Akit a világra metszett
Hogy gondoskodjon róla
Az üveg nyakán elkent
Rúzs, akár ha vére folynaAz én nyakam is tiszta
Izzó folttól mentes
Mert ő épp a másét issza
És úgy lüktet a kertjeA kerítés az ajka
Rajta szögesdrót a teste
Más pitypangját fújja
Az én rózsám lenyesteAnnyi kertben jártam már
De elfonnyadt alattam
A nagylányok szemében
Én kisgyerek maradtam
Csak nézem kintről milyen,
Hogy milyen is az élet
Ha rózsabokrot viszel,
Ők kést hoznak elébedA fejsze súlya tollból
A szavuk követ görget
És szívják újra abból,
Aki földjükre gazt ültetHalkan mint a hóban
Csak az ütőerem reszket
Szirmokat a lefolyóban
Tavaszuk kedve tépdesTavasz van és újra
Gazt ültetsz kertedben
A küszöb előtt állok
De megint rózsát vettem
YOU ARE READING
Tükörszilánk
PoetryLehet, hogy keserű de a vodkát sem az ízéért isszuk. Szabadversek, rendszertelen gondolatok. (Lezárt kötet)