ʙᴀᴅ ᴀᴛ ʟᴏᴠᴇ

♤A viszontlátás♤

Jungkook

-Mi a fene ez a hely?-Jiminnel tanácstalanul néztünk egymásra, történetesen azon a helyen állva, ahova IU küldött engem.

Jimint nem hagyhattam egyedül otthon, viszont egy olyan helyre készülök, ahol nyüzsögnek a vámpírok, ezért nem lenne szerencsés kitenni annak a veszélynek Jimint.

Így hát megkértem IUt hogy úgymond "vigyázzon" Jiminre, tehát most az ő otthona elött állunk, ami hát eléggé...

Nem fogok kertelni úgy nézett ki mint egy szemétdomb.

Tagadhatatlanul IU az egyetlen olyan vampír akiben meg is bízok, így nem volt kérdés számomra, hogy neki kell vigyáznia rá.

Szerencsére el is vállalta, és még tegnap a városba költözött. Egyébként is akart velem találkozni személyesen így minden stimmelt.

Jimin óckodott attól, hogy vele legyen, de megnyugtattam hogy IU nagyon kedves lány.

Vonakodva hát, de beleegyezett.

IU háza előtt állva kicsit megingott a határozottságom, mert egy lepukkat kócerájon kívül semmi nem állt azon a helyen, ahol megbeszéltük a találkozót.

-Jungkook!-IU olyan hirtelen jelent meg, hogy egy pillanatra komolyan azt hittem: mindjárt hanyattesek.

Most láttam őt először élőben, és le sem tagadhatta volna, hogy milyen csodálatosan néz ki.

-Szia IU! Nagyon csinos vagy ma!-mosolyogva üdvözöltem őt, majd Jiminre néztem, aki csupán egy halk 'hello' - t nyögött ki.

-Te vagy Jimin, ugye? Nagyon sokat hallottam rólad! Na de gyere menjünk be, adok majd vérserkentő főzetet neked, meg kaját. Na meg kibeszélhetjük Jungkookot. Tagadhatatlanul beléd van esve a srác.- csak beszélt, beszélt és beszélt, és mindezt emberfeletti gyorsasággal hadarta el.

Ezt az oldalát még nagyon nem mutatta meg nekem, de mindenesetre borzasztóan hálás voltam neki.

Jimin arcát kémleltem akinek zavartból egy pillanat alatt mosolygóssá változott az arckifejezése.

IU egyszerűen karon ragadta Jimint, és odasúgta neki.

-Ez igazából nem ilyen ízléstelen és lepukkadt ház, de az én ízlésem kicsit hogy is mondjam. Túl feltűnő, de majd bent elmesélek mindent.-a ház felé indultak én pedig ott álltam a járdán széttárt kezekkel, a búcsúcsókom nélkül.

Menjél Jungkook. Ilyenkor nincs nagy forgalom. És direkt az egyik ismerősöm van most ott, aki tudja, hogy mi kell neked.
Szóval nekem ne csak ott szobrozz, hanem indulj el!

Megforgattam a szemeimet, majd megnézve, hogy nincs senki az utcán, gondolatutazással az IU álltal kijelölt címre mentem.

Egyből a fejemhez kaptam, amint odeértem.

Ez a sok gondolatutazás nem tesz jót nagyon.

De mikor megéreztem azt az ellenállhatatlan vér szagot a levegőben, már tudtam, hogy nekem rohadtul itt kell lennem.

Mert abban a pillanatban olyan éhség tört rám, hogy képes lettem volna egy egész embertársaságot lecsapolni, bármennyire ilyesztően is hangzik.

*

Szédelegtem az éhségtől.

Már szemfogaim is előjöttek, így szinte valami hallucinációba esve, követtem az illatt forrássát. Egyenesen besétáltam a kívülről tök normálisnak látszó épület ajtaján.