Szétvagdosom mindet
Az összes csipkés ruhád
De előtte a fejeddel kezdem
Nyilaljon beléd ami engem rothaszt
Csak szerettem aki engem nem
A többit eltiportam
Szögeket vernék a szegycsontodon végig
Majd széthúznám oldalra
Hadd lássak végre beléd
Lélek vagy vagy szél a húsban?
Hadd vágjam le a lábaid
Mert mindig a rossz irányba mentél
Csak a sarkad láttam
És mégis a lábamról vettél
Le mint amikor hajnalban már leverem az üveget a pultról
És zokogva könyörgöm hogy törjetek szét
Ha nem tudom szavakkal elmondani
Felrajzolom vérrel
Milyennek éreztem a szerelem ízét
Hazudj csak
Leharapom a nyelved
Tűzzel bélelem ki méhed
Míg csókot lehelek a szemgolyódra
A fogammal karistolom peremét
De a színét meghagyom
Falatozok melleidből
Kevés volt mit akkor adtál
Ne csodálkozz ha lélekben magadhoz láncoltál
Az én heroinom csak téged nem lehet megvenni
De ha ennyi a vége
Búcsúcsókként lerágom az ajkad az enyémmel.
YOU ARE READING
Tükörszilánk
PoetryLehet, hogy keserű de a vodkát sem az ízéért isszuk. Szabadversek, rendszertelen gondolatok. (Lezárt kötet)