|•~ Veszélyre ítélve ~•| (Szünetel)

5. Rész

"-Shhh... Nyugodj meg..."

Elaludtam a vállán.. Várható volt.
~
Egy nagy üvegtörésre keltem, Seth pedig nem volt mellettem. Oh a francba, mit csinál már megint?

-Te élettelen fasz, hogy merted ezt megtenni?!?! -ismerős hangokat hallottam
-Képes vagy felfogni hogy nem erőszakoltam meg!!?
-Nem vagyok, főképp azért mert tudom hogy milyen híred van ebben a kurva városban! Száz hogy lefeküdtél vele!! -ordibált az ismerős hang

Kinyitottam a szemem majd lassan felültem, hogy szemügyre vegyem mi folyik ott. A testvérem vitatkozott Seth-tel. Tudtam hogy valahonnan ismerős ez a hang. Feltápászkodtam a kanapéról és odaléptem hozzájuk.

-Te mit keresel itt Nate? -felvontam a szemöldököm
-Ezt szintúgy kérdezhetném! Hogy képzeled hogy csak úgy szó nélkül elmész aztán meg ezzel a nyomorék fasszopóval talállak!?
-Már megbocsáss de te hagytál abban a klubba full egyedül és legalább az a "nyomorék fasszopó" törődött velem nem úgy mint a testvérem!!
-Nem az hogy jöttél volna megkeresni vagy figyeltél volna hogy elmegyünk, helyette inkább elmentél baszni egy nálad sokkal idősebb emberrel!!
-Képes vagy ezek után is engem hibáztatni?! És mivan ha lefeküdtem vele?! Neked fájt vagy nekem!? -tudtam hogy nem kéne hazudnom neki, valószínűleg ezt is megbánom
-Micsoda?! Te tényleg összefeküdtél vele?! Fuhh te rohadt állat!! -támadott Seth-re

Szerencsétlen ma már kapott egy-két pofont.

-ELÉG!! -közéjük ugrottam -MOST AZONNAL FEJEZZÉTEK BE!

Nate észre sem vett és behúzott egyet, amire én visszakézből lekevertem neki egyet.

-Te normális vagy?! Most húzzál kifelé a házamból vagy te is kapsz!! -grabancánál fogva lett Nate kidobva
-Nem kellett volna így bánnod vele.. -közöltem higgadtan
-Ember, normális vagy?! Megütött!
-Igen normális! Szerinted hányszor kaptam már tőle véletlen vagy nem véletlen pofon?
-Mivan?! Verni szokott?!
-Dehogy is! Testvérek vagyunk, minden testvér szokott bunyózni!! Térj le erről a témáról!
-Jó akkor most egy másik téma! Te teljesen meg vagy zakkanva!? Ugyan mi a francért mondtad hogy lefeküdtünk?! Mikor kurvára nem! És még nem is kényszerítettelek rá! Feltehetőleg rám fogja küldeni a kicseszett haverjait! De tudod mit? Küldje csak, állok elébe!! -már a végén szó szerint kiabált
-Azért.. A-azért mondtam hogy... Hogy...
-Hallgatlak! -karba tett kézzel állt előttem én meg csak a földet pásztázva tördeltem ujjaim
-Azért hogy elmenjen és fogadja el hogy ez van! -csak ez pattant ki a fejemből, lehet nem a legokosabb de mégis valami, hiszen nem állhatunk itt naphosszakat.
-Más hozzáfűznivaló kisasszony?
-Miért hívsz így?!
-Szerinted megérdemled hogy "hercegnőnek " hívjalak?!
-Igen meg!! -tettem én is karba a kezeimet
-Kibaszottul nem!! Velem te nem flegmázhatsz! Egyszer forduljon elő hogy visszapofázol, esküszöm megemlegeted! A csinos segged meg garantáltan sajogni fog napokig!
-Sajogjon csak!! Leszarom ha megversz! Szerinted nem bámultam egész kiskoromban pankrációt?! Majdcsak megoldom hogy kivédjem azokat a "halálos" ütéseket! Tudom mit és hogy kell csinálni!!
-Na most elszakadt a cérna HERCEGNŐ! -emelte ki az utolsó szavat
-Ki nem szarja le!
-Elég bátor lettél, a mosdóban meg köpni nyelni nem tudtál! -pajzánul mosolygott

Lehet most a rövidebbet húztam, de kíváncsi vagyok, milyen az ha igazán haragszik rám. Lehet rossz döntés de fúrja az oldalamat. És nem csak az oldalamat fogja "fúrni". Hmm, megbánom vagy sem?

-Mivan?! Nem csinálsz semmit? Félted ezt az apró és törékeny kislányt?!
-Most fejezd be! Vagy ha nem...
-Ha nem?! Mi lesz? Megversz? Vagy talán megerőszakolsz?!
-Nem megy ez a találgatósdi! Mit képzelsz te magadról? Ki vagy te?! Egy szerencsétlen kislány, az vagy!

Odalökött a falhoz majd a kezeimet felemelve oda is szorított.

-Kérdezem megint! Mit képzelsz magadról?! -igazán közel hajolt miközben kérdését üvöltötte
-És te?-motyogtam az orrom alatt miközben kerültem a tekintetét
-Nézz a szemembe hercegnő! -államnál fogva emelte meg a fejem én pedig kénytelen voltam a szemeibe nézni mire ő csak gyengéden megcsókolt

Hát ez meg mi a franc volt? Azthittem haragszik...

-Sajnálom hogy így viselkedtem... Ugye megbocsájtassz hercegnő? -szorosan magához ölelt

Nem szóltam semmit, csak viszonoztam ölelését. Két perce csak ölel, és nem enged. Meghökkentő volt, hogy csak úgy lenyugszik a benne gyúlt tűz. Elengedett, mélyen a szemeimbe nézett majd végigsimított arcomon.

-Igen meg... -belesúgtam a fülébe és visszahúztam magamhoz

Heyhoo :3 Még mindig csak reménykedek hogy tetszett c: Mindjárt 100 olvasás =￣ω￣= Köszönöm, igaz 100 nem olyan sok, de nekem soknak számít ❤❤ Remélem velem tartotok, pussz ❤❤