Legendákra vadászunk

10

A rendőrök hamar elvitték a férfit. Elmondtuk mi történt és persze a főnökünket is felhívták, mivel azt mondtam én is a rendészetnél dolgozom, így az ügy nem maradhatott jelentés nélkül. Megvizsgálták Aut, majd elküldtek, hogy helyszínelni szeretnének a tett helyszínén, így a cuccokkal együtt átköltöztünk a fiúkhoz. Az asztalnál ülve pedig mind a négyen némaságba burkolództunk. Szegény lány, úgy remegett, mint a kocsonya. Közelebb húzódtam, majd megfogva a kezét, amin éppen az ujjait tördelte, fordítottam magam felé.

- Figyelj, tudom, hogy most legkevésbé erre vágysz, de muszáj aludnunk. A fiúk vigyáznak ránk és megígérem neked, hogy ilyen nem fog még egyszer megtörténni veled, ameddig én itt vagyok, rendben?

Arra számítottam, hogy bólogatni fog, vagy csak a semmibe réved...de helyette a nyakamba vetette magát, mire majdnem elborultam. Olyan szorosan fonta körbe a kezét a nyakamon, mintha megakarna folytatni. Biztatóan öleltem vissza, bár azért jóval gyengédebben.

- Köszönöm - suttogta vissza nyelve a könnyeit. - Köszönöm.

- Nincs mit.

- Ha te nem vagy, akkor...

- Csss... Nincs olyan, hogy akkor. Vigyázok rád. Megígértem.

Addig maradtunk, így míg a lány teljesen ki nem merült, majd megbeszéltük, hogy ideje lefeküdnie, úgyhogy Chris hamarabb, de felajánlotta az ágyát, majd Natettel együtt mindketten lefeküdtek. Amint ott hagytak minket közelebb ültem Chrishez, aki teljesen felém fordult. Én akartam kezdeni, de közbe vágott.

- Hogy van a sérülésed? - meglepetten kaptam le a pillantásom. El is felejtettem, hogy őszinte legyek.

Felhúztam a pólómat, mire láttam, hogy átázott a kötés.

- Basszus! Biztos amikor megrúgtam... - magyaráztam, de amint felnéztem rá elhallgattam. - Chris...

- Az az állat bántott volna titeket. Mi van, ha nem vagy ébren és nem hallod? Ha a sérülésed miatt, nem tudtál volna szembe szállni vele - ökölbe szorította a kezét, mire csak biztatóan elmosolyodva tettem a kezemet az öklére.

- Megállítottam és ez a lényeg. Ha pedig most magadat kezded el emészteni, hogy mi lett volna, ha... vagy miért nem voltál ott, akkor esküszöm neked hogy úgy seggbe rúglak, hogy egyenesen a furgonba repülsz.

Végre ő is kifújta magából a feszültséget.

- Aludnunk kéne. Holnap vezetnem kell.

- Nekem pedig gyógyulnom kell - kacsintottam rá, majd a kötszerért mentem és a fürdőszobát befoglalva cseréltem át.

A tükörből láttam, hogy a fiú figyeli minden mozdulatomat, majd csak akkor kapta el a tekintetét, mikor végeztem. Mintha észre sem vettem volna mentem ki, majd húztam ki a pótágyat, amit a kanapéból lehetett ki alakítani. Kétszemélyes ágy, de elképesztően keskeny. Egyáltalán nem is tűnt volna fel, ha Chris bizonytalanul nem billeg egyik lábáról a másikra az ágy végében. Értetlenül fordultam felé miközben kezemmel mutattam mi baja. Aztán ő mutatta, hogy mennyire szűk. Térdelve másztam elé, majd néztem fel rá.

- Ha az a kérdésed, hogy zavar-e ha egymás mellett fekszünk, akkor a válaszom, nem! - suttogom mégis erőteljesen mondom, hogy tisztán értse.

Hátra dőltem, miközben ő bemászott mellém. Kiengedtem a hajam, ahogy mindig is szoktam, majd elhelyezkedtem úgy hogy felé néztem. Mire ő is hasonlóképpen dőlt le. Olyan közel voltunk egymáshoz. A fiú nem nagyon enged magához közel senkit, így muszáj vagyok kihasználni az alkalmat. Minden apró centijét az agyamba akartam vésni. Láttam, hogy ő is engem vizsgálgat, mire elmosolyodtam. Ő is hasonlóan.

- Mi az? - kérdezi.

- Tetszik ez a helyzet.

- Nekem is - suttogja vissza, majd lustán pislog.

- Folytatnám is, ha nem lennék ennyire álmos - ásítottam el magam. - Jó éjt Chris.

- Jó éjt Karen - suttogta

Átfordultam a hasamra, majd szinte bele ájultam a párnámba.

...

Suttogásnak induló, hangos vitára ébredtem.

- Töröld ki, de azonnal! - próbálta vissza fogni a hangját Auróra.

Ahogy fáradtan kinyitottam a szemeimet láttam, hogy Natetel egymást kergetik.

- Dehogy, ez lesz a háttérképem, a másik pedig Karenék - nevetett.

Ahogy helyezkedtem éreztem, hogy az alvótársam, már nincs itt, ezért még jobban elterültem.

- Srácok - morogtam. - Kicsit halkabban, ha lehet.

- Bocsi Karen, de... - szabadkozik, de ekkor látom, hogy a fiú ujját a szája elé teszi, hogy mutassa maradjon csendbe.

Gyanakvóan méregetem a kockát, majd felállok és melléjük lépek.

- Tudni akarom mi folyik itt?

- Nem hiszem - ingatja a fejét.

Mielőtt elkérhettem volna a telefonját megoldva Au problémáját, Chris lépet be. Kezeiben két hatalmas szatyorral. Amint le tette az asztalra megrohamoztuk. Feltépve az első doboz tetejét láttam meg a gyros tálakat. A hasam hangos korgással jelezte, hogy benne van az ötletbe. Szinte ugrándozva vettem ki magamnak az egyiket, majd a másikat Chris elé tettem. Az alján turkálva a zacskónak kerestem az evőeszközöket, de sehol sem találtam. kiderült, hogy Nate pont azokkal próbálta feltekerni Au haját. Elégedetten huppantam vissza a tiszta villámmal és neki kezdtem.

- Hmm... ez nagyon jó - mondtam az első falat után.

- Örülök - mosolyog a fiú mellettem.