ʙᴀᴅ ᴀᴛ ʟᴏᴠᴇ

♤Mardosó bűntudat♤

❗+18-as rész /Jikook/❗

Jungkook

-Szeretlek Jimin nagyon.-suttogtam neki a fürdőszobában, mielőtt kifelé indultunk a többiekhez.

Jin és IU egyből odaszaladtak hozzám amikor megláttak.

-Jézusom Jungkook?! Hogyan jutottál ki? Mindig egy falba ütköztünk, hogy megtaláljunk, azt hittük, hogy teljesen elveszítettünk téged!

Meglepetésemre egy hatalmas csoportos ölelésben részesítettek a többiek, amiben őszíntén még sosem volt részem ezelőtt.

-Elmesélek mindent.-nyögtem ki nehezen, hiszen azt hittem, hogy megfulladok olyan szoros öleléseket kaptam.

Nem hittem volna, hogy ennyire jóba vagyunk, persze ne értsen félre senki: hihetetlenül jól esett nekem ez.

Bár a 'minden' alatt mégsem mindent értettem. A tény, hogy megcsaltam Jimint mardosott belülről de tudtam, hogy ha elmondom akkor az egyenes út a mélybe. Én pedig nem akarom őt elveszíteni.

Megszorítottam az én kincsem kezét bíztatás képpen, aki már megkönnyebbültnek nézett ki.

Fogalmam sincs hogy min mehetett keresztül amíg nem voltam itt.

Hasonló helyzetben én beleőrültem volna és látom, hogy vele is majdnem eztörtént.

A szemei megtörtségén, az arca kipihetlenségén egyszóval mindenen a fájdalmat láttam, hogy elveszít engem.

Sokkal jobban kell törődnöm Jiminnel.

Undorítónak érzem magamat.

Ő itt várt engem. Nem tudott elaludni, sem enni. Azt hitte, hogy meghaltam.

Én pedig még csak nem is egyből jöttem hozzá.

Nem, nekem lekellett feküdnöm egy jöttmentel akit igazán nem is ismerek.

Egy idegennel aludtam, egy idegennek mondtam azokat a szavakat, amiket Jiminnel kellene.

Milyen.

"Ember"

Vagyok

Én

Valójában?

Az ajkaimat rágcsáltam. Jimin nem ezt érdemli. Sokkal jobban fogok vele ezentúl bánni.

Mindannyian leültünk a kanapéra. Jimint az ölembe húztam és nyugtatóan szorongattam a kezét, ami közben elmeséltem a történteket.

És természetesen a Hoseok rész sem maradhatott el, hiszen ennyi idő alatt teljesen nem hogy begyógyulni, kijutni sem tudtam volna.

Szóval elmeséltem, hogy meggógyított, de azt már nem amit utána csináltunk a lakásába.

Azt mondtam, hogy egyből hazajöttem és a szívem szúrt, hogy hazudnom kell de nem tehettem mást.

Ugyan fizikailag tehettem volna, de lelkileg beleroppannék ha ezért az egy éjszakáért elveszíteném Jimint.