|•~ Veszélyre ítélve ~•| (Szünetel)

8. Rész

"-Már indultam volna pronófilmet nézni.... -röhögött a pofámba"

-Bocs,  nincs rád időm! -löktem arrébb és lefutottam a lépcsőn

•Kate•

Egyedül álltam egy szál törölközőbe a fürdő közepén..  Mi is lehetne ennél jobb...?  Még a gondolatomig sem futott el ez a mondat de már megint kopogtattak.  Nem igaz nem fájdul bele a kezük, vagy törik bele az ajtó... 

-Pillanat! Felöltözök! -kiabáltam választ adva a kopogásra
-Nem szükséges! -kissé poénosan visszaszólt Dean

Ha Dean-nek hívják egyáltalán..  Rossz a névmemóriám... Mit keres ez itt?  Remélem csak irónia...  Vagy..  Mégse?  Kinyitottam az ajtót miután magamra húztam Seth egyik pólóját amit pizsamának sajátítottam ki. Dean az ajtót támsztva szó szerint beesett ahogy kinyílt az ajtó.

-Jól vagy? -kerek szemekkel bámultam a földön heverő Dean-t
-Aha,  de igazán segíthetnél ha már hagytál elesni - forgatta a szemeit
-Már megbocsájts de te támasztottad az ajtót -ütögettem meg a feje búbját
-Akkor felállok magam.. -azzal a lendülettel felpattant majd megfogta a karom és kirángatott a fürdőből,  felkapott a vállára majd Seth szobája felé vette az irányt.

-Most mit akarsz?! Tegyél le!
-Nyugodj már le!  Nem foglak megölni -röhögött majd levágott az ágyra

Becsukta az ajtót majd mellémhuppant és a vállamnál átkarolt. Furcsán bizseregni kezdett a gyomrom. 

-Egy kicsit..  Kérlek,  tartsd a távolságot... -toltam el magamtól
-Nem csináltam semmit...  -ölelt megint magához
-De igen... Te is jól tudod hogy Seth nagyon bosszúálló.-megint arrébbtoltam
-Téged most Seth ne érdekeljen,  majd elintézem -felkelt az ágyról és kulcsra zárta az ajtót

Pánikioni kezdtem és egyre mélyebb lélegzeteket vettem. Ezt nem hiszem el...  Ez nekem is meg Dean-nek is fájni fog... Lerakta a kulcsot az éjjeliszekrényre,  és telibe rámnézett. Kerültem a szemkontaktust. Nem tudom hogy mit fog vagy mit akar csinálni de félek...  Ismételten mellémugrott és a nyakamba lehelt.

-Dean...  Kérlek...  -mutatóujját a számhoz szorítva kezdett csitítani,  megharaptam
-Héé!  Nem neked kéne ezt csinálnod! 
-Leszarom! -keltem fel az ágyról

Kezemnél fogva visszahúzott majd gyengéden megpofozott...  Igen jól hiszed,  megütött. Kevésbé férfias megnyilvánulásáért gyomorszájba vágtam amire ő csak egy nagy sóhajjal reagált.

-Olyan naív vagy...  Ezerszer erősebb vagyok mint te..  A gyenge ütésed nem ér semmit. 
-Állj le!  Megpofoztál te vadbarom!
-Látom nem vagy erőszakkedvelő...  De kit izgat,  nem igaz? -kacéran vigyorgott
-Engem igen is izgat,  nem üthetsz meg csak úgy egy LÁNYT!
-Haha... Mintha eddig érdekelt volna... 
-Igazán érdekelhetett volna... 

Lekevertem neki egy csattanós pofont...  Nem gondolkodtam...  Mi lesz ennek a következménye?  Ahogyan a pofon után rámnézett,  szó szerint szikrákat szórt a szeme.  Tudtam hogy rossz ötlet volt...  Mint minden eddigi ötletem.  Lesütöttem a tekintetem amire ő csak a hajamnál fogva emelte vissza a fejem rendes tartásba.  Félek...  Most az egyszer tényleg kurvára félek.  Az ajtóhoz futottam de a kulcs nem volt a zárban... 

-Szerinted nem gondolkozok előre?!

Nem válaszoltam csak az ajtót vertem.  De hiába...  Senki sem fog segíteni,  itt vagyok egy nálam hatszor izmosabb emberrel,  ráadásul még az ajtó is zárva van.  Pánikba estem és mégjobban dörömböltem az ajtón.

-Hiába csinálod ezt...  Nincsenek itthon...  És valószínűleg nem is lesznek.  - nevetett
-Hazugság... Hazudsz...

Kétségbeesetten a földre rogytam és elkapott a sírhatnék. 
Mi az hogy nem lesznek itt?  Ki lett volna tervelve ez az egész?  Nem lehet...  Nem teheti ezt velem...  Azthittem tényleg szeret...  Vagy ez is csak egy ócska tréfa? 
Furcsa felvetések... A térdemen ülve sírtam miközben a fülemet súrolta Dean önelégült kacaja. 

-Na,  gyerünk! -a karomnál fogva felrángatott
-Engedj...  -próbáltam kiszabadítani magam,  de persze miért is ne,  hiába
-Ha befogod a szád,  kevésbé fog fájni
-F-fájni? 

Mit fog velem csinálni?  Fájni fog?  De mégis mi? Seth,  hol vagy ilyenkor?

Hey!  Bocsi hogy nem volt rész...  De az ihlet menekülőre fogta 😅 ♥♥