesekkel, fodrászokkal.

Először lemosták a reggel Waen által feltett sminket, különböző maszkokkal, krémekkel kitisztították az arcát, majd ismét feltettek egy enyhébb változatú sminket.
Körmeit-amik eddig is kifogástalan állapotban voltak- kifényesítették és levágták egy kicsit.

A hajával több probléma is volt. Megmosták, gondosan beszárították és homlokába fésülték.

Ráadták a szponzorálásra váró Puma ruhákat, mindent megigazítottak, kisimítottak.

Mikor mindennel készen voltak, beállt a kamera elé és pózolt.

***

Órákkal később fáradtan rogyott le az apja irodájában kihelyezett párnázott székre, miközben levegőt sem véve ivott meg egy fél liter vizet.

- Jó lesz- csukta le apja a laptopját.- Jók lettek a képek. Ezért is választottalak téged, fiam-vigyorgott.- Te vagy a legjobb.
- Ugyan...
- Ne szerénykedj. Ez az igazság. Hogy megy a suli? Megvan a vizsga anyagod? Apropó, mikor is lesz?

Taehyungot meglepte a kérdés, nem gyakran beszélek iskolai ügyekről a mindennapos vacsorákat leszámítva.
- Hát... haladok. A vizsga jövőhét pénteken lesz, tizenegyedikén.
- Az már nem sok idő, húzz bele, fiam. Tudom, hogy fontos neked. Van valami, amivel segíthetek?

Taehyung akaratlanul is észrevette, hogy apja nem azt kérdezte: segíthet -e valamiben, hanem azt, hogy segíthet -e valamivel. Hát igen. Pénzen kívül kevés dologgal szolgálhatott a fia segítségére...

- Nem hiszem- válaszolt végül.- Talán azzal segíthetnél, ha továbbra is támogatnál és ha... ha adnál egy kis időt. Ha nem hívnál be egy ideig.

A férfi hátradőlt a székén, tarkóra tette összefont kezeit és hosszan fújta ki a levegőt.

- A Puma tavaszi kollekciójához megcsináltuk a sorozatot.- Amit persze majd csak két hónap múlva mutatnak be, de hát ez részletkérdés...- motyogta az orra alatt-, de akár hiszed, akár nem, a Guccis haverom most hívott-
- Mármint a vezérigazgató úr?- szólt közbe Tae kissé döbbenten.
- Igen, ő.
- És ő a... Guccis haverod?
- Aha. Múltkor együtt vacsoráztunk- tudod, ilyen üzleti kajálás- és egész jól összebarátkoztunk. Jó fej a srác. Bár elég hülye viccei voltak... De ezt mondtam is.
- Apa... Ez a... srác, ha jól tudom, egy negyven éves üzletember. A Gucci vezérigazgatója! A Guccié!
- Igen, tudom. Nagyon imádom, mikor olyan egyértelmű tényeket közölsz velem, amit én osztottam meg veled korábban. Igazán okos vagy, fiacskám, csak így tovább.
- Bocsáss meg- rögtönzött gyors meghajlást a fiú-, csak kicsit megleptél. Nem tudtam, hogy ilyen jóban vagy vele.

Mint már korábban említettem, Taehyung odáig volt a Gucciért. Így talán nem túl meglepő, hogy az új hír rendesen megdobogtatta a szívét.

- Most már befejezhetem?- nézett rosszallóan fiára a férfi.
- Persze.
- Tehát. Mr. Gucci is felkért minket egy fotózásra, mert most valami új kollekciójuk van és úgy gondolta, milyen jó lenne velünk kísérletezni... Ahjj, Taehyung! Mit fogok én nélküled csinálni?

A tény, hogy a Guccit szponzorálhatná igazán gondolkodóba ejtette. Csak pár nap... Egy, vagy kettő, igazán nem sok. Be tudja hozni a lemaradását... Hiszen zeneszerző. Hat éve tanulja, hogyan kell dalt szerezni...
De talán mégsem jó ötlet mindent az utolsó pillanatra hagyni. Most az egyszer talán nem ártana végre összekapnia magát.

Így hát döntést hozott. Gyenge volt, és nem is gondolta teljesen komolyan, de meghozta a döntését.

- Ha gondolod... van egy pár igazán helyes barátom, akiknek nem ártana a zsebpénz.
- Igen, Tae, ismerem a barátaidat. De sajnos Hoseokban túl sok energia van egy ilyen fontos fotózáshoz, Yoongi önbizalom hiányos és olyan gerincferdülése van, vagy lesz nemsokára, hogy csodálkoznék, ha tudna egyenesen állni. Namjoonban van valami dinamika, olyan vezető egyéniségnek tűnik, de kétlem, hogy túl sok kedve lenne ehhez az egészhez. Mikor kilencedikes voltál és készíteni akartam a kis barátaidról képet...
- Kérlek, azt ne emlegesd fel!
-... hát az valami haláli volt.
- Haláli? Szegény Nam egy napig nem látott utána, mert kiégetted a szemét a vakuval.
- Ráadásul amatőrök. Sose csináltak végig egy fotózást se. Még neked is nehéz a legtöbbször, pedig te már nagyon sok ilyenen túl vagy.
- És Jimin?- csillantak fel Taehyung szemei- ő volt már egyszer próba fotózáson. És fotogén. Ráadásul vannak is Gucci cuccai, a ruha se lenne új neki.
- Hmm...- apja gondolkozás közben előredőlt és ujjait végighúzta az ajkain.
- Talán vele megpróbálhatnánk. Hívd be holnap mindannyijukat. Meglátjuk, mi lesz. De ne túl korán! Utálok hétvégén korán kelni.
- Köszönöm, apa!- pattant fel Tae és vigyorogva meghajolt.
- Ugyan. Amúgy sem vagy hivatalosan alkalmazva. Ez a legkevesebb. De ha van egy kis időd, mindenképpen gyere be. Talán szerezhetek neked egy két forradalmian új darabot- kacsintott.

-
-
-

halihali
(Kinga,ezt csak neked, csak ma. sok boldogságot amúgy-.-)
~random fact: álmos vagyok~ 
190404