Legendákra vadászunk

3

Ezután még rengeteget mentünk, de sokkal könnyebb volt, hogy Chrissel folyamatosan váltottuk egymást. A kilométerekkel az idő is hűlt így mindenkire felkerült a nagy téli kabát. Végre megérkeztünk, mire a legközelebbi büfébe meg is álltunk enni valamit, miközben megkértem Aut (így becézem), hogy hozza a meglévő adatokat és információkat. Egy tál sült krumpli és egy meleg tea mellett olvasgattam a cikkeket, amiket előkészítettek nekünk.

- Tehát 3 hajó. Tudjuk mikor futottak ki?

- Hát ezek szerint a cikkek szerint - rakja elém a lapot Chris, amitől meglepődtem, a fiú eddig nem nagyon szólalt meg. - Csak ez a 3 hajó hajózott el arra. 2 napos rendszerrel.

- Szerintem Szirénekkel van dolgunk - néz rám a lány.

- Minden jel eddig erre utal, de remélem nem. Azokhoz a hableányokhoz elég nehéz hozzá férnem, mivel előbb szaggatnak darabokra.

- Ráadásul nőre és férfire egyáltalán kábítóan hat az énekük. Talán a férfiakra erősebben - gondolkodik el.

- A legnagyobb esélyünk akkor lenne, ha a szárazföldön kapnánk el őket - a fiú javaslatára csak a fejünket rázzuk.

- A vízben kell elkapnunk - biccent felém Christian, mire csak savanyúan elmosolyodom.

- Elő kell állnunk egy tervvel, nekünk kell rájuk vadásznunk és nem fordítva - Nate felé tolom az újságokat. - Meg kell tudnunk mennyire sodródtak el a hajók, hogy tudjuk, kb. hol lehetnek a szirének, Auróra te minden adatot gyűjts össze róluk.

- Mi pedig megnézzük mink van - áll fel először a fiú, mire gyorsan megragadom a tányérom és a poharam és kimegyek után.

A fiú teljesen bevolt sózva és már éppen az egyik puska tárát ellenőrizte, miközben bezártam a kocsit, nehogy valaki ránk nyisson ennyi fegyver mellett. Egy másik táskát vettem magamhoz. Lehúztam a cipzárt és arcomon azonnal fülég érő mosolyt vettem fel. Tele volt nyilakkal, dupla élűvel, füst vagy robbanó fejekkel és egyéb igen hasznos speckó cuccokkal. Egyből az íjjak után kutattam. Amint megtaláltam a félautomata szépséget muszáj voltam felhúzni. Olyan könnyű volt, mint vajat vágni forró késsel.

- Látom te megtaláltad a fegyvered - mosolyog a mellettem kutató fiú.

- Hát, az íjakkal elég jól bánok.

- Látom az arcodon.

- Na és te? Mit keressünk neked.

- Hát... - vesz egy nagy levegőt. - a fegyver az fegyver.

- Tehát te nem rajongasz annyira értük.

- Nem igazán, de jól bánok velük.

- A kettő nem ugyan az. Akkor mit szeretsz csinálni?

- Nem tudom - néz rám, most először mélyen a szemembe. - Nem vagyok okos és a fegyvereket sem szeretem.

- Ez csak két dolog, még ezer másik van, majd megtaláljuk a neked valót - kacsintok rá, mire elmosolyodik és ez a vigyor egyikünk arcáról sem tűnik el, míg pakolunk.

Elég jól felszereltek minket és ha jól számoltam és nem pazarolok olyan sok vesszőt mint szoktam kb. 5 küldetésre elegendőek lesznek a nyilak. Utána meg csinálnom kell. Összeraktam a tegezbe egy adagot, majd az íjjal egy helyre tettem az ülésem alá. Christian ahogy láttam egy szigonyt és 2 kézi automata fegyvert vett ki. Nem vártam meg és bementem a társainkhoz, akik elég mérgesen ültek egymástól lehetőleg legtávolabbi pontban. Először leültem, de mivel egyik sem kezdet el ömlengeni mit is talált csak kezemet összefogva hajoltam előre az asztalon.

- Meséljetek.

- Semmi - mondják egyszerre.

- Valamit csak találtatok.

- Az újságok semmilyen pontos nyomot nem mondanak, így el sem tudtam kezdeni a számolgatást.

- Amíg pedig nem vagyunk biztosak, hogy ezek szirének felesleges a kutakodás.

- És mi ez a feszült hangulat?

- Auróra nem hagy dolgozni, hiába vagy csinos aranyom, idegesít, ha valaki nem hagyja, hogy végezzem a dolgom.

- Már nem azért, de muszáj vagyok siettetni, mivel addig én bele sem tudok kezdeni a feladatomba.

- Inkább segíthetnél, hogy találjak valamit és nem csak várni a csodát.

- Szerinted én semmit sem csinálok?

- Elég, mindkettőtök munkája rendkívül fontos és egyikünk se firtassa a másikét, hiszen ő maga nem tudná megcsinálni - mindketten dühösen elbújtak a kezükbe tartott újság mögé. - Lehet rossz irányból kezdtünk neki. Mi lenne, ha a nyomozást a kocsiba folytatnátok, amíg mi Chrissel elmennénk felmérni a hajót.

- Ez nem is olyan rossz ötlet, de hogy akarod megtalálni?

- Azt bízzátok ide, na gyertek.

Izgatottan felpattanok, majd az ajtón éppen belépő fiú karjába karolok és vissza fordítom a kocsi felé.