|•~ Veszélyre ítélve ~•| (Szünetel)

16. Rész

"Gyere csak! Beszélnünk kell!"

-O...o...  Lehet meghalok, lehet nem... Na mindegy viszlát világ, eddig szép életem volt -motyogtam magamban miközben Seth a karomnál fogva rángatott ki a kórteremből - Hova megyünk? -kérdeztem

-Tudod hova? Haza! -vágta hozzám kissé gúnyos beszédstílussal

Bevágott a kocsijába ami a kórház parkolójában állt, én pedig egy mukkanás nélkül ültem végig a haza vezető utat. Csak az járt a fejemben, vajon hogyan tud törött lábbal vezetni? Jesszus, miért gondolok ilyenekre, mikor most vágott be a kocsijába, azon kéne aggódjak, hogy mit fog tenni, nem azon, hogy el van törve a lába... Hirtelen a nagy semmiből felvillant a villanykörte. Igen! Ha el van törve a lába, azzal egérutat nyerek. Te egy zseni vagy Kate. Méghogy idióta dolgokon töröm a fejem... Pff.. Lángész! A bennem lapuló félelem egy szempillantás alatt eltűnt. Mindeddig féltem tőle, de most, hogy két ép lábbal előrébb vagyok, így talán még  a bőröm is megmenthetem. 

A kocsijával szinte feltépte a betont, ahogyan a háza felé robogott.

-Azthittem hozzánk haza megyünk.... -jegyeztem meg magabiztossággal

-Maximum a legmélyebb álmaidban kisasszony.

-Az álmaim szertefoszlottak - vágtam vissza

-Igen? Úgy tűnik nem teljesen, itt ülsz velem egy kocsiban és éppen a házamba tartunk. Tudod mik foszlottak szét? A gyermeteg álmaid, hogy majd egyszer megszabadulhatsz, hogy majd egyszer megbocsájtok neked. Pff! 

-Hát, ki is szállhatok itt és most! Úgyis piros van! 

-Tessék ott az ajtó! - nyitotta ki a felőlem lévő ajtót

Nem mozdultam.

-Nem szállsz ki? Hiszen te magad mondtad hogy képes vagy kiszállni. Ezek szerint mégsem. 

-Nem szállok ki mivel egy teljesen ismeretlen városrészen keringenék, és amint te is tudod nem vagyok idevalósi. És te sem szeretnéd ha valaki megerőszakolna az engedélyed nélkül, ugye? - vágtam oda egy félig felhúzott mosolyt mire ő csak a gázba taposott és hajtott a ház felé - A lábad is el van törve, még megvédeni sem tudnál -próbáltam célozgatni, hogy semmi esélye

-Fogd be!

-Kényszeríts!

-Jézusom csak fogd már be! 

Szerintem leesett neki, hogy mire is céloztam a törött lábbal kapcsolatban. Jó úton járok hogy ne kapjak, maximum csak egy fejmosást. Megérkeztünk a házához. Kiszállt a kocsiból én pedig ott maradtam, csak hogy egy kicsit játszhassak az idegeivel. Kissé vicces mikor ideges. Utána persze megbán mindent. Aranyos...

-Szállj ki! -nyitotta ki az én ajtómat

-Nem... 

-Azt mondtam szállj ki!

-Miért, ki vagy te, hogy parancsolj nekem?

-Ezt már egyszer megbeszéltük. Most pedig szállj ki!

-Na jóó, csak azért mert szépen kérted.

-Gyere! - rángatott a karomnál fogva

-Öhmm, amúgy ez fáj, ha nem zavarna...

-Nem zavar -nézett hátra egy mosoly kíséretében

-Ja jó... - a bőrkanapéjára "hajított" és beült mellém

-Mit képzelsz magadról?

-Minek is hoztál el a kórházból bármilyen engedély nélkül?

-Ne tereld a témát Kate... Nem érek rá a hülye játékaidra. És te is tudod hogy miért.

-Épp ezaz hogy nem tudom! Szerinted mi a francért kérdezem meg?

-Érthetően elpofáztam, hogy nem beszélhetsz azzal az idióta sráccal!

-Most ezzel mire akarsz kilyukadni?

-Mit ölelgetett az ablaknál?! Miért engedted neki?!

-Úristen, nyugodj már meg! Végre szereztem egy barátot és erre te megfosztassz ettől az érzéstől!

-Barátot mi?! Láttam hogy nézett rád! Elég volt egy rohadt szempillantás, hogy rájöjjek mit akar!

-Igen? És mit akart?! Beszélgetni? Vagy talán megismerni? 

-Látszott a tekintetében, hogy egészen mást akar! -kelt fel a kanapéról majd a mosdókagyló felé vette az irányt.

Lehörpintett egy pohár vizet majd visszatért a kanapéra.

-Miért kezdtél el vele dumálni?

-Ő kezdte! -tettem keresztbe a karjaim

-Hazudsz Kate, hazudsz... És méghozzá elég rosszul! Mindvégig ott álltam az ajtó mellett.

-Baszki! -motyogtam

-Mondtál valamit?!

-Nem! 

-Kate, most hagyd abba a hazudozást!

-NEM HAZUDOK! -kiabáltam

-Most is hazudsz... -kuncogott

-Kikérem magamnak!

-Vicces mikor kiakadsz..

-Egyáltalán nem vicces!!! És hallanád magad mikor kiakadsz! 

-Na jó... Többet a közelében sem akarlak meglátni! Holnap pedig irány az iskola! Vita lezárva!

-Iskola? Milyen iskoláról hablatyolsz? 

-Jaa, csak beirattalak a közeli suliba egy kis tiszteletet tanulni. -kacsintott

-Magamtól is tudok tiszteletet tanulni!

-Elsőnek vissza kéne venni a hangszintedből!

-Ohh azthittem suliban fogok tiszteletet tanuni. Te lennél a "tisztelet tudató" tanár?! -nevettem

-Eltaláltad! 

-Várj mi?

Üdv kedves olvasó... Elnézést, hogy nem volt rész :I Lefoglalt az anime 🙄 Remélem tetszett... Blah blah :p Pussz 🖤🖤💀