Mire hazaértem, elhervadt az orgona
Mégis a hajamban érzek virágkoszorút
A gonosz, fekete télnek utolsó hamva,
A forrósodó aszfalton végleg elsimult
Visszafelé számolni éveket,
Talajmenti zajban süket lábak
Vonatlesen látják a fényeket,
Csak odatartó vonatra szállnak
Elolvadt a lárma, kicsirázott mosolyom,
Majd reggel kenjed be a szívem Bepanthennel
Tudom, hogy vártok rám komlóból szőtt dombokon,
De maradok itt még egy nyarat gyermekszívvel
KAMU SEDANG MEMBACA
Tükörszilánk
PuisiLehet, hogy keserű de a vodkát sem az ízéért isszuk. Szabadversek, rendszertelen gondolatok. (Lezárt kötet)
