Jungkook
-Hova-hova?
Végig zökkenőmentesen haladtam, a kijárat felé.
Csupán lélegzetvételem és lépéseim visszhangoztak végig, ezért szinte fülsüketítően hatott Yoongi kiáltása, ami egyenesen mögülem jött.
Egy pillanatra megtorpantam, de hamar észhez tértem, és gyorsítottam tempómon: csak a kijutás lebegett a szemem elött.
Semmit nem akartam még ennyire, mint kijutni, és megkeresni Jimint. Aki remélem, hogy otthon, a lakásunkban van, és vár engem. Remélem Taehyung is jól van, vagyis jobban van azok után..
Kicsit elkalandoztam rohanás közben, ezért nem tűnt fel az sem, hogy Yoongi elöttem van, és arra vár, hogy neki rohanjak.
Abban az egytizedmásodpercben, mikor ez a gondolat átsuhant rajtam, sikerült kikerülnöm őt, de vállam így is hozzáütődött az övéhez.
Fogalmam sincs, hogyan csináltam, de hatásosnak ígérkezett. Valamennyire sikerült őt lehagynom.
Méggyorsabb tempóra kell kapcsolnom, ha megakarom előzni azt, hogy Yoongi rámküldje a haverjait, és elkapjanak.
Nem csak a kijutás maga, hanem inkább Jimin arcképe lebegett lelki szemeim elött.
Csupán egy megérzés volt az, hogy hol van a kijárat, de ez egy jó megérzesnek ígérkezett, mert hamarosan egy szürkés barna fából kovácsolt ajtóval találtam szembe magam.
-Nem menekülhetsz el előlem Jeon Jungkook!-egy pillanat alatt terített le a hideg csempére, csupán 3 méterrel az ajtótól.
Hirtelen felindulásból azt kívántam, hogy bárcsak otthon lehetnék.
Gyenge és könnyűelmű próbálkozás lenne egy embertől.
De én egyik sem vagyok.
Így, a legnagyobb meglepetésemre ez megtörtént.
Egy pillanat alatt termettem a lakásunkba, pontosítva a fürdőszoba csempéjére.
Fogalmam sincs, hogy hogyan csináltam, de ez most rohadtul bejött.
Feltápázkodtam a csempéről, és körbe néztem.
Úgy gondoltam, nincs semmi különös.
De volt.
Az egész lakás égett.
Fekete füst gomolygott, szerte a lakásban, levegőt venni pedig lehetetlennek bizonyult.
Nem érzékeltem más ember jelenlétét a lakásban.
Hol van Taehyung és Jimin?
Ekkor kiabálást hallottam, a bejárati ajtó felöl.
Itt vannak a tűzoltók.
Egy hatalmasat sóhajtottam: ezek szerint Tae és Jimin biztonságban vannak.
-Jöjjön ki innen.-tört utat a tűzben egy tűzoltó, miközben folyamatosan oltották a lángokat.
Követtem, így mondhatni biztonságba kiértem. A ház elött, a szabad levegőn két arcot kerestem, és az egyiket meg is találtam.
Annyira jó újra látni őt, épségben.
-Jimin!-kiáltottam, majd felé szaladtam.
Összeráncolt szemöldökkel nézett vissza rám.
Édes illata bekúszott szaglójáratomba, de most nem tudtam ezzel foglalkozni.
YOU ARE READING
ʙᴀᴅ ᴀᴛ ʟᴏᴠᴇ
Fanfiction𝔹 𝔼 𝔽 𝔼 𝕁 𝔼 ℤ 𝔼 𝕋 𝕋 |𝕁𝕚𝕜𝕠𝕠𝕜| &𝕝𝕥;𝕍á𝕞𝕡í𝕣&𝕘𝕥; 𝕋𝕠𝕡\𝕁𝕦𝕟𝕘𝕜𝕠𝕠𝕜\ 𝔹𝕠𝕥𝕥𝕠𝕞/𝕁𝕚𝕞𝕚𝕟/ _𝟙𝟞+_ 𝕴'𝖒 𝖇𝖆𝖉 𝖆𝖙 𝖑𝖔𝖛𝖊, 𝖇𝖚𝖙 𝖞𝖔𝖚 𝖈𝖆𝖓'𝖙 𝖇𝖑𝖆𝖒𝖊 𝖒𝖊 𝖋𝖔𝖗 𝖙𝖗𝖞𝖎𝖓' 𝐌𝐦𝐦 𝐚𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐬𝐞𝐥𝐲𝐦𝐞𝐬...