ʙᴀᴅ ᴀᴛ ʟᴏᴠᴇ

♤Tűz♤

Jimin

-Nem lesz semmi baj Taehyung.-suttogtam felé, a mentő autóban ülve, miközben a kórház felé tartottunk.

Természetesen nem válaszolt. Lélegeztető maszk volt rajta, és csupán csak pár pillanat volt az, mikor nem ügyeskedtek körülötte a mentősök, oly annyira baj volt vele.

Szomorúan konstantáltam a mostani helyzetet. Jungkook eltűnt, Taehyung pedig itt fekszik fél holtan mellettem.

Mikor megérkeztünk, az orvosok elküldtek azzal a címszóval, hogy egy azonnali műtétet kell végezniük rajta, ami tarthat bármeddig, szóval jobb lesz ha haza megyek.

Fémes ízzel a számban indultam el, és nem értettem, hogy akkor mi a frászért mehettem velük, ha egyszer be sem mehetek? Tökmindegy.

A GPS segítségével hamar 'haza'-vagyis Tae-ékhoz találtam-.

Reménykedtem legalább annyiban, hogy Jungkook képes lesz visszatolni ide a pofáját, ugyanis már egy ideje nyoma veszett. Sehol nem lehet elérni, bár jobbis, mert minden jel arra mutat, hogy egy kibaszott vámpír!

És kedves, aranyos vámpírt keresve sem találsz. Mert ha az lenne fájdalmat okozna másnak? Taehyungnak aki az állítólagos párja, aki kórházba fekszik miatta...

Hűtlen, hazug, és azt hiszi bárkit át tud verni az ártatlan mosolyával.

Csak most többentem rá arra, hogy Jungkook valójában milyen rossz "ember".

Az üres lakásba belépve, csak hallgattam az óra ketyegését.

Milyen hamar feltud fordulni az ember élete..

Egy szempillantás alatt estem a jóból a kétségbeesettbe. A bizakvóból, a határozatlanba.

Mi a fenét kellene tennem?

Egyedül vagyok, kicsi vagyok és-

Az ajtó hangos csattanása kiszakított gondolatmenetemből.

Jungkook? elöször az ő neve merült fel bennem, mert Taehyung gyakorlatilag holtan fekszik a műtőasztalon, és kizárt, hogy ő lehessen az.

De ez nem Jungkook volt. Ketten voltak. A hangokból ítélve egyik sem tartozott Jungkookhoz. Hirtelen pánikbaestem, és a szememmel egy hely után kutattam ahová elbújhatok.

Ez a legközelebb eső szekrény volt, amiben mellesleg hagyma, meg ilyen és ehhez hasonló dolgok pihentek. Hát én bemásztam közéjük és füleltem. Persze a telefonom a kabát zsebembe volt. Semmi kézzel fogható eszköz nem volt nálam, csak az eszem, na meg egy tucat zöldség.

A léptek hamar elhaltak, majd egy beszélgetésnek lehettem a fültanúja.

-Nem azt mondtad, hogy egyenesen ide jött?

-Te is érezted az illatát. Itt kell lennie!-morogta az előzőnek egy másik hang.

Ezek meg kit keresnek?

-Picsába! Ajánlom, hogy bejöjjön! Ha valamivel lehet őt kínozni, az az, hogy olyanokat kell bántania, vagy olyanokat bántunk akiket ő szeret.

-Kim Taehyung és Park Jimin. Azt hiszem. Az egyiket el kell vinnünk. A fontosabbat.

-Idióta a párja kórházba fekszik. Őt is kinyírta.-röhögtek fel, majd lépteket hallottam,immár közelebbről.

-Nézzünk át mindent, míg meg nem lesz a Park fiú.-javasolta az egyikőjük.

-Ne várj külön elismerést ezért baromarc.-szinte elképzeltem azt, hogy grimaszol.